H0 terepasztal 13 – "Fenyvesvárad"

Vonatforgalom a terepasztalon. A Metrans Hercules érkezés után felvesz két kocsit az egyik csonkavágányról, majd hozzákapcsolja rövidke gabonás szerelvényéhez. A tolatás befejeztével egy MÁV-GySEV gyorsvonat indul Taurus vontatással, majd egy Flirt érkezik, hogy utána egy rövidke gyorsvonat indulhasson, ami után végre folytathatja útját a Metrans gabonásvonata.

Terepasztal bemutató – Fenyvesvárad 4. rész

Ebben a videóban a terepasztal kábelezésével foglalkozok, és bemutatom, hogy milyen megoldásokat használtam az építés folyamán. Szerintem az elektromos rendszer kiépítése egy elég dokumentálatlan téma hazánkban, én is főleg külföldi oldalakon találtam hozzá megfelelő szakirodalmat.

Terepasztal bemutató – Fenyvesvárad 1. rész

Rég jelentkeztem itt a blogon tartalommal, aminek az oka a költözés körüli elfoglaltságok, illetve az új terepasztal építése volt. Most végre kezd egyre több időm lenni, hogy utolérjem magam, így a következő videós bejegyzéssel szeretném elkezdeni bemutatni azt, hogy mi is történt tavaly nyár óta vasútmodell fronton.

Modellbemutató: PIKO GySEV Vectron

Csak idő kérdése volt hogy mikor kap rá a PIKO a GySEV-es Vectron mozdonyokra, ugyanis a kezdetben bérelt gépekkel operáló vasúttársaság tavaly saját tulajdonú mozdonyokkal bővítette flottáját. A mozdonyvásárlás alkalmával a repcevasút több verzióra is szert tett, a most modellben megjelent jármű az MS (háromáramnemű) verzió kicsinyített mása. Logikus lépés volt ez a PIKO-tól, mert ez a kivitel rengeteg környékbeli országban megfordulhat, így a külhoni modellezők számára is érdekes lehet a jármű.

Kezdjük a modell körüljárását. A PIKO Expert mozdony csomagolása nagyon minőségi érzetet kelt. Egy bombabiztos, nagy masszív papírdoboz rejti az átlátszó műanyag belsőt amiben a modell védve van minden külső behatástól. A doboz aljában találunk még egy kis papírtasakot, amiben a magyar nyelvű ismertető, használati utasítás, és alkatrészlista található.
A járművet kézbe véve elsőre olyan érzésem volt, mintha egy Roco mozdonyt fognék. Finom részletek, szép festés, és minőségi összeszerelés (sajnos ez utóbbi nem megy a Roco-nak egy ideje). A jármű formailag rendben van, az arányok, az ívek mind nagyon jól el lettek találva. A kidolgozottságra sem lehet panasz, a korlátok (a vezetőállás feljárat mellettieket leszámítva) immáron nem a kasztnira öntött darabok, hanem különállóak, az alvázon és a forgóvázon is rengeteg az apró szerelvény, részlet. Az ablaktörlők ugyan nem különálló darabok, de csak nagyon közelről látszik a turpisság. Apró negatívum, hogy ugyan a pályakotró levehető, de teli kotrót nem mellékelnek, és mind a csatlás, mind a légvezetékek egybeöntöttek.

Finom részletek, már csak a feljáróajtó melletti kapaszkodók, és az ablaktörlők egybeöntöttek, a többi mind különálló elem

Ez a PIKO már nem az a PIKO, profi munka, részletes kidolgozás

Szemtől szemben. Az ablaktörlők, a légvezetékek, és a kapcsolószerkezet sajnos egybeöntött, de a kapaszkodók már külön darabok.

