2021 első videójában a PIKO idei hazai vonatkozású újdonságait veszem szemügyre a teljesség igénye nélkül.
Vonatbemutató: V43-as vontatású távolsági személyvonat (Fuggerth járművekkel)
A mai videóban egy V43-as vontatású a 90-es évek hangulatát megidéző távolsági személyvonatot mutatok be nektek.
Vonatbemutató: M41 „Csörgős” MÁV ingavonat Fuggerth járművekkel
#modellbemutató #Fuggerth #terepasztal
A mai videóban egy klasszikus MÁV szerelvényt mutatok be nektek, M41 „Csörgős” ingavonat, Fuggerth járművekből.
Vonatbemutató: MÁV/ÖBB/DB EC24 „Liszt Ferenc” (1994/1995)
#terepasztal #modellvasút #EuroCity
Ebben a videóban bemutatom nektek az EC24 „Liszt Ferenc” nemzetközi vonat 1994/1995-ös menetrendi év szerinti összeállítását a terepasztalomon.
EC24 vonatösszeállítás – 1994/95: https://www.vagonweb.cz/razeni/vlak.php?zeme=MAV&kategorie=EC&cislo=24&nazev=Liszt%20Ferenc%20/%20Franz%20Liszt&rok=1994
EC vonatok Magyarországon: http://gigant.chem.elte.hu/gigant_club/mav/EC_hu.html
Szerelvény összeállítás:
Roco – 1014 007
Piko – DB Apmz
Tillig – MÁV WRm
Roco – DB Bvmz
Roco – DB Bpmz
Roco – DB Bpmbz
Roco – DB Bpmbz
Modellbemutató – PIKO DB Apmz
#modellbemutató #piko #DB
Ebben a videóban a PIKO expert szériás DB Apmz kocsiját mutatom be nektek.
Vonatbemutató – MÁV/PKP – EX336 „Báthory” 2007/2008 (4K UHD)
#terepasztal #modellvasút #EuroCity
Ebben a videóban bemutatom nektek az EX336 „Báthory” nemzetközi vonat 2007/2008-as menetrendi év szerinti összeállítását a terepasztalomon.
EX336 vonatösszeállítás – 2007: https://www.vagonweb.cz/razeni/vlak.php?zeme=MAV&kategorie=G&cislo=336&nazev=Báthory&rok=2007
EC vonatok Magyarországon: http://gigant.chem.elte.hu/gigant_club/mav/EC_hu.html
Szerelvényösszeállítás:
ACME – MÁV-TRAKCIÓ – V63 012
NMJ – MÁV-START – Bcmz
ACME – MÁV-START – WLABmz
Roco – MÁV – WLAB
PIKO – PKP – Bcou
PIKO – PKP – B
PIKO – PKP – Bdu
Vonatbemutató – MÁV/ÖBB – EC41 “Lehár” 1991/1992
Ebben a videóban bemutatom nektek az EC41 „Lehár” nemzetközi vonat 1991/1992-es menetrendi év szerinti összeállítását a terepasztalomon.
EC41 vonatösszeállítás – 1991: https://www.vagonweb.cz/razeni/vlak.php?zeme=OeBB&kategorie=EC&cislo=41&nazev=Lehár&rok=1991
EC vonatok Magyarországon: http://gigant.chem.elte.hu/gigant_club/mav/EC_hu.html
Néhány kép az eredeti vonatról ÖBB 1146-al: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145365869&t=9121413 http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=145367885&t=9121413
És V43-al: https://www.gerdboehmer-berlinereisenbahnarchiv.de/Ausland/19910826-eu/19910902-913125.html
Modellbemutató: Piko PKP kocsik (110A/111A)
Rendhagyó lett ez a mai modellbemutató videó, lévén két Piko PKP kocsit veszek szemügyre benne (egy másodosztályú B kocsit és egy fekvőhelyes Bcou kocsit). A járművek azért egy kicsit hazai vonatkozásúak is, jártak a Helikon IC-ben a Báthory és Cracovia nemzetközi gyorsokban is
ACME V63 034 nagyfelbontású fotógaléria
Ebbe a galériába gyűjtöttem össze az ACME V63 034-es mozdonyról készített nagyfelbontású fotóimat.
