Hát egy kicsit régen írtam már ide, de megvolt az oka 😉 Egy másik projekt indítása kötött le némileg, így nem igen volt időm a blogolásra. Mindenesetre azért nem marad abba a blog, sőt, hamarosan elkészül a digitális vezérléses poszt második része is, és ahogy érkeznek majd lassan az engem érdeklő új modellek, a bemutatásukra is szánok majd időt 🙂
Rég volt
Bizony rég volt 🙂 Most rendezgettem a képeimet a gépen, és találtam néhány képet az előző asztalomról
MD matricázás
Régóta álldogál az MD-s projektem. Az ok pedig a megfelelő vizesmatricák hiánya. A fekete feliratok elkészítésével eddig sem volt gond, de a fehér feliratok nyomtatásához speciális nyomtató szükségeltetik. Szerencsére a VMC egy új szolgáltatással bővítette portfólióját, aminek keretében vizesmatrica nyomtatást vállalnak, akár fehér színben is.
Kapva kaptam a lehetőségen, és a már korábban megszerkesztett felirataimat egy kicsit kiigazítottam, és elküldtem nyomtatásra. Körülbelül egy hét múlva jeleztek is, hogy mehetek, kész van. Átvétel után hazasiettem, és rövid előkészület után felmatricáztam a járművet.
Nem lett tökéletes, de körülbelül hasonlít.
A vezérlőkocsi is sokkal jobban néz ki így.
Nem csak az MD-re jutott, végre mérethelyes feliratokat kapott a sajátfestésű trakciós M41-esem 418-asom, és a TT-s NoHAB is.
Desiro és Púpos
Jöjjön két kis videó. Az elsőt a Desiro-ról készítettem, míg a másodikon a Púpos tesz meg néhány kört egy tolatós tehervonattal.
Modellbemutató – PIKO Desiro
Egy modellezőtársam jóvoltából nálam vendégeskedett egy PIKO MÁV-START-os desiro, így alkalmam nyílt közelről is szemügyre venni, és körbefotózni a szépséget.
A modell egy szép hosszú dobozban érkezik, amiből egyben lehet kivenni a kétrészes motorvonatot. Egy kis zacskóban találunk hozzá még kiegészítőket, mint például a tetőszellőzőket, valamint kapcsolószerkezetet. Gyárilag jár hozzá egy olyan kapcsoló is, amivel lehetőség van két motorvonatot szinkronban üzemeltetni.
A dekóder behelyezése rendkívül egyszerű, a középső forgóváz mellett a motorvonat alján egy kis ajtót kell eltolni, és a vakdugó eltávolítása után behelyezni a 8 pólusú dekódert. Mivel elég kevés hely van lent, a dekóder helye a WC-ben van kialakítva, így kívülről teljesen láthatatlan, mégis kényelmesen elfér. Itt a panelen egy vezeték átdugásával lehetőség van digitális módban függetleníteni a belső világítást a menetvilágítástól.
Egy alaphelyzetbe állított ESU LP3-as dekóderrel hibátlanul működik, szép lassú-menetet produkál, és a sebessége is teljesen rendben van. Egy kicsit hangosak a motorok a terhelésszabályzás miatt, de még a tűrhető szinten belül van a hangerő. Analógban teljesen némán suhan a jármű.
A motorvonat festése nagyon szép lett. Én mindent a helyén találtam. Élesek a pályaszámok, és a különböző apró feliratok is olvashatóak.
A jármű rendelkezik belső utastéri világítással, amit a dekóder F1 funkciógombjával tudunk aktiválni. A világítás nagyon jól eltalált, az eredeti járműhöz hűen kékes árnyalatú. A beépített kondenzátoroknak hála teljesen villogás-mentesen működik. Analóg üzemben már 5 volt körül tisztességesen világít. A motorvonat menetirány szerinti világítással is rendelkezik, neki szép sárgás a fénye, előre 3 fehér, hátra 2 vörös fény világít.
Maga a kasztni elsőosztályú, minden apró részlet kivehető. A forgóvázak kidolgozására sem lehet panasz, de Jaegerrndorfer részletességet nem érdemes tőle várni, azonban a Flirt-nél szebb, részletesebb.
A modell ára kicsit magasnak mondható, főleg annak a tükrében, hogy ha megnézzük, a Flirt tízezer forinttal olcsóbban kapható, hasonló műszaki tartalommal, viszont ezért a pénzért egy remek járművet kapunk, ami minden magyar témájú terepasztalon megállja a helyét.
A nap képe – 2014.02.02
M40 201 érkezik rövid tolatós tehervonatával.
Digitális vezérlés számítógéppel I.
Régóta tervben volt nálam, hogy a jelenlegi MultiMouse vezérlést valamilyen számítógépes kiegészítővel bővítem majd. Hát elérkezett az idő, és megtörtént ez a fejlesztés is.