A PIKO nem fukarkodott a tetőszerelványekkel sem, szépen kidolgozva csücsülnek a porcelánok, vezetékek a tetőn, és ami ennél is fontosabb, az áramszedők. Ezek már nem azok a hobbi kategóriás műanyag hatású bumszli szedők, amik a régebbi PIKO gépeken voltak, hanem remekbeszabott, filigrán, egzakt darabok. A GySEV-mozdony tetején az igazi gépéhez hű elrendezésben találhatóak a csápok (a lenti képen jobbról balra haladva: AC 16/25kV-os keskenypalettás,  DC 3kV keskenypalettás, DC 3kV szélespalettás, és AC 16/25kV szélespalettás).

A festés és a feliratok is remekül sikerültek, a mozdony oldalán a GySEV gépekre újonan jellemző, a régebbi festésnél bonyolultabb grafika is szépen, élesen van tamponálva, és az alvázon sem hiányoznak a feliratok, még a legkisebbek is tisztán olvashatóak.

Oldalnézet

Belül is jó munkát végzett a gyártó. Az erőt egy ötpólosú motor adja természetesen lendkerékkel támogatva a szebb futásért. A hajtás precízen összeszerelt, hangja szinte egyáltalán nincs. Az elektronikai panel Plux22-es foglalattal szerelt, alapból külön kapcsolható végzárfényekkel, és a rajta található kivezetések lehetővé teszik utólagos fülkevilágítás egyszerű beépítését is. Ha hangdekóderünk van, akkor könnyen elhelyezhetjük a hangszórót, ugyanis bőséges hely áll rendelkezésre a beszerelésre.
Az elektronikai panel, benne a vakdugóval

Menet közben a jármű szinte hangtalanul jár, nagyon szép a lassúmenete, még a legkisebb sebességen sem rángat. Futásjósága parádés, a kerekek alakjával sincs gond, nyoma sincs az esetleges tojásalakra utaló mozgásoknak, leginkább a JC mozdonyaiméhoz tudnám hasonlítani a mozdony viselkedését a pályán. Ennél a gépnél már tapadógyűrű is található a kerekeken, így a tapadásra nem lehet panasz. A kerekek oldalán már tamponált a féktárcsa imitációja, hanem kimart, festett, ez rengeteget dob a kinézeten.
Forgóváz

Ha szerelvényben gondolkozunk, akkor elég széles skálán választhatunk a mozdony mögé kocsikat. Ezek a mozdonyok jellemzően az 1-es vonalon továbbítanak IC-ket, és tehervonatokat. IC-ből a Raabercity-s, illetve START-os szerelvények illenek a mozdony mögé, DWA/GOSA/CAF kocsikkal (a Raabercity-s kocsikat a Roco idénre ígéri). Ha tehervonatban gondolkodunk, akkor a legtöbb VI-korszakos kocsiból kiállított tehervonat megfelel a mozdony mögé.

Végszó: ez a mozdony nagyon jól mutatja, hogy milyen nagy utat tett meg a gyártó a Hobby Taurus-tól idáig, és hogy igenis lehet minőségi mozdonyt készíteni elfogadható áron. Amit viszont szerintem fontos leszögezni, hogy ez a mozdony nem a vitrinbe, és nem a gyűjtöknek készült elsősorban, hanem azoknak, akik a terepasztalon használják majd.

Update: elkészült a videó is, amit lentebb tudtok megtekinteni.