Egyedi M41 „Csörgő” építés Fuggerth alapon
#vasútmodell #M41 #Fuggerth #H0
Ebben a videóban bemutatom nektek, hogy miként építettem egy egyedi pályaszámos MÁV Trakciós M41-es Csörgőt nyers építőkészletből.
ACME Gigant a nagyító alatt
Vasárnap délelőtt természetes fényben körbefotóztam a V63-ast, és készítettem egy direkt szuperközeli képekből összeállított bemutatót a mozdonyról, amiben elmondom a további véleményemet a modellel kapcsolatban:
Modellbemutató: NMJ – MÁV-START IC+ CAF Bpmz
Elkészült a videós bemutató is az NMJ IC+ festésű Bpmz kocsijáról. Pont ideális néznivaló lehet ez egy ilyen borús szombat délutánon 🙂
Mint derült égből a villám, úgy jelentek meg az NMJ IC+ színterves CAF kocsijai. Ez a kocsi nem szerepelt a 2020-as újdonságok között, mert az NMJ előre nem teszi közzé, hogy mikor mivel készül, hanem egyszerűen megjelennek a boltokban a modellek, amikor azok megérkeznek Kínából. Érdekes hozzáállás, viszont mondjuk így elkerülhető egy csúszás esetén az kellemetlenség, mint amit az ACME évek óta eljátszik. Remélhetőleg a gyártó tanul majd a mostani megjelenés körüli fennforgásból, és legközelebb időben megkéri a START engedélyét a logo és egyéb jogdíjas elemek használatára.
Most viszont térjünk rá a kocsira. Egy Bpmz landolt most nálam, mégpedig a 113-as pályaszámú.
Nekem személy szerint formailag jobban tetszik az NMJ verziója, mint az ACME-é. Ezen a kocsin jobban sikerültek a tetőbordák, főleg a kocsivégeknél, és a tetőív is közelebb áll az eredetihez.
A kocsi homlokfala az eredeti, nem felújított CAF kocsiét modellezi, ezért itt van egy részlet, mégpedig a végzár-lámpák környéke ami nem stimmel. Ez a felújított kocsikon módosítva lett.
A forgóváz az eredetihez hasonló GC-5-ös típusú, sajnos kicsit műanyaghatású, lévén anyagában színezett, illetve hiányzik a mágneses sínfék is róla, ez az alkatrész a dobozban sem volt benne. Ez azért érthetetlen, mert a korábbi sima MÁV illetve START kiadásokon ez az alkatrész gyárilag fel volt szerelve.
Oldalról is meggyőző a jármű alakja, egyedül az iránytáblánál nem stimmelnek a dolgok, a felújítással a régi táblatartók digitális táblákra lettek cserélve, a modellen ezt a részletet szerszámmódosítás helyett úgy oldotta meg, hogy egyszerűen feketére festette a régi táblatartót.
Ismét nyitott állapotban maradtak a lépcsők, érthetetlen, hogy ezt a részletet miért nem sikerült az évek folyamán módosítani, ráadásul úgy, hogy ez az elem külön alkatrész.
A festés véleményem szerint alapvetően jól sikerült. A maszkolások szépek, a színek szemre passzolnak az eredetiekkel. Sajnos itt is van gixer, mégpedig az átjáróajtóknál, ezeket elfelejtették narancssárgára festeni. Ha vonatba van sorozva a kocsi, akkor ez kevésbé zavaró, de hát na!
A feliratozás is jól sikerült, minden olvasható, éles, hozza az elvárható szintet, továbbá végre az alvázszerelvényekre is jutott tamponozott részlet.
Amit hiába keresünk, az a kocsibelső, ez ugyanis továbbra sincs. Ha szeretnénk bele valamit akkor vagy donorkocsiból lehet beleműteni egy termes belsőt, vagy pedig hozzám hasonlóan mondjuk egy jó kis 3D nyomtatottat rendelni bele, olyat mint az itt jobb felül látható videót készítő modellezőtárs gyárt. Ezzel jelentősen fel lehet dobni a járművet, főleg ha még belső világítás is kerül bele, mint ahogy a Bcmz kocsimnál.