Első körben gondolkodtam a rendszer lecserélésén is. Szóba jöttek az olyan vezérlők, mint a Dynamis, az ECoS, és a Z21, de végül egy jóval költséghatékonyabb, és nagyobb bővítési potenciállal rendelkező megoldást választottam, mégpedig a PC-s vezérlést. Két dolgot kellett beszereznem hozzá, egy illesztőt, amivel meg tudom oldani a PC-s csatlakozást, illetve egy PC-n futó vezérlőszoftvert.
A PC-s illesztő a DigiTools Digi PC-S88 lett. Elég kulturált áron szerezhető be, és részletes magyar nyelvű útmutató tölthető le hozzá a gyártó honlapjáról. A PC-s program gyanánt végül a TrainController 7-es Gold verzióját találtam a legalkalmasabbnak, főleg úgy, hogy sikerült az e-bay-ről 70€-ért beszereznem egy használt, de eredeti dobozos (valójában speciális USB kulcson található) terméket.
Számítógép gyanánt egy régi laptopomat üzemeltem be. A PII-es 366Mhz-s 13″-os Compaq Armada notim pont megfelel a célra, bár az XP kicsit szenved a 128Mb RAM-on, de ennek ellenére gond nélkül futtatja a TrainController 7-et.
A rendszer telepítése elég egyszerű, a PC illesztőt a Roco erősítő Slave portjára kell csatlakoztatni, majd a mellékelt USB kábellel a számítógéphez kötni, ahol az eszköz driverének telepítése után COM portként jelenik meg.
A TrainController-ben (a továbbiakban TC), a digitális rendszer beállításainál (Railroad -> Setup digital systems) a Lenz LI100F-et kell megadni, majd kiválasztani a használt COM portot, és innentől már él is a kommunikáció az illesztő, és a gép között.
Ezt követően TC-ben el kell készítenünk a terepasztalunk vágányhálózati rajzát, majd utána jöhet a különböző elemek részletes beállítása. Mivel az aszalom mérete nem indokolja, ezért csak a váltók, és jelzők kezelését bíztam a rendszerre, a vonatvezérlés maradt kézi.
Jelzők
A jelzők beállítása a következőek szerint működik, a Tools -> Signals menüpontból kiválasztjuk a használt jelző típusát (van 2, 3, és 4 fényű), majd a megfelelő helyre helyezzük a kapcsolótáblánkon. Ezután szerkesztő üzemmódban duplán rákattintva be tudjuk állítani a paramétereit.
A „general” általános fül. Itt elnevezhetjük a jelzőt, és megadhatunk neki gyorsbillentyűt is. Mindenképpen érdemes elnevezni a jelzőt valamilyen szisztéma szerint, mert a későbbiekben ezen név alapján tudunk rá hivatkozni. Én a nagyvasúton használatos jelöléseket használom, ezért a kijárati jelzőket K1-től K8-ig neveztem el, T1-el jelöltem a tolatásjelzőt, és A, és B-vel a bejárati jelzőket.
A „connection” kapcsolat fül. Itt lehet beállítani a jelző címét (address), illetve a kapcsolási paramétereit (output configuration). Alapesetben itt a címen kívül nem kell különösebben állítgatni. 3 és 4 fényű jelzőknél az „output configuration” segítségével tudjuk részletesen beállítani a különböző jelzésképeket.
„Trigger” fül. Itt tudjuk eseményekhez kötni a jelző állítását. Ilyen esemény lehet mondjuk váltóállítás, vonat elhaladása egy érzékelőpont felett, vagy vágányútállítás. Egyszerű ÉS, VAGY, és hasonló logikai kapukkal hozhatjuk létre a kívánt függéseket. A lenti példában szereplő jelző úgy van beállítva, hogy a Vágányút3 beállítása esetén váltson szabadra.
A „Condition” fül. Itt tudjuk a jelző állapotát bizonyos feltételekhez kötni. Ilyen lehet például az, hogy be van-e állítva egy vágányút, vagy megfelelő hogy állásban állnak-e a váltók. Az előzőekhez hasonlóan itt is logikai kapukkal építhetőek fel a különböző függések. A lenti ablakban a K3-as jelzőm függései láthatóak.
Az értelmezés a következő: a K3-as jelző szabadra állítható, HA Vágányút 3 be van állítva VAGY a V1-es váltó egyenes ÉS a V2-es váltó kitérő állásban van. Minden ellenkező esetben nem engedi a program szabadra állítani a jelzőt.
Váltók
A váltók beállítása nagymértékben egyezik a jelzőknél látottakkal. Miután felhelyeztük a kapcsolótáblánkra őket, dupla kattintással a beállítási felületükre jutunk.