Mit gyűjtsek? – I. rész

Jó kérdés. Én is sokszor elgondolkoztam már rajta, mert amilyen egyszerűnek tűnik (pl.: magyar vonatkozású modellek), valójában olyan nehéz. Amikor az ember belekezd a vasútmodellezés nevű hobbiba, általában már van valamilyen elképzelése a célokkal kapcsolatban (terepasztal, gördülőállomány, stb.). Ezek a preferenciák az idővel módosulhatnak, de azért a legtöbb modellező igyekszik hű maradni a kezdetekben lefektetett alapokhoz, hiszen képtelenség lenne mindent összegyűjteni.
Milyen támpontok vannak, hogy és mit érdemes gyűjteni, mit modellezzünk a terepasztalon? Szép nagy kérdéskör ez, járjuk hát egy kicsit körbe a saját példámon keresztül.
Amikor még réges-rég elkezdtem a vasútmodellezést, a magyar vonatkozású modellek gyűjtése mellett tettem le a voksomat (ezen belül is a MÁV/GySEV vonalon). Ez így nem tűnt nagy falatnak, de az évek folyamán azért beláttam, hogy bizony egyre inkább kezd az lenni. Először valahol 2006-07 körül kezdett kibontakozni a gond, amikor a MÁV-ot szétválasztották, létrejött a START, a TRACKIÓ, és elkezdődött a járművek feliratainak cseréje is. Ez bizony korszakváltás. Addig Ep.V volt, ekkor viszont beköszöntött az Ep.VI. Az átmenet évekig tartott, és még 2008-ban is lehetett látni régi feliratozású járművet (mivel az akkori arculatot jellemzően fővizsgák alkalmával kapták meg a járművek), de végérvényesen két részre szakadt valami.
Emlékszem, ekkoriban a modellezők között voltak akik rögtön már csak a START-os járműveket keresték, és a régi motorosok, akik a sima MÁV-ost gyűjtötték. Tovább bonyolította a helyzetet a MÁV-TRAKCIÓ beolvadása a START-ba, illetve az újabban főjavított (és „esztétikai” feljavításon átesett) járművek megjelenése, a korábbitól teljesen eltérő festéssel (lásd CAF főjavítás, stb…). Az eddig szép egységes H0-s MÁV-os járműállományba beszivárogtak a START-os, és TRAKCIÓS elemek. Az átmeneti időszak megjelent a terepasztalomon is: MÁV mozdony, START szerelvénnyel, és fordítva.
Volt egy pont amig nem zavart a dolog, a határt azonban meg kell húzni, mert könnyen belátható, hogy lehetetlen minden MÁV vagy START járművet összegyűjteni, és ha az ember szerelvényekben gondolkodik, akkor bizony könnyen bajba tud kerülni (nem túl szerencsés a korszakok túlzott mixelése, főleg egy szerelvényen belül). Hogy úrrá legyek a káoszon, csináltam egy excel táblázatot, amiben elkezdtem összeirogatni az aktuális járművekből kirakható különböző lehetséges szerelvány-összeállításokat. Húztam egy vonalat, és ami nem illett bele a terveimbe, az ment a börzére. Szerencsére nem voltam soha olyan modellező aki ész nélkül vásárolt, ezért csak minimális mozgás volt nálam.
Mindig igyekszem úgy kiválasztani a megvásárlandó járműveket, hogy azok passzoljanak valamelyik szerelvényembe, és figyelek arra is, hogy ne legyen két egyforma pályaszámú járművem. Ez néha önmegtartóztatásal jár, cserébe viszont a lehetőségekhez képest valóshoz közeli állapotok jeleníthetőek meg a terepasztalon. Ha egy intervallumot kellene belőnöm, amit meg próbálok idézni, akkor az a 2004-2008 közötti időszak lenne. Itt még bőven voltak sima MÁV-os járművek, de mellettük már elkezdtek az időszak vége felé megjelenni a START-os kocsik, és Trakciós mozdonyok is, azonban ebben az időszakban még bőven előfordultak kevert összeállítások.
Végezetül pár kép a sajátjaim közül, amik a kérdéses időszakban készültek:

Vegyes felvágott - a bal oldali B kocsi még régi feliratozású (sőt MÁV-os), az előtte lévő B már START-os, a legelöl található Ao pedig régi feliratozású, de már nem MÁV, hanem START-os. Az évszám: 2008

A fenti kép H0-ban

2011 - C+K-s csörgő, Trakciós felirat nélkül! (elöl sem volt), START-os Posta Bhv kocsikkal

2008- Régi osztályjelölés, és utólag odatapasztott START matrica a BDt-n, Trakciós mozdony, és START-os Bhv-k. Tarka-barka ez is.