Ha összegezni kellene, akkor kicsit felemásnak érzem a modellt. Alapvetően ha megbékélünk a kompromisszumokkal, akkor egy jó kis kocsit kapunk, ami ezzel a festéssel üde színfolt lehet a sztenderd MÁV festésű járművek között, viszont szerintem enyhén túlárazott a jármű. Ennyi pénzért legalább belső, és egy korrektül festett átjáróajtó járhatna. Reméljük idővel a gyártó is lép ezügyben egy esetleges következő szériánál.
Modellbemutató: Heris – MÁV Bo/Bko
Elkészültem a videós bemutatóval amiben a Heris frissen megjelent InterCity-s Bko, és sima mezei V. korszakos Bo kocsiját veszem szemügyre a teljesség igénye nélkül:
A videó apropója, hogy hétfőn érkezett meg hozzám a még tavaly rendelt Heris InterCity feliratos Bko szett, illetve egy Bo, és egy Bmo kocsi, ezért elérkezettnek láttam az időt egy kis összehasonlításra.
Nem titok, hogy a Lengyel Y kocsik nagy kedvenceim, ezért is inkább ebbe az irányba bővítem a gördülőállományt, ha tudom. A Bko kocsikon sokat utaztam régen, nagyon szerettem őket, mert a 6-os fülkék, a duplaüveges ablak és a szövet ülések miatt sokkal kultúráltabbak voltak, mint a By/Bhv, és Pápaszemes kocsik az izzadós zöld műbőrrel, és vaspor szaggal.
A Bko kocsikat szokták első generációs InterCity kocsinak nevezni, mert ilyen kocsikból kiállított szerelvénnyel indult meg a hazai InterCity szolgáltatás 1991 júni 2-án. Mivel a 90-es évek közepétől nagyszámban készültek el a 2. generációs kocsik, ezeket a járműveket a dunántúli távolsági gyorsvonatokon kezdték el használni, én is itt találkoztam velük először. A Déliből reggel 7.02-kor induló gyors szerelvénye például rendszeresen ilyen kocsikból volt kiállítva Ao Bko Bko BDh Ao Bko Bko felállásban. Ekkor az InterCity feliratot már egy nagy fehér matricával takarták el (gondolom olcsóbb volt mint újrafesteni), de alatta azért sokáig felsejlett a logó kontúrja.
Térjünk is rá a kocsikra. Mivel a Bmo kocsi megegyezik a korábbi kiadással (egyedüli különbség, hogy az ajtó immáron achátszürke és nem kalapácslakk festésű), első sorban az ötödik korszakos Bo, és Bko kocsikkal fogok foglalkozni.
Alapvetően formailag a kocsik kasztnija jól eltalált, formahelyes. Az ablakok szépen kidolgozottak, és jól visszaadják az eredeti kicsit szögletes formát. A tető ívei jók, és a jellegzetes trapézforma is megfelelően sikerült. A kocsivégeknél sem lehet panasz, a gyártó sikeresen megbirkózott a különböző íves formákkal.
Az alváznál kezdődnek az apróbb pontatlanságok. Mint a korábban bemutatott NMJ kocsinál, így ennél is kompromisszumot kell kötnünk, mert a Lengyel jármű alvázdobozai találhatóak a kocsi alatt, így ezek elhelyezkedése és mérete eltér a hazai járműétől. A forgóváz viszont szépen kidolgozott darab, azonban a himba kikötőkarjai gyárilag nem jó irányba vannak felszerelve, ezt a generátor nélküli forgóvázon a forgóváz megfordításával orvosolhatjuk. A generátoros forgóvázon ezek az alkatrészek azonban hiányoznak sajnos. Ilyen téren az NMJ kocsija jobban sikerült, ott a forgóvázak teljes mértékig modellhűek.
