Miért nem szeretem a fotelszakértést? – véleménycikk

A mai világban mindenkinek lehet véleménye bármiről. Ez azonban egy kétélű penge, főleg olyankor, amikor igazi hungarikumként a fotelből osztják az észt emberek dolgokról, amikről csak egy kétes felbontású netes képet láttak. Mi a baj ezzel? Szerintem az, hogy iszonyatosan destruktív. Figyelem, véleménycikk!

Miért nem készítek modellbemutatót katalógusképek meg webshopos ikonok alapján? Mert szerintem egy akármilyen modellt csak akkor tud az ember hitelesen bemutatni, ha legalább a kezébe tudja venni. Képzeljük el, hogy milyen lenne mondjuk egy TopGear epizód, ha a műsorvezetők egy 800×600-as telefonos kép alapján mutatnának be nekünk egy kocsit, és vonnának le messzemenő következtetéseket a vezetői élményről anélkül, hogy egyáltalán a volánja mögé ültek volna valaha. Ugye érezzük, hogy vannak dolgok, amik így nem működnek.

Ilyen dolog a modellek véleményezése is. Nem kell megvenni, de legalább addig el kell jutni, hogy a boltban kiveszi az ember a dobozból, megnézi, esetleg megfuttatja azon a pár méter próbasínen ami ott van. Az nem megy, hogy egy mozdony futási tulajdonságairól úgy ír valaki, hogy csak egy fényképet látott róla a neten, de nem lehet a maszkolási minőséget, és a feliratokat sem látatlanban megszakérteni.

Miért? Csak mert én mondom? Ennél azért többről van szó. Nyilván nem lehet 100%-osan objektíve beszélni/írni egyetlen modellről sem, de azért valamilyen keretrendszert fel tud állítani az ember.

Külső, forma, kiegészítők, részletek, festés, feliratozás, belső, elektronika, funkciók, hajtás, menettulajdonságok. Ismerős? Általában amiket bemutatok ott ezeken szoktam végigmenni. Az viszont látszik, hogy csak akkor lehet bármi érdemlegeset mondani ezen dolgokról, ha a modell minimum ott van az ember előtt.

A boncasztalon: kézben a saját szemem előtt van az amiről beszélek, amit bemutatok, és amiről véleményt mondok.

Az egyik probléma amikor egy fotó alapján akarjuk megszakérteni az adott dolgot az, hogy sok esetben nehéz eldönteni, mi a fényképező optikai hibája, mi a jpg tömörítés hibája, és mi tartozik magához a tárgyhoz. Ugyanaz a modell teljesen máshogy mutat egy nagylátószögű képen, mint egy normál objektívvel fotózotton (cca. 45-56mm 35mm ekvivalens gyújtótávolságú).

Ugyanaz a mozdony, mégis más a perspektíva. A lenti első kép alapján bajos lenne megállapítani, hogy melyik elem mivel párhuzamos. A kasztni enyhén meghajlottnak, kiflinek tűnik a párnatorzítás miatt.

iPhone SE2 hátlapi kamera, körülbelül 26mm (ekvivalens) gyújtótávolság itt egy picit görbül már a tér, és vele a mozdony
Az egyik leggyakoribb hiba amit a fotó alapján szakértők elkövetnek. Nem veszik figyelembe a fényképező torzítását, húznak egy egyenes vonalat, és arra jutnak, hogy nem egyenes az eresz. Pedig de.
Sony A6000 + Sigma 30mm F1.4 (45mm ekvivalens) gyújtótávolság, itt már minimális a torzítás

Aztán ott vannak a különböző egyéb torzítások, hordó/párna, kromatikus aberáció, fénytörés. Ezeket csak akkor tudjuk kivenni a képletből, ha ismerjük a készüléket, amivel a fotó készült (lightroom-ban például van lehetőség valamilyen mértékig korrigálni ezeket). A jpg tömörítésnél is rengeteg információ elveszik, torzulnak a színek, az éles vonalak cikkcakkosodhatnak.

A bal oldali képen torzultak a színek, nem is csoda, 10-ed akkora méretre van tömörítve, mint a jobb oldali. Ez alapján nehéz megmondani, hogy jó-e a jármű színe.
Egy jó kis kromatikus aberáció. A nyíllal jelölt részen balra kék, jobbra piros irányú átmenet jelentkezik az éles kontrasztos fekete vonal mellett. Nem a tamponozás hibás.
Tipikus webshopos felbontású és tömörítésű kép, tele tömörítési hibákkal (színtúlfolyás, szivárványosodás, részletek elmosódása). Sok sikert annak aki ez alapján akarja eldönteni, hogy jó-e a modell.

A következő gond szerintem, a tapasztalat hiánya. Hogy ítéljük meg a jármű futási tulajdonságait úgy, hogy nem járattuk meg a terepasztalon? „Azt hallottam?” vagy „a gyártó másik mozdonya is rossz hajtással rendelkezett, akkor ez is„? Nagyon komoly hiba ezen az úton elindulni. Azonban ahogy látom a leghangosabbak szerint ez a hozzáállás teljesen rendben van. Szerintem meg nem.

Nem hasraütésre mondtam véleményt a fenti videón látható MTB mozdony futási tulajdonságairól. Időt és fáradtságot nem sajnálva, különböző helyzetekben valós körülmények között kipróbáltam, hogy teljesít. Igaz egyszerűbb lett volna látatlanban megírni, hogy „tapadó gyűrű nélkül elkapar, meg hangos a hajtása mert másik MTB gépeké is az”, ahogy tették ezt páran, de az nem túl korrekt hozzáállás szerintem, főleg, hogy ez a két állítás nem állja meg a helyét.

Teljesen kizárt, hogy fotó alapján véleményezzünk valamit? Szerintem nem, merthogy vannak dolgok amiket azért meg lehet állapítani, és bizony segítség is lehet egy-egy jól elkészített fénykép vagy videó. Nagyvonalakban látszanak az arányok, az összhatás, feliratok, viszont a részletekbe belemenni már nem érdemes, mert téves következtetéseket vonhat le az ember.

Piko V43 handmuster a gyártó videójából. Ránézésre nagyvonalakban látszik, hogy az arányai rendben lehetnek, és hogy körülbelül milyen részletekre számíthatunk a végleges modellen. Részletekbemenő következtetést azonban hiba lenne egy ilyen képből levonni.

Ha nem vagyunk egyértelműen biztosak, akkor nem lenne egyszerűbb inkább annyit mondani, hogy „bocs, de a kép alapján ez meg az nem dönthető el egyértelműen„? Mindenképpen hiányos információk, homályos képek alapján kell sokszor téves következtetéseket levonni, és ezzel telekürtölni az online tereket?