Az utóbbi időben rengeteget gondolkoztam azon, hogy milyen legyen a következő terepasztalom. Rengeteg tervet készítettem WinTrack-ban, és sokmindent kipróbáltam. Fontos szempont volt a kompakt méret, és az, hogy legalább 2 olyan vágány legyen a leendő állomáson, ahol egy V63 és 4 darab Z1-es kocsi elfér. Mindenképpen olyan asztalt szeretnék ami többszintes, és az alsóbb szint(eken) megoldható a szerelvények tárolása/fordítása. A hagyományos téglalapforma sajnos csak bő 3,25 méter feletti hossz, és 1,1 m szélesség mellett tudta volna kiszolgálni az igényeimet, ezért inkább az L alak felé fordultam, így az állomás átlósan helyezkedhet el, amivel rengeteg helyet lehet nyerni.
Miután az L alak mellett tettem le a voksomat, egy jó témát is találni kellett. Egy általam kedvelt modellező mottója lebegett a szemem előtt, ez a mottó pedig az, hogy „legyen egy sztorid„. Miért fontos ez? Ha van egy sztorid, akkor rögtön perspektívába tudod helyezni az egész létesítményt, és ha még fiktív is lesz a téma, valamilyen keretet ad a terepasztalnak.
Némi gondolkodás után kitaláltam: „Lementem a Balatonra” – nekem ez lesz a sztorim. Hogy miért? Gyerekkoromban rengeteget nyaraltam a Magyar „tengernél”, és mivel szinte kivétel nélkül vonattal utaztunk, álmomból felkeltve ismerem a déli parti vasútállomásokat. Jött aztán a kérdés, ha balaton, és déli part, akkor melyik állomás legyen? Az asztal formája adta is a választ: Balatonaliga.
Számomra azért kedves hely ez, mert van itt egy nyaralónk, és anno nyaranta rengeteget lézengtem az aligai állomáson, és figyeltem a nyaranta itt előforduló számtalan érdekes vonatot. Az állomás formája is tökéletes egy L alakú asztalhoz, hiszen Aliga egy ívben fekszik, három vágányos, és a domborzati viszonyok is nagyon látványosak, mivel mind a kezdőpont, mind a végpont bevágásban van, így könnyen elrejthető a nyíltvonal az állomás két végén a kulisszába. Az is ezen állomás mellet szólt, hogy mivel ez a legelső balatoni megálló, rengeteg féle vonat előfordult erre (például: Siófok expressz, Goldoni, Sirava, Saxonia, Venezia, Maestral, valamint különböző egyéb gyors és személyvonatok, változatos összeállításokban). Az állomást a 2000-es évekbeli állapotában terveztem modellezni, így passzolni fog a gyűjteményemhez is.
A terep kialakítása is nagyon sok lehetőséget tartogat. A bal oldalon a nyaralóövezet egy darabja fog megjelenni, benne a nyaralónkkal, középen az állomás lesz a domináns, jobb oldalon pedig az M7-es egy darabkáját terveztem megidézni egy benzinkúttal, és pihenővel.
Az állomás vágányhálózatánál inkább a jelleget tartottam szemelőtt, ezért a váltókörzetek nem pontosan az eredetihez hasonlóan lettek megtervezve, illetve az állomás hossza is erősen torzított, azonban még így is elfér egy mozdony + 5 z1-es kocsi alkotta vonat még a legrövidebb vágányon is (a peron 1 mozdony + 4 kocsis vonatokra méreteztem). A kezdő és végponti váltókörzetek után a nyílt vonal egy rövid szakaszon lesz csak jelen. A kezdőponti váltókörzet után a vonal egy lejtős jobb ívvel előbb elhalad az M7-es hídja alatt, majd utána szépen eltűnik a kulisszában. A végponton szintén egy bal ívben halad a vonal egy lejtős bevágásban, majd itt is eltűnik a kulisszában.
A nem látható rész -1 szintjén a két vágány találkozik, majd egy kis spirálon keresztül tovább süllyed a -2 szin felé. A -1-es szinten található egy 3 csonkavágányból álló kis tároló. A -2-es szinten találhatóak a fő tároló és visszafordító vágányok. Mindegyik átmenő vágány 180 cm-es minimális hasznos hosszal rendelkezik, és ezen a szinten is vannak csonkavágányok a motor, és ingavonatok tárolására.