A forgóvázzal van még egy kis probléma, mégpedig az, hogy 480mm alatti íveken, főleg ha nem sík a pálya, a kerekek nyomkarimája hozzáér a kocsiszekrény széléhez, enyhe súrlódó hangot ad, valamint indokolatlanul fékezi a szerelvényt. Ezt a problémát én egy 0,3mm-es alátéttel orvosoltam, így a járművek még a köztudottan nagyon szűk Peco R2/R3-as íves váltókon is gond nélkül elközlekednek.
A járművek festése alapvetően jól sikerült. Nincsenek maszkolási hibák, a kontúrok élesek, a színárnyalatokat jól eltalálták. A feljáróajtók festésénél azonban hiba csúszott a gépezetbe és a kelleténél nagyobb terület lett szürkére festve. Ez akkor szembetűnő, ha egy NMJ vagy a korábban kiadott DOM/Quabla kocsi mellé helyezzük a vagont. Valamit lehet javítani ezen a részleten, ha fekete alkoholos filcel kihúzzuk a gumitömítést, mint ahogy én tettem.
A feliratozás azonban szerintem első osztályú, pontos és éles minden apró részlet. Mind a Bko, mind a Bo kocsiknál figyeltek a helyes REV dátumra, és a honállomásra. Az Bko-kon az InterCity felirat is szépen sikerült, jól visszaadja az eredetit. Kihagyott ziccer azonban az alváz és a forgóváz, itt hiába keresünk, nem találunk semmilyen feliratot, és a féknemváltó festése sem sikerül a legjobban.
A belső kidolgozott, festett, azonban nem annyira részletes, mint az NMJ-jé. A kocsi szétszedése kicsit nehézkes, figyelni kell, hogy a jármű két végén is van egy-egy kis karom, amit ki kell pattintani.
Összességében szerintem egy nagyon jó ár-érték arányú modellel van dolgunk, ha meg tudjuk kötni az apró hiányosságai miatti kompromisszumot. Ezzel a kocsikkal ismét gazdagodott a formailag helyes hazai modellek továbbra is szűk tábora. Így, hogy végre már V. korszakos verzióban is kiadásra került a jármű, végre bármelyik korszak gyűjtőinek elérhetővé válik ez a hazai vasútra oly’ jellemző személykocsi.
Modellbemutató: Fuggerth V43 1284
Ismét jöjjön egy videós bemutató, mégpedig a Fuggerth V43-as mozdonyáról. Ezt a mozdonyt itt a blogon még nem mutattam be soha, így most pótolom ezt:
A Fuggerth V43-as története valamikor a 90-es évek közepén kezdődött, és 2001 decemberében érkeztek meg az első sorozatgyártott mozdonyok a modellboltokba. A modell majdnem 7 éves fejlesztési ideje jól jelzi, hogy mennyire összetett és buktatókkal teli egy formaújdonság elkészítése, legfőképpen egy kis hazai manufaktúra számára, még úgy is, hogy a hajtás fő egységei az M41-es már meglévő alapjaira épültek.
A megjelenés utáni években a 1346-os és 1341-es pályaszámú MÁV mozdonyokat szépen sorban követték a különböző festési és pályaszám variánsok. A történetben Fuggerth Jenő halála lett az első fordulópont, innentől egy ideig bizonytalanná vált a gyártás, de 2010 környékére apróbb a hajtást érintő fejlesztésekkel visszatérni látszott a gyártó, és újabb pályaszámokkal jelent meg a mozdony. Az öröm nem tartott sokáig, a 10-es évek közepén valami ismét történhetett a háttérben, és azóta csak kisebb mennyiségek kerülnek a piacra, elég kiszámíthatatlanul, és az alacsony darabszám miatt szépen lassan emelkedő árakon.
Most térjünk rá a videó tárgyára, mégpedig a 1284-es pályaszámú mozdonyra. A forma a régi, azonban szerintem úgy, ahogy megállta a helyét 2001-ben, úgy megállja 2020-ban is. A kasztni méretarányos, jók a lekerekítések, arányok, szerintem hűen hozza az igazi gép alakját. Ahol viszont egyértelműen kicsit látszik az eltelt 19 év, azok a kiegészítők. A kapaszkodók, és korlátok anyagukban színezett műanyagok, és nagyon kell figyelni a felszerelésüknél, mert hajlamosak törni, illetve bizonyos esetben nem pontosak, a méretek, nehezen illenek az apró furatokba. Jól jellemzi a helyzetet, hogy nekem másfél órába telt míg minden apró kiegészítőt fel tudtam szerelni. A tetőkertnél is hasonló a helyzet a vezetékek és a szigetelők anyagukban színezett műanyagok.
