Egy kicsit el lettek hanyagolva a dízelmozdonyok az utóbbi időben, ezért készítettem egy rövidke videót a 19-es NoHAB, és a 265-ös Szergej főszereplésével:
Karácsonyi jövevények
Idén is hozott némi járművet a Jézuska. Legelőször is egy CAF kocsi érkezett, mondjuk ez még olyan előkarácsonyi dolog volt. Régóta fájt a fogam egy paklikocsira, hát most végre van egy. Ráadásul én a bicikliszállítósra csaptam le, hogy az IC-ken is lehessen drótszamarat szállítani 🙂
A következő két jövevény viszont már tányleg karácsonyra jött. A börzén szereztem be egy Albert féle MOL tartálykocsit. Piko alapra készült a modell, átfestéssel, tamponozással. Az összkép szép, jól visszaadja az eredeti kocsit. Érdekesség, hogy az eredeti modellről hiányzó lefolyásgátlót (ez egy a kocsi oldalára felhegesztett laposvas), Alberték tamponozással pótolták (nemtudom hogy csinálták, de kézzel végigsimítva olyan, mintha tényleg ott lenne).
Az utolsó modell pedig egy Brawa Halbi ABy. Túl sokat nem tudnék mondani róla, mert önmagáért beszél.
Fuggerth lassúmenet
Már rég be szerettem volna mutatni, hogy milyen finoman járnak az új Fuggerth gépek. Készítettem egy videót, amiben remélhetőleg jól látható, és hallható lett minden:
Új videó
Végre volt egy kis időm, és csináltam egy újabb videót az asztalról. Megmutatkozik a Roco Trakciós Teknő, a Gigant, és a Flirt is. A videót immáron NEX5-ösömmel készítettem.
Tereprendezés
Már elég régen volt olyan bejegyzés, amiben a terepasztal terep voltát adó folyamatokról írtam (ezalatt a terep kialakítását értem), íme hát némi terepszépítgetés.
Mivel gyakorlatilag csak egy fajta fa díszítette eddig az asztalomat, úgy döntöttem, hogy egy modellboltos látogatást eszközölök, némi minőségi faanyag beszerzése gyanánt. Ki is választottam három különböző fát tartalmazó csomagot, amit hazaérve el is helyeztem, főleg az állomás környékén (a fenti település legtöbbször kiesik a látómezőből). Az eredmény alant, én meg vagyok győzve, lényegesebben élethűbb lett a környezet
A fák mellett beszereztem némi dzsindzsást is (remélem helyesen írtam 😉 ), amit főleg az alagútportálok, és a támfalak környékére telepítettem. Még kelleni fog legalább kétszer ennyi, hogy kellőképpen autentikus legyen a terep, de kezdetnek megteszi.
TT járművek
Bővült a TT-s vontatott állományom, rögtön két magyar vonatkozású járművel is. Az egyik kocsi a kihagyhatatlan Y, míg a másik pedig egy Halbi. Kezdjük ez utóbbival.
Látszik, hogy a Tillig-nél a TT a fő csapásirány, lényegesen jobban néz ki az 1:120-as méretű kocsi, mint H0-s társa. Az ablakkiosztás is a magyar kocsinak megfelelő egy osztott, egy teli, valamint a kocsivég is úgy néz ki, mint az igazin (nem az a félig lekerekített valami, mint a H0-s kocsinál).
Egyetlen bibi van, mégpedig, a forgóváz, ami GP200, ugyanakkor pályaszám szerint (540) a kocsi Görlitz Va lenne. A feliratok szépek, a festés pontos, precíz. Külön kiemelném a gyárilag beépített áramszedést (ez manapság lassan széria lesz az újonan fejlesztett kocsiknál, lásd Brawa), ami olyan ügyesen van megoldva, hogy akár vezetékezés nélkül is be tudjuk rakni a világító panelt a kocsiba. Összességében tahát egy egész korrekt kis kocsit kapunk a pénzünkért.
Az Y vagon is új szerszámmal készült már, nem az a 9 ablakos hossztorzított rettenet, ami sokáig elérhető volt. Ep. IV, ggzakt 1:120-as, rövidkapcsolóval, és minden földi jóval. Itt is találunk gyári áramszedést, szépen kidolgozott belsőt (mondjuk a festést én nem spóroltam volna el), rengeteg apró részletet. A forgóváz is szépen sikerült, a lehetőségekhez képest minden ki van dolgozva, amit a technika engedett. Talán csak nekem szúrta a szememet, de lehet, hogy az oldalsó szellőzőnyílást nem csak tamponozni kellett volna (persze így nyilván egyszerűbb volt a szerszám kivitelezése). Összhatásában ez a kocsi nekem egy kicsit jobban bejön, mint a H0-s társa, látszik, hogy újabb tervezés.
Kukucs
Az éj leple alatt…
Temofeszt videók
Tegnap már nem volt erőm megvágni a videókat, de ma reggel korán keltem, és elkészítettem két rövidke összeállítást:
Temofeszt 2012
Jó időpont, jó helyszín, jó kiállítás. Röviden ennyit lehet elmondani az idei Temofeszt Nemzetközi Vasútmodell Fesztiválról.
Délelőtt fél 11-re értem ki a Tatai útra, ahol már ekkor meglehetősen nehéz volt parkolni. A bejáratnál nem volt nagy sor, de lehetett látni, hogy a látogatók folyamatosan érkeznek. A park területén is nagy volt a nyüzsgés, de a kiállítócsarnok volt csak igazán mozgalmas. Ameddig a szem ellát, véget nem érő modul, és hagyományos terepasztalok. Nagyon színvonalas volt az egész kiállítás, érezhetően a mennyiség mellett a minőségre is odafigyeltek a szervezők, és külön jópont, hogy végre a rekkenő hőség sem zavarta az embert, 20 fok körüli hőmérséklet és szikrázó napsütés volt kint, de bent is nagyon kellemes volt az idő (az októberi időpont ilyen téren sokkal szerencsésebb, mint a nyár közepe).
Igazándiból szavakban nehéz leírni egy ekkora kiállítást, úgyhogy készültem, és vittem fényképezőt, hogy a leglátványosabb részeket megörökítsem. Beszéljenek hát a képek:
Míg bent a modelleké volt a főszerep, kint a 411-es Truman parádézott. A nap nagy részében oda vissza járkált az egyik vágányon, de délután 2-kor vízszerelés céljából pihent egy kicsit, és előtte megforgatták a fordítókorongon.
Összességében nem csalódtam, csak javasolni tudom mindenkinek, aki még nem tette, hogy holnap látogasson el a Parkba, mert nem mindennapi élményben lesz része.
V43 1341
Gondolom rajtam kívül senkinek nem tűnt fel, hogy merre kódorog a 1341-es szilim az utóbbi hónapokban. Sejtettem 🙂 Egy kis átalakuláson ment keresztül, így már jobban hasonlít egy mindennapi használatban levő mozdonyra.
Az antikolás Richie kezemunkája, hasonlóan a csörgőmhöz, itt is jól eltalálta az arányokat, nagyon szép lett a végeredmény.
Nagyvasúti képek
Lassan utolérem magam. Ezt a pár képet a 20-i hétvégén lőttem Balatonfenyvesen, és környékén. Egy-kettő már felkerült az index fórumra, de azért ide is felrakom őket, mert szerintem egyik másik egész jól sikerült. A képek Sony NEX5-ös géppel készültek, 16mm-es objektív, és 0,75x-ös nagylátószögű előtét segítségével.
Roco 1047-003 H-MÁVTR
Volt ugyebár a gyártónak egy akciója, amit a magyar modellboltok először nem vettek át (azért lassan, de felébredtek), és elég jó kis lehetőség kínálkozott arra, hogy végre nekem is Roco teknőm legyen.
Egy ismerősöm szólt, hogy neki is kellene egy ilyen mozdony + még egy másik is, így hárman rendeltünk egyet-egyet némethonból. A modellbahn-lippe nevű bolt internetes felületén regisztráltam, rendeltem, és fizettem vasárnap, és csütörtökön már csöngetett is a postás a csomaggal. Átszámítva még így is a jelenlegi magyar akciós árak alatt jutottunk hozzá a gépekhez, így nagy az öröm boldogság 🙂
A Piko 007-es teknőmet meghirdettem, és új honállomást talált magának.
A gépről igazándiból nem sokat lehet írni, maga a kasztni hozza a szintet, a feliratozás, színek szépek, a kis kiegészítők a helyükön vannak. Talán az alvázon vannak csak egyszerüsített részletek. A JC mozdonynál példul a kis vezetékek mind külön fröcsöntöttek, míg a Roconál ezek egybe vannak öntve a forgóvázmaszkkal. Mindegy, egyik 19…
Ami nagyon tetszik az a plux foglalat, az újratervezett elektronikai panel, és a LED-es világítás. Ugyan én egy 16-os dekóderrel (DigiTools) használom, de így is külön lehet kapcsolgatni a zárfényeket az F1 F2 gombokkal (végre!). Analóg üzemben ha valaki nem akarja a zárfényeket, egy-egy jumper eltávolításával lekapcsolhatja őket.
Végre KK kinematika is került a gépre, így már összeérnek az ütközők az egyenesben.
Összességében nagyon jó vétel, de csak ezen az áron. Ez a gép pont ennyit ér, és egy fillérrel sem többet! Az eredeti ára bőven túlárazott, ha belegondolunk, hogy a sima JC ÖBB Taurus 40 ropi. Na, mindegy, most, hogy kijött az aranycsapat, gondolom belátta a Roco, hogy valamit lépnie kell, mert annyiért nem árulhat egy nagyszériás gépet, mint egy 750 darabos limitált szériát…
Új hely
Szóval új helyre költözött a kis asztalom, velem együtt. A régi szobám már túlságosan kicsi volt számomra, így külön albérletbe költöztem, ahol már jobban elférnek a cuccaim, és még a munkábajárás sem okoz gondot.
Nem volt egyszerű az asztal szállítása, mert méréseim szerint pont nem fért volna be a Mitsubishi Coltomba, még a hátsó ülések felhajtása esetén sem, így segítségül hívtam egy nagyobb autóval rendelkező ismerősömet. Ott nem lett volna gond a hosszúság, csak a csomagtartó nyílásán nem fért be az asztal, így végül az én autómban vittem el, úgy, hogy 45 fokos szögben megdöntöttem. Nem vagyok benne biztos, hogy a szállítás minden téren megfelelt a KRESZ előírásainak, de végül is nem akadt gond. Mindösszesen egy darab fenyőfa esett le, minden más sértetlen maradt.
Az összerakás után konstatáltam, hogy mennyire jó dolog az eddigi 1 nézőpont helyett 4-ből látni a terepasztalomat.
Költözés
Új helyre költöztem, és vittem magammal az asztalomat is. Sajnos az internet valószinüleg csak a jövő héten érkezik, de már íródnak a postok, mert történt egy-két dolog ;).