GySEV szerelvény - az évszám szintén 2008, a 333-as szili már Raaberbahn-os

2009 - Cirmos szili, mögötte piros, és kék halbik

Beüzemelés

A költözés még olyankor is egy macerásabb folyamat, ha az embernek nincs egy olyan hobbija mint a vasútmodellezés. Nem egyszerű, mert egyrészről mindent be kell pakolni, majd ugyanazt kipakolni. Hát az elmúlt másfél hónap ezzel telt nálam. Sok teendő akad ilyenkor a lakással is. Festés, utána takarítás, javítgatni ezt-azt, bútorokat, és egyéb a lakhatáshoz szükséges kiegészítőket vásárolni. Szerencsére mostanra ez a folyamat nagyjából lezárult, így jutott időm az asztal beüzemelésére is.
Első körben a három asztalrész elektromos összeköttetéseit kapcsoltam össze, összekábeleztem az S88 visszajelentőbuszt (ez a legegyszerűbb része a dolognak), összekötöttem a központot és a PC illesztőt. Volt még egy lezárlatolt DidiSwitch 8-am, amit sikerült a gyártóval megjavíttatnom, így a tároló két váltóját ebbe kötöttem be közvetlenül, így 6 kábellel kevesebbet kell a két asztalrész között immáron áthúzni (célom hogy minden felesleges fél asztalon átívelő vezetéket megszüntessek). Beszereztem továbbá a hiányzó GeoLine állítóművet is, amivel a tároló utolsó váltóját is bekötöttem a rendszerbe.

Teszt gyanánt először egy GySEV-es teknőt zavartam körbe, majd néhány kábel megigazgatása, és pár váltó átcímzése után az ÖBB-s 1014-es is felkerült, valamint pár teherkocsit is felraktam. Összességében negyed óra vonatozás után arra jutottam, hogy minden megfelelően működik. Néhány ponton még majd át kell néznem a kábelezést, mert kusza, de alapvetően rendben van az asztal. A következő kör egy alapos takarítás lesz majd 🙂

Temofeszt / Roco MÁV Rils

Idén is ellátogattam a Temofeszt-re. Egy kicsit csalódott voltam, mert ugyan a négyzetméterszám nőtt, de a hosszú modulokon mind a forgalom, mind a kidolgozottság elkezdett egy kicsit lemaradni az elvárható színvonalhoz képest. Sok helyen padlógáz/satufék üzemmódban közlekedtek a szerelvények, ezalól kivétel volt a DigiTools modulasztala (itt a kidolgozottság is pazar volt), és a Fremo-s modulok. Egy kicsit hiányoltam a minőségien kidolgozott magyar magánasztalokat is (pl.: Szűcs Miki remekművét). A Lego ahogy észrevettem egyre nagyobb helyet foglal el, ami nekem tetszik, lévén gyerekkoromban én is nagy építkező voltam, és jó látni, hogy az ügyes kezek milyen nagy magyar járműállományt prezentáltak. A vitrinekben jó volt élőben is szemügyre venni a 3D nyomtatott V46-osokat, a kertivasúti méretarányú M62-est, és társait, valamint a Quabla Posta Bhv szettet, de sok más szép egyedi modell is helyet kapott a polcokon.



A kiállításon nem maradhatott el a vásárfia sem, egy Roco Rils vagonnal gyarapítottam az állományomat a VMC standján. A modell nekem nagyon tetszik, a ponyva gyűrődései jól hozzák azt az érzést, mintha tényleg egy vékony valami lenne ott. Szépen kidolgozott a forgóváz, és az alváz is, teljesen megéri az árát. Mivel költözködés előtt vagyok (az asztal megmarad 😉 ), és a járművek nagy része már el van csomagolva, csak egy laptopon fotózott képet tudok prezentálni róla.

Miniversum

Sokan fényképezték már az ország legújabb óriásterepasztalát, így úgy gondoltam, hogy én is csatlakozom, és ezzel a pár képpel bővítem erről a remekműről készült képek sorát:

GySEV 470 502

Volt egy nagyon jó kis akció egy német modellboltnál, aminek keretében szállítással együtt 90 pénzért sikerült hozzájutnom egy hangos Roco GySEV Teknőhöz + 3 NMJ CAF kocsihoz. Mivel ez utóbbiakra nem tartottam igényt (megvoltak ACME-ból), gyorsan felkerültek a börzére, majd elkerültek tőlem, így gyakorlatilag a nem hangos verzió árában jutottam a mozdonyhoz.
Gondolkodtam, hogy nem kell nekem a hangdekóder sem, de amikor kipróbáltam, minden ilyen jellegű gondolatom tovaillant 😀

Annyit kell tudni, a gépről, hogy ebben már a Zimo hangdekódere van, és mint a videón hallható nagyon jól sikerült a hanganyag. Egy valami hiányzik belőle, az a lassításkor visszafele szolmizálás, bár ez csak abban az esetben hallható ha villanyfékkel áll meg a mozdony.

Külsőleg azt hiszem hozza a kötelezőt a mozdony, alapos átnézés után sem találtam kivetnivalót, az összhatás remek. Belsőleg ugyanaz, mint a Trackiós 003-as. Új panel, LED világítás, külön zárfények, távolsági fények, szép futás jellemzi a mozdonyt.

Brawa Raaberbahn Halbik

Túl sokat nem kellett gondolkodnom a dolgon. A régi Tillig GySEV-es Halbik mentek, helyettük jöttek a Brawa-k. A felállás maradt a régi, egy 1/2, és egy tiszta másodosztályú kocsi. Nem ecsetelném, ismét, hogy milyenek, ezt már megtettem az előző postban, a különbség abban rejlik, hogy ezek a GySEV flottaszínét kapták.


GySEV invázió

Az utóbbi időkben csak a nagy modellgyárak termékeivel foglalkozott mindenki. Ez ugyebár nem is meglepő, hiszen sorra jöttek ki az újabbnál újabb magyar vonatkozású járművek (elég itt a Roco Y-ra, vagy az ACME, és az NMJ CAF kocsijaira gondolni).
Kis hazánk legkitartóbb nagy-szériás modellgyártója a Fuggerth sem tétlenkedett azonban. Még a nyáron jelent meg a Raaberbahn-os V43-as, majd valamikor ősszel a H-START-os vezérlőkocsi. Örömmel konstatáltam, hogy lesz mit rakni majd a Gysev-es Szili mögé, mivel elkészült a Bh, és az Ap kocsik Raaberbahn-os verziója is.

a kép a Railfaneurope.net oldalról származik
a kép a Railfaneurope.net oldalról származik