A mozdony festésére és feliratozására nem lehet panasz, a maszkolások szépek, a feliratok élesek, és pontosak. Összességében kívülről én eddig sem találtam komolyabb kifogásolnivalót ezeken az apróságokon kívül a mozdonyon, azonban bent már más a helyzet.
A V43-ast már a kezdetektől kísérte az M41-esektől kapott öröksége, mégpedig a gyenge minőségű hajtás. “Fuggerthes”, szokták mondani rá. Már a 2001-es fórumbejegyzések is arról tanúskodnak, hogy bizony az első gépeknél is hangos, daráló hangot adott a forgóváz, és előfordult fogaskerékugrás a kerekek nagy játéka miatt. A későbbi mozdonyoknál valamelyest javult a helyzet, az én 2008-ban vásárolt 1341-esem már egy jobb szériából származott, de csodát várni nem nagyon lehet. Sokat tud javítani a hajtáson, ha a fogaskerekeket kihézagolják, és így megszüntetik a lötyögésüket, azonban nagyon gépfüggő, hogy mit lehet kihozni belőle, sajnos a hajtás gyártási szórása elég nagy lehet. Ebben az árkategóriában sajnos ez egy nagy feketepont, jóval olcsóbb gépek is sokkal jobb hajtással készülnek. A mozdony a gyári hajtással sajnos nem tud egyenletes lassúmenetet produkálni, apró hosszirányú belengések pedig a sebesség növelésével sem tűnnek el teljesen. A dekóder teljesítmény-szabályzójának állítgatásával lehet segíteni a problémán, de végleges megoldást ez nem nyújt.
Több kisebb cég is kínál alternatívát, a hajtás javítására, van olyan készlet ami csak fogaskerekeket tartalmaz, és olyan is ami teljes hajtásház-cserével jár, egy megfelelő pontossággal gyártott darabra. Reményeim szerint hamarosan ki fogok tudni próbálni egy ilyen feljavítókészletet én is, és be tudok majd számolni az eredményről.
Tudom, hogy a V43-as mozdony egy megosztó modell, lehet nagyon szeretni és utálni, de én nem szeretnék egyik táborba sem beállni. Szerintem a helyén kell kezelni ezt a mozdonyt, és elfogadni, hogy ha a legnagyobb számban a síneken lévő MÁV vontatójárműből szeretnénk egyet a terepasztalunkon vagy gyűjteményünkben tudni egyet, akkor egyszerűen nincs más opció, és együtt kell élni a kompromisszumokkal.
Végezetül, többen kérdezték, hogy miként tudtam venni egy ilyen mozdonyt újonan, a hivatalos forgalmazótól. El kell, mondjam, semmilyen protekcióm, sőt még törzsvásárló kártyám sincs. A forgalmazó webshopjában van egy olyan opció, hogy fel lehet iratkozni az egyes termékekre, hogy ha készletre kerül, akkor email-ben értesítést kapjon az ember. Én így tettem, és amikor jött a mail, meg is tudtam rendelni a webshopon keresztül a mozdonyt.
Modellbemutató: MÁV M61 "NOHAB" NMJ vs. Roco
Ebben a rövid kis videóban szeretném bemutatni az NMJ és Roco NOHAB közti különbségeket.
Régóta szerettem volna egy összehasonlító tesztet csinálni az NMJ és Roco NoHAB-okról. Nemrégiben sikerült szert tennem egy NMJ mozdonyra, a 006-os pályaszámú klasszikus narancs festésűre, így most elérkezettnek látom az időt, hogy a teljesség igénye nélkül megpróbáljam összehasonlítani a két gyártó termékét a saját szemszögemből. Itt előre is bocsátanám, hogy nem vagyok kifejezetten szegecsszámláló, így előfordulhat, hogy mások számára fontos apróságok nem lesznek megemlítve a videóban. Számomra elsősorban mindig az összkép az ami fontos.
Sokan nagy várakozásokkal voltak az NMJ mozdonya iránt a megjelenés előtt, azonban ha jól emlékszem elég vegyes fogadtatása volt a modellnek, és ez volt az oka annak, hogy két Roco M61-es tulajaként én sem rohantam a boltba rögtön az első szállítmány érkezésekor.
Összhatásban az NMJ mozdonya szerintem nagyon jól eltalált formával rendelkezik. A gyártó precizitás iránti igyekezete visszaköszön a modellen, amennyire lehetett megpróbálták kifejezetten a MÁV mozdonyt lemodellezni, annak minden sajátosságával együtt. Ami nekem a leginkább szembetűnő, az az orr rész, főleg a lámpák környéke, egymás mellé téve a két gyártó gépét látszik az, hogy a Roco-nál nem sikerült eltalálni sem a formát sem a pozíciót. Az NMJ gépen az orrész formája is finomabb, az eredetiről készült képeket elnézve nekem ez a rész jobban hasonlít az igazira, mint a Roco-nál. Az NMJ-nél kialakításra kerültek oldalt a bemart feljárólépcsők, és az ablakok feletti kapaszkodók is. A pályakotró környéke is szépen kidolgozott, azonban a hozzám került NMJ mozdonynál valamiért nem sikerült pontosan hézag nélkül illeszteni ezt az elemet, továbbá hiányzik egy légvezeték is.
A mozdony oldalfalán is vannak különbségek. A Roco-n található néhány értelmezhetetlen dudor illetve elem, ezek az NMJ mozdonyon helyesen nem szerepelnek. A tetőn az NMJ esetében a magyar mozdonynak megfelelő elrendezésben vannak a különböző elemek, kipufogók, és kidolgozásra is finomabb, részletesebb az egész.
Az NMJ alja szerintem jobban visszaadja a MÁV mozdonyét, leginkább a gázolajtartály és környéke, illetve az akkumulátorláda az ami a Roco gépén ordítóan nem stimmel. A forgóvázaknál is egyértelműen a Norvég gyártó nyert nálam, a fékrudazat, fékhengerek, és homokolóberendezések mind-mind ki vannak dolgozva, és számomra modellhelyesnek tűnnek.
Belülről is látszódik a majd’ 15 év különbség. Az NMJ esetében MTC21-es elektronikai panel található a kasztni alatt, rengeteg funkcióval. Külön kapcsolható a harmadik fényszóró, és a két oldalt a fülkevilágítás. Még az analóg verzió is tartalmaz két hangszórót, így ha hozzám hasonlóan hangdekódert szerelünk a mozdonyba, akkor nincs szükség extra forrasztásra, nyugodtan használhatjuk a beépített hangkeltőket.
Hajtás terén az NMJ csak négy tengelyen hajtott, és egy-egy tengely van asszimetrikusan tapadógyűrűvel ellátva, ellentétben a Roco hat tengelyen hajtott rendszerével ahol két tengely mindkét oldalon tapadógyűrűs. Hosszabb vonatoknál az NMJ érezhetően küszködik, főleg ívekben, emelkedőn, mert kevesebb tapadóerővel rendelkezik mint a Roco mozdonya. A megoldásnak egyetlen előnye van, mégpedig áramszedés terén mivel a középső tengely képes horizontális irányban is némi holtjátékra, ezért jobban le tudja követni a pálya egyenletneségeit, így biztosabb kontaktust ad, mint a Roco mozdony.
Összességben szerintem ugyan nagyon jól eltalált modell az NMJ, azonban pályára helyezve távolabbról néha még nekem is nehéz megmondani elsőre hogy melyik-melyik. Kétség ne essék, ez a mozdony is rendelkezik kompromisszumokkal, azonban talán kevesebbel, mint a Roco, ezért szerintem mindenképpen érdemes számításba venni, amennyiben NoHAB vásárlása előtt van ez ember.