Karácsony előtt egy igazi hiánypótló kiegészítővel jelentkezett a Posch modell. A KALÁKA III-as forgóvázzal jelentősen javítható a Fuggerth kocsik kinézete hiszen a forgóváz a kocsik meghatározó, jellegzetes eleme.
A forgóvázakat párosával lehet megvásárolni, és a csomagban található 4 darab fém kerékpár is. A beszerelés nagyon egyszerű, a régi forgóvázat ki kell pattintatni a helyéről, majd a kasztni leszedése után az alvázon lévő lyukba be kell helyezni a mellékelt menetes réz forgócsapot, a forgóvázat ezután egy csavarral a forgócsapba kell csavarni, és kész is vagyunk.
Ha áramszedésre is könnyen alkalmassá lehet tenni a forgóvázat, ilyenkor az áramszedő lemezen egy, a kapott csavaréval megegyező lyukat kell vágni, és a csavarral fixen rögzíteni is tudjuk. Külön előny, hogy ekkor a réz forgócsapot használhatjuk áramvezetőként, így nem kell a vezetékek elvezetésével bajlódni, az alvázon.
Nekem nagyon tetszik a forgóváz, szépen kivitelezett, üzembiztos darab, nagyon sima, finom futással. Egyenlőre két kocsira valót szereztem be, de várhatóan hamarosan gyarapodni fog az ezzel feljavított járműveim száma.
Modellbemutató: DOM/Quabla – MÁV Bko
Pár hónapja egy Quabla hírlevélben láttam, hogy készült néhány Bko, és Ao kocsi egyedi megrendelésre. Fájt is a szívem, mert láttam, nem kereskedelmi fogralomba készültek, így már le is mondtam róla hogy lesz ilyen kocsim. Amikor azonban megláttam, a Naumann online kínálatában a járműveket, nagyon megörültem. Gyorsan regisztráltam, és rendeltem is egy Bko-t. Egy hét sem telt bele, már nálam is volt a jármű. Minden elismerésem Naumann úrnak, nagyon gördülékenyen ment a vásárlás és az átvétel.
Régi nagy kedvencem ez a kocsi. Rengeteget jártam az ilyenekből kiállított gyorsvonatokkal a balatonra. Szerettem őket, mert a famintás belső burkolat, a kényelmes 6-os kupék, és a plüss ülések igazi felüdülésnek számítottak a By-ok ragadós, keskeny zöld padjaihoz képest. Lényeg, a lényeg, hogy most végre van egy ilyen kocsim 1:87-ben is.
Lássuk a járművet. Az alapmodell a Heris 2. osztályú lengyel kocsija (ez szinte mindenben megegyezik a magyar kocsival), ebből készült összesen 5 pályaszám variáció. Az én kocsim kanizsai honállomású, 96-os fővizsgával. A jármű véleményem szerint hűen hozza az eredetit. A jellegzetes trapéztető, a szögletes ablakok, és az OPOLE 4ANC forgóváz nagyon el lett találva. A részletek a helyén vannak, az alvázberendezések precízen ki vannak dolgozva, és a szükségesek tamponozottak.
A jármű festése nem hagy kivánnivalót maga után. A szín telitalálat, a maszoklások szépek, a feliratok élesek, és pontosak, más gyártó MÁV-os vagonjai közé sorozva sem lóg ki közülük.
A belső berendezés kidolgozott, és festett. Az egyetlen negatívum talán az, hogy az ülések barna színűek (az eredeti piros helyett), de ez némi utólagos festéssel pótolható. A járművet könnyű szétszedni, így az utólagos világítás beépítése viszonylag könnyű lesz.
Vonatba sorozva nagyon jól mutat a jármű, hiszen szinte minden MÁV-os szerelvénybe besorozható, mivel az eredetije is közlekedett mind gyors, mind sebes, és esetenként még személyvonatban is. M61-essel vagy Csörgővel, egy Fuggerth Ap, és egy Roco B kocsival karöltve hűen megidézhető vele a Kaposvár-Celldömölk gyorsvonat téli verziója. Ha több helyünk van, akkor a mozdonyokat V43-ra cserélve, ACME 2G IC kocsikkal, és egy BDbhv-val (vagy BDh-val) megtoldva a klasszikus szegedi hibrid IC-t lehet vele leképezni.
Összességében egy nagyon jól sikerült kisszériás modellel van dolgunk, és ugyan a majd’ 80 eurós ára soknak tűnhet, jelenleg nincs más opció ha Bo/Bko kocsit szeretnénk. A Heris állítólag még idén decemberben kiadja a másodosztályú verziót, azonban a múlt eseményeit látva nekem ezzel a dátummal kapcsolatban vannak fenntartásaim.
Digitális vezérlőkocsi világítás beépítés – DigiTools szereld magad panellel
A 106