Miután nagyjából véglegesítettem a terveket és a koncepciót, jöhet a követkető lépés: a vágányanyag beszerzése. A tervet Peco code 100-as geometriával terveztem meg. Úgy kalkuláltam, hogy nagyjából egy év alatt apránként be tudok szerezni mindent ami szükséges. Mivel az elektronikai eszközök (dekóderek, foglaltságérzékelők, stb.) nagy része a jelenlegi asztalomról fog átkerülni, csak a hiányzó dolgokat kell majd beszerezni.
Mit gyűjtsek? – I. rész
Jó kérdés. Én is sokszor elgondolkoztam már rajta, mert amilyen egyszerűnek tűnik (pl.: magyar vonatkozású modellek), valójában olyan nehéz. Amikor az ember belekezd a vasútmodellezés nevű hobbiba, általában már van valamilyen elképzelése a célokkal kapcsolatban (terepasztal, gördülőállomány, stb.). Ezek a preferenciák az idővel módosulhatnak, de azért a legtöbb modellező igyekszik hű maradni a kezdetekben lefektetett alapokhoz, hiszen képtelenség lenne mindent összegyűjteni.
Milyen támpontok vannak, hogy és mit érdemes gyűjteni, mit modellezzünk a terepasztalon? Szép nagy kérdéskör ez, járjuk hát egy kicsit körbe a saját példámon keresztül.
Amikor még réges-rég elkezdtem a vasútmodellezést, a magyar vonatkozású modellek gyűjtése mellett tettem le a voksomat (ezen belül is a MÁV/GySEV vonalon). Ez így nem tűnt nagy falatnak, de az évek folyamán azért beláttam, hogy bizony egyre inkább kezd az lenni. Először valahol 2006-07 körül kezdett kibontakozni a gond, amikor a MÁV-ot szétválasztották, létrejött a START, a TRACKIÓ, és elkezdődött a járművek feliratainak cseréje is. Ez bizony korszakváltás. Addig Ep.V volt, ekkor viszont beköszöntött az Ep.VI. Az átmenet évekig tartott, és még 2008-ban is lehetett látni régi feliratozású járművet (mivel az akkori arculatot jellemzően fővizsgák alkalmával kapták meg a járművek), de végérvényesen két részre szakadt valami.
Emlékszem, ekkoriban a modellezők között voltak akik rögtön már csak a START-os járműveket keresték, és a régi motorosok, akik a sima MÁV-ost gyűjtötték. Tovább bonyolította a helyzetet a MÁV-TRAKCIÓ beolvadása a START-ba, illetve az újabban főjavított (és „esztétikai” feljavításon átesett) járművek megjelenése, a korábbitól teljesen eltérő festéssel (lásd CAF főjavítás, stb…). Az eddig szép egységes H0-s MÁV-os járműállományba beszivárogtak a START-os, és TRAKCIÓS elemek. Az átmeneti időszak megjelent a terepasztalomon is: MÁV mozdony, START szerelvénnyel, és fordítva.
Volt egy pont amig nem zavart a dolog, a határt azonban meg kell húzni, mert könnyen belátható, hogy lehetetlen minden MÁV vagy START járművet összegyűjteni, és ha az ember szerelvényekben gondolkodik, akkor bizony könnyen bajba tud kerülni (nem túl szerencsés a korszakok túlzott mixelése, főleg egy szerelvényen belül). Hogy úrrá legyek a káoszon, csináltam egy excel táblázatot, amiben elkezdtem összeirogatni az aktuális járművekből kirakható különböző lehetséges szerelvány-összeállításokat. Húztam egy vonalat, és ami nem illett bele a terveimbe, az ment a börzére. Szerencsére nem voltam soha olyan modellező aki ész nélkül vásárolt, ezért csak minimális mozgás volt nálam.
Mindig igyekszem úgy kiválasztani a megvásárlandó járműveket, hogy azok passzoljanak valamelyik szerelvényembe, és figyelek arra is, hogy ne legyen két egyforma pályaszámú járművem. Ez néha önmegtartóztatásal jár, cserébe viszont a lehetőségekhez képest valóshoz közeli állapotok jeleníthetőek meg a terepasztalon. Ha egy intervallumot kellene belőnöm, amit meg próbálok idézni, akkor az a 2004-2008 közötti időszak lenne. Itt még bőven voltak sima MÁV-os járművek, de mellettük már elkezdtek az időszak vége felé megjelenni a START-os kocsik, és Trakciós mozdonyok is, azonban ebben az időszakban még bőven előfordultak kevert összeállítások.
Végezetül pár kép a sajátjaim közül, amik a kérdéses időszakban készültek:
