Egy modellezőtársam jóvoltából nálam vendégeskedett egy PIKO MÁV-START-os desiro, így alkalmam nyílt közelről is szemügyre venni, és körbefotózni a szépséget.
A modell egy szép hosszú dobozban érkezik, amiből egyben lehet kivenni a kétrészes motorvonatot. Egy kis zacskóban találunk hozzá még kiegészítőket, mint például a tetőszellőzőket, valamint kapcsolószerkezetet. Gyárilag jár hozzá egy olyan kapcsoló is, amivel lehetőség van két motorvonatot szinkronban üzemeltetni.
A dekóder behelyezése rendkívül egyszerű, a középső forgóváz mellett a motorvonat alján egy kis ajtót kell eltolni, és a vakdugó eltávolítása után behelyezni a 8 pólusú dekódert. Mivel elég kevés hely van lent, a dekóder helye a WC-ben van kialakítva, így kívülről teljesen láthatatlan, mégis kényelmesen elfér. Itt a panelen egy vezeték átdugásával lehetőség van digitális módban függetleníteni a belső világítást a menetvilágítástól.
Egy alaphelyzetbe állított ESU LP3-as dekóderrel hibátlanul működik, szép lassú-menetet produkál, és a sebessége is teljesen rendben van. Egy kicsit hangosak a motorok a terhelésszabályzás miatt, de még a tűrhető szinten belül van a hangerő. Analógban teljesen némán suhan a jármű.
A motorvonat festése nagyon szép lett. Én mindent a helyén találtam. Élesek a pályaszámok, és a különböző apró feliratok is olvashatóak.
A jármű rendelkezik belső utastéri világítással, amit a dekóder F1 funkciógombjával tudunk aktiválni. A világítás nagyon jól eltalált, az eredeti járműhöz hűen kékes árnyalatú. A beépített kondenzátoroknak hála teljesen villogás-mentesen működik. Analóg üzemben már 5 volt körül tisztességesen világít. A motorvonat menetirány szerinti világítással is rendelkezik, neki szép sárgás a fénye, előre 3 fehér, hátra 2 vörös fény világít.
Maga a kasztni elsőosztályú, minden apró részlet kivehető. A forgóvázak kidolgozására sem lehet panasz, de Jaegerrndorfer részletességet nem érdemes tőle várni, azonban a Flirt-nél szebb, részletesebb.
A modell ára kicsit magasnak mondható, főleg annak a tükrében, hogy ha megnézzük, a Flirt tízezer forinttal olcsóbban kapható, hasonló műszaki tartalommal, viszont ezért a pénzért egy remek járművet kapunk, ami minden magyar témájú terepasztalon megállja a helyét.
A nap képe – 2014.02.02
M40 201 érkezik rövid tolatós tehervonatával.
Karácsonyi történések
Kezdem azzal, hogy Kellemes Ünnepeket kívánok minden kedves modellezőtársamnak!
Végre a karácsonyi szünet környékén volt egy kis időm a terepasztal csinosítgatására is. Első körben felszereltem a 4 darab MaxTrain-től rendelt fényjelzőt. Egy kicsit filigránabbak, és szebbek, mint Fuggerth társaik, ezért már meg is rendeltem a maradék négyet az állomás másik két vágányához.
új jelzők
A jelzők bekötésénél használtam először zsugorfóliát az elektromos csatlakozásoknál. Sokkal jobb, mint a korábbi szigszalagos módszer. Esztétikus, és jobban is tart, ezen felbuzdulva még néhány kritikus ponton bevetettem őket.
Szintén beszereztem egy törpe tolatásjelzőt is, hogy fedezve legyen az állomás hátsó traktusa is. Kötelező darab minden magyar asztalra, nagyon jól mutat.
törpe tolatásjelző
Még a gödöllői kiállításon vásároltam két Viessmann utcai lámpát, amiket szintén bekötöttem. Az állomásépület világítását is beüzemeltem, így már mind belül, mind kívül ki van világítva az épület.
fényár a parkolóban
új lámpa a mozdonytároló vágányok mellett
Állomásépület kivilágítva
Végeztem némi füvesítést, és tereprendezést az olyan helyeken, amik eddig kimaradtak.
szép lassan eltűnik az utolsó foghíj is
fűcsomók a peron szélén
Modellek:
Karácsonyra érkezett még egy Albert Sgnss, tartályos rakománnyal, illetve egy koszolatlan Habis is.
AlbertModell Sgnss
már ketten vannak
szép kis konténervonatot tudok kiállítani a kocsikból
AlbertModell Habis
kissé leharcolt társával pózol a frissen mosott kocsi
TT dolgok
Jó rég írtam már, és még régebben volt szó a TT-s projektemről. Most megtöröm a csendet, és a célegyenesbe érkezett BTTB NoHAB felújítás kapcsán írok pár sort, hogy miként is állok.
Szóval volt az a BTTB mozdony, amit szívesség fejében kaptam még tavaly. Elég rosz állapotban volt szegényke, így beutaltam egy főműhelyre. Először Csíkos mesTTer vette kezelésbe a hajtását, amiben ezt-azt cserélni kellett. Miután műszakilag a lehetőségekhez képest rendbe került, gondosan lemostam róla a régi kopott festést. Egy alapos előkészítés után a már jól bevált narancs keverékemmel szépen színrefújtam, majd száradás, és maszkolás után jött az alváz szürkéje, és a sárga csík. Még egy művelet van hátra, a vizesmatricás pályaszám felhelyezése (M61 019 lesz őkelme), hogy teljessé váljon a feljavítás.
Közben a TT-s asztalka más részein is történtek változások, előkészítettem a terepépítést, ennek jegyében maszkolószalaggal elfedtem a csavarokat, és illesztési hézagokat, és pár kritikus ponton „takonypisztollyal” rögzítettem a vágányzatot, hogy jobban bírja a függőleges tárolást.
Születésnapi modellek
A mai napon ünneplem születésnapomat, és ennek alkalmából kaptam két modellt is. Az egyik egy VMC-s Golf rendőrautó, a másik pedig az Albertmodell gabonaszállító kocsi (Rivarossi alapon), RCH-s felségjellel.
A gabonaszállító tökéletesen illik a korábbi Maerklin alapú társa mögé.
Most már a közbiztonságra sem lehet panasz, megjött a yard
Kukucs
Mi bújik elő az alagútból? Csak nem egy Flirt?
Így, hogy három oldalról is „körüljárható” az asztal, még én is nap, mint nap újabb oldalát fedezem fel 🙂
Karácsony előtt
Sajnos a decemberem eléggé sűrűn alakul, ezért eddig nem igen volt időm semmire. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem történtek az előző bejegyzés óta érdekes, és fontos dolgok.
Ideiglenesen nálam van egy fényképező (demonstrációs célra kell a munkahelyemen), ami némileg komolyabb tudással rendelkezik, mint az én jó öreg Panasonic-om, így amióta nálam van ez a fotóapparát (becses nevén Sony WX-5), alaposan kihasználtam képességeit, terepasztal, és egyéb fotózás közben is. A legjobban a panoráma üzemmód tetszik, amivel mindenféle photoshop, és egyéb nélkül kézből lehet panorámaképet készíteni (akár 3D-ben is). A végeredmény alább látható, szerintem egész jó 😉
Történtek más dolgok is, mint például megjelent az A.C.M.E. második CAF pakkja is, amiből engem első körben a másodosztályú termes kocsi érdekelt. Bolt -> terepasztal, és máris besoroztam két társa mellé az IC-be. Túl sok kommentárt nem igényel a minőség a megszokott + lehajtható átjáróajtók, és rugózott ütközők.
Kétségkívül a legnagyobb várakozás részemről a Jägerndorfer Széchenyi mozdonyt övezte. A gép tegnap jelent meg, és természetesen nem hagyhattam ki, így hát beszereztem egy darabot belőle (elvileg 500 darabos limit széria).
A mozdony tökéletes (minden elfogultság nélkül). Valahányszor nézek rá, mindig felfedezek benne valami új részletet, motívumot, ami addig elkerülte a figyelmemet. A kidolgozottsága példaszerű, minden kis részlet a helyén van, még a legkisebb kapaszkodó is különálló darabból készült, a forma jól eltalált, a tamponozás messze felülmúlja a konkurens Roco Haydn mozdonyát (egy apróbb hibát találtam csak az egyik szellőző illesztésénél, ami csak nagyon közelről nézve szúrható ki). Az áramszedő precízen kidolgozott, mérethelyes. A belbecsre sem lehet panasz, a gép rendelkezik 8 illetve 21 pólusú dekóderfoglalattal is, valamint F1-es funkcióval kapcsolható benne a távolsági/tompított fény is. A motor csendes, járása egyenletes, a lassú-menet kifogástalan. A Piko modelleket fényévekkel veri, és szerintem a Roco-t is megszorongatja (ezek után kíváncsian várom a Railjet gépet).
Az eredeti GySEV festésű Piko 505-öst felraktam a polcra pihenni, dolgozzon egy kicsit az „új” fiú, a két halbival ;D
Modellbemutató: PIKO 1116 015-7
A tegnapi nap reggelén, az internetet böngészve nagy örömmel konstatáltam, hogy a M&H-ba, megérkezett a MÁV-Cargós Taurus. Fel is kerekedtem még délelőtt, meglátogattam a boltot, ahol élőben is megtekintettem a gépet. Egy rövid menetpróba után pénztár, és gyorsan haza, mert még munka előtt ki akartam próbálni az új szerzeményt.
Itthon egy gyors kupplung-csere következett (még szerencse, hogy régebben betáraztam a magasságában állítható Roco rövid-kapcsolóból), majd ideiglenesen belehelyeztem egy dekódert. Elsőre nekem halkabbnak, és finomabb járásúnak tűnt, mint a másik kettő Piko 1047-es, majd kipróbáltam társait, és igen, lehet, hogy az összerakáson javított az évek elteltével a gyár, mert tényleg jobb lett a járása (gyanítom, hogy a csiga lett jobb minőségű benne). A szokásos bejáratás után adtam neki egy kis mozgatni való tehervonatot.
Maga a kasztni a szokásos, Piko Taurus. Egybeöntött kapaszkodók, és ablaktörlő, ezek a negatívumok, máskülönben a festés hibátlanra sikerült, és a matrica is jó minőségű lett, a tamponozás éles, és pontos, nézegettem képeket az eredetiről, de én feliratozásban nem találtam hibát, a színek is jól eltaláltak. Lehet, hogy újabb szerszámmal is készült a modell, mert a lemezek kontúrjai, sokkal élesebbek, mint a két másik mozdonyon.
Összességében ugyan nem annyira részletes a modell (ez csak közelebbről látszik), viszont igazán megéri az árát, és 30-40 cm-ről már egész jó összképet kapunk.
Panoráma
Eddig még nem tudtam csinálni, az egész asztalt magába foglaló fényképet, jelentem, most némi PhotoShop-os segítséggel sikerült, íme az eredmény:
A széle felé egy kicsit torzít, de sajnos ez a panorámák átka. Legközelebb majd próbálok jobban svenkelni a géppel.