A járműveken a jó öreg formák köszönnek vissza, új festésben. Mindenképpen kiemelendő, hogy milyen jó ár-érték arányú járművekről van szó.
Sokszor hallom innen-onnan, hogy mennyire felmentek a Fugi modellek árai, és milyen drágák lettek, a minőségükhöz képest. Ez persze igaz, édesanyám az első By-t még 800 forintért vette nekem, 1992-ben, ez mai szemmel nagyon olcsó, de ha belegondolunk, hogy akkor 20 ezer forintot keresett, mindjárt másként látjuk a dolgot. Összességében azt mondom, hogy a jelenlegi 5300-ft körüli ár abszolút reális. Az ember vesz hozzá négy fémkereket, 1600-ért, belső berendezést 800-ért, és még mindig csak 7700 körül vagyunk. Ezért a pénzért egy teljesen magyar járművet kapunk (nem egy, a magyarhoz hasonló német, vagy osztrák kocsi átfestését, kétszer ennyiért), amit ráadásul hazai gyártó készített (jó, nem ACME minőség, de ha nem 1cm-ről nézegetjük, és fotózzuk, akkor a terepasztalon megállja a helyét, még az újabb kocsik mellett is).
A színek rendben vannak, a feliratok a szokásosak az összhatás igazi Repcevasutas lett. A szemfüleseknek talán az tűnhet fel, hogy az Ap 19-05-ös középszámcsoportú, mégis 10 ablakos. A valóságban ugyebár csak a MÁV-nak voltak 10 ablakos Ap kocsijai, a GySEV-nek nem, de ez a baki elnézhető (a 9 ablakoshoz teljesen új szerszámot kellene gyártani, ami nem két fillér, így ez a kompromisszum a legjobb választás). Az ablakok már víztiszták, így a behelyezett belső berendezés belső világítás nélkül is látszik.
A kerekeket kicseréltem fémre (a 2.1-es síneken nem ajánlatos műanyaggal járatni a kocsikat), és a belső berendezést is elhelyeztem a kocsikba. Az Ap, egy műgyanta belsőt kapott (ez volt kéznél), míg a Bh, ZZemoki-féle fröccsöntöttet. Kuplungcsere után felpakoltam őket az asztalra, egy pár kép erejéig.







Újév

Először is: Boldog, és modellekben gazdag újévet kívánok minden kedves  modellezőtársamnak.
Most, hogy kipihentem az ünnepekkel járó fáradalmakat, és az ünnepek előtti hajtást, végre van időm egy kicsit foglalkozni a bloggal is. Rengeteg dolog nem lett felrakva, megírva, stb, ezeket most megpróbálom pótolni.
Első körben jöjjön egy videó a Gróf Úrról, ezt még karácsony előtt készítettem, de már nem volt erőm belinkelni ide:

Aztán, a két ünnep között megérkezett kis hazánk modellboltjaiba is a Roco Y típusú személykocsija (a sógorék szerencsésebbek voltak, ott már dec. 23-án lehetett kapni). Sok találgatás övezte az idei katalógusban megjelent modellt, nem lehetett tudni, hogy magas, vagy lapos tetős lesz. Végül a magas tetős lett, és a forma a Görlitz-ben gyártott vagonokét mintázza, ennek megfelelően a kocsivégek nem lekerekítettek, mint a Győri kocsiknál.

Ezt a különbséget leszámítva nagyon jól eltalált modellt sikerült készítenie a Roco-nak. A forgóvázak hozzák a Tillig szintjét, az ablakok kidolgozottsága pedig messze veri azt. Az alvázon külön jó pont a tamponozott féknemváltó (ez a konkurenciánál lemaradt), valamint mellékelnek a járműhöz három pár iránytáblát is, amit tetszés szerint felrakhatunk a kocsira a kapaszkodók külön darabok, óvatosan kell miattuk bánni a modellel. A lépcsőket nekünk kell felrakni, de vigyázni kell, csak Roco R3, és attól nagyobb sugarú íveknél használhatóak, ennél kisebb ívekben lelöki azt a kinematika (szerencsére nekem pont R3-as sugarúak az íveim). A belső berendezés véleményem szerint passzentosabb, mint a Tillig-é. A tamponozás, és a feliratok szépek, a kocsi egy 20-35-ös (tehát csak belföldi forgalmú) Győri kocsit mintáz, Debreceni honállomással, 2004-es REV dátummal, tehát még MÁV-os korszakban. A Tillig mellé téve, nagy eltérések nincsenek (a már korábban említett kocsivég sarkosságát kivéve), nyugodtan lehet egy szerelvényben járatni őket. Ezek után kíváncsian várom a Heris Lengyel kocsiját is, remélem hasonló minőségű lesz.






A terepasztalon sok változás nem történt, komolyabb munkát most, januárban tervezek rajta, megpróbálom befejezni a még hiányzó részeket az alagút mellett, valamint a felső-vezeték csinosítása fog következni (remélhetőleg), továbbá lassacskán elkezdem a váltók elektromos bekötését is.