„General” általános fül. Itt a jelzőkhöz hasonlóan meg tudjuk adni a váltó nevét, és egy gyorsbillentyűt. Én a váltóimat az állomáson V1-től V7-ig számoztam, illetve V30-tól V33-ig a tárolóállomáson.
„Connection” kapcsolat fül. A váltó címét tudjuk beállítani, illetve angolváltó esetén a részletes konfigurációt, az „output„-nál
„Condition” fülnél a jelzőkhöz hasonlóan különböző feltételekhez köthetjük a váltó állíthatóságát. Én ezt most nem használtam.
Vágányút
A program lehetőséget ad vágányutak kezelésére, és beállítására is, amikkel egy virtuális elektronikus biztosítóberendezés működését tudjuk szimulálni. A vágányutakkal egyszerre lehetséges a vágányúthoz tartozó váltók állítása, és beállítható, hogy a jelzők is automatikusan a megfelelő jelzésképet mutassák a vágányút állítása után. A vágányút automatikusan zár minden általa használt váltót, így ezek kezelése a vágányút feloldásáig nem lehetséges.
Vágányutat létrehozni a „Tools -> Accessory -> Routes” alatt lehet. Ezután a megfelelő helyre el tudjuk helyezni a kapcsolót. Dupla kattintás után megnyílik a beállítási ablak, ahol a következő lehetőségeink vannak:
„General” általános beállítások. Itt be tudjuk állítani a vágányút nevét, gyorsbillentyűjét, valamint egyéb apróságokat, mint a szín, szimbólum, és sebességjelzés (utóbbi esetemben egyenlőre nem játszik). Az én asztalomnál minden vágányút kapott gyorsbillentyűt, mert így lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban állítani őket üzem közben.
„Route” útvonal fül. Itt a „Record” gombra nyomva be tudjuk rajzolni a kapcsolótáblán az útvonalat, valamint be tudjuk állítani a kapcsolások közti időt. Ez utóbbit én 500ms-re vettem, hogy ne terhelje a rendszert 4-5 váltó egyszerre történő állítása. Ilyenkor a váltók egymás után szép sorrendben állítódnak a megfelelő állásba.
„Operations” műveletek fül. Itt lehet megadni, hogy a vágányút beállításakor mi történjen. Ide én csak a váltóállításokat tettem be, ugyanis a jelzők azt figyelik, hogy a hozzájuk tartozó vágányút aktiválódott-e, és eszerint változtatják a jelzésképüket.
Első körben idáig jutottam a beállítással, a következő részben a további függések kialakítása, és az egyéb tartozékok vezérlése lesz bemutatva.
Karácsonyi történések
Kezdem azzal, hogy Kellemes Ünnepeket kívánok minden kedves modellezőtársamnak!
Végre a karácsonyi szünet környékén volt egy kis időm a terepasztal csinosítgatására is. Első körben felszereltem a 4 darab MaxTrain-től rendelt fényjelzőt. Egy kicsit filigránabbak, és szebbek, mint Fuggerth társaik, ezért már meg is rendeltem a maradék négyet az állomás másik két vágányához.
új jelzők
A jelzők bekötésénél használtam először zsugorfóliát az elektromos csatlakozásoknál. Sokkal jobb, mint a korábbi szigszalagos módszer. Esztétikus, és jobban is tart, ezen felbuzdulva még néhány kritikus ponton bevetettem őket.
Szintén beszereztem egy törpe tolatásjelzőt is, hogy fedezve legyen az állomás hátsó traktusa is. Kötelező darab minden magyar asztalra, nagyon jól mutat.
törpe tolatásjelző
Még a gödöllői kiállításon vásároltam két Viessmann utcai lámpát, amiket szintén bekötöttem. Az állomásépület világítását is beüzemeltem, így már mind belül, mind kívül ki van világítva az épület.
fényár a parkolóban
új lámpa a mozdonytároló vágányok mellett
Állomásépület kivilágítva
Végeztem némi füvesítést, és tereprendezést az olyan helyeken, amik eddig kimaradtak.
szép lassan eltűnik az utolsó foghíj is
fűcsomók a peron szélén
Modellek:
Karácsonyra érkezett még egy Albert Sgnss, tartályos rakománnyal, illetve egy koszolatlan Habis is.
AlbertModell Sgnss
már ketten vannak
szép kis konténervonatot tudok kiállítani a kocsikból
AlbertModell Habis
kissé leharcolt társával pózol a frissen mosott kocsi
"Elő" Karácsony
Mondhatnám azt is hogy a Mikulás hozta, de igazándiból nem. A lényeg, hogy a szombati börzén sikerült beszereznem egy Albert féle MÁV Sgnss konténerszállítót.
Maga az alapmodell is nagyon szép, de a hozzáadott néhány apróság teszi igazán élethűvé. A kocsi oldalán levő bordák a MÁV járműnél nem egyforma kiosztásúak mindkét oldalon, az Albert-féle kocsin ezek a bordák megfelelően vannak elrendezve. A kocsi pályaszáma 31 55 457 5 167-1.
A feliratozás éles, és pontos, minden kis részlet a helyén van. Beszereztem hozzá két 20 lábas konténert is, hogy ne üresen fusson. Alapból három pályaszámon került kiadásra a kocsi, így a megfelelő méretű asztallal rendelkezők össze tudnak belőle rakni egy jó kis konténervonatot.
TT dolgok
Jó rég írtam már, és még régebben volt szó a TT-s projektemről. Most megtöröm a csendet, és a célegyenesbe érkezett BTTB NoHAB felújítás kapcsán írok pár sort, hogy miként is állok.
Szóval volt az a BTTB mozdony, amit szívesség fejében kaptam még tavaly. Elég rosz állapotban volt szegényke, így beutaltam egy főműhelyre. Először Csíkos mesTTer vette kezelésbe a hajtását, amiben ezt-azt cserélni kellett. Miután műszakilag a lehetőségekhez képest rendbe került, gondosan lemostam róla a régi kopott festést. Egy alapos előkészítés után a már jól bevált narancs keverékemmel szépen színrefújtam, majd száradás, és maszkolás után jött az alváz szürkéje, és a sárga csík. Még egy művelet van hátra, a vizesmatricás pályaszám felhelyezése (M61 019 lesz őkelme), hogy teljessé váljon a feljavítás.
Közben a TT-s asztalka más részein is történtek változások, előkészítettem a terepépítést, ennek jegyében maszkolószalaggal elfedtem a csavarokat, és illesztési hézagokat, és pár kritikus ponton „takonypisztollyal” rögzítettem a vágányzatot, hogy jobban bírja a függőleges tárolást.
Gödöllő II.
Nem is tudom, mit mondjak, annyira remek volt a második gödöllői modellkiállítás. Ilyen csodálatosan kidolgozott terepasztalokat ritkán lát az ember egy helyen. A szervezés nagyon jó volt, a helyszín is illett a kiállítás színvonalához. Nem tudom mit lehetne elmondani még, csak a képek válogatásával négy napig tartott, de még így is rengeteg olyan kimaradt ebből a válogatásból, amit feltöltenék, de az itteni tárhely sajnos szűkös.
Rongálás
Az éjszaka a graffitisek nem kímélték az állomásom tárolóját, és kidekoráltak egy BDh-t. Szerencsére a közelben tartózkodó rendőrök hamar a helyszínre értek a szolgálati Golf-al, és elkapták a garázdákat. A friss fővizsgás kocsi viszont a következő revízióig kénytelen lesz így közlekedni, mert nem volt ellátva anti-graffiti bevonattal.
Hozzávalók: Busch graffiti matricák, 20 perc gondos matricasatírozás a kiszemelt kocsin
Születésnapi modellek
A mai napon ünneplem születésnapomat, és ennek alkalmából kaptam két modellt is. Az egyik egy VMC-s Golf rendőrautó, a másik pedig az Albertmodell gabonaszállító kocsi (Rivarossi alapon), RCH-s felségjellel.
A gabonaszállító tökéletesen illik a korábbi Maerklin alapú társa mögé.
Most már a közbiztonságra sem lehet panasz, megjött a yard
Temofeszt 2013
Ismét eljött az október, és ismét megrendezték a Temofeszt vasútmodell kiállítást a Vasúttörténeti Parkban. Egy rossz szót nem lehet szólni, hiszen a rendezvénynek sikerült felülmúlnia a tavalyi méreteit is, és a színvonalra sem lehetett panasz.
Remek idő volt az egész hétvégén, úgyhogy a benti terepasztalnézegetés mellett a park kinti programjait is maradéktalanul lehetett élvezni. Volt Trumann, lóvasút, hajtányozás, és a Csajka is üzemelt, hogy csak párat emeljek ki. Sajnos a hátsó traktusban rohadó kocsikkal nem sok minden történt, de jó volt látni, hogy az MDa milyen jó egészségnek örvend.
Jöjjenek a képek, mert többet mondanak 1000 szónál is:
És akkor néhány kép kintről is:
A freeblog halála
Vége, mára teljesen elérhetetlen lett a freeblog-os blogom, a szolgáltató valószínüleg végleg lehúzta a rolót, így az oda linkelő képeim innen is eltűntek. Szerencsére nem voltam rest, és míg működött a régi blog, készítettem róla egy teljes mentést egy erre szakosodott programmal, így nem veszett kárba semmi. Egy probléma van, hogy az összes bejegyzést egyenként kell ide bemásolnom, így ezzel egy pár hétig még el leszek foglalva, de legalább minden vissza lesz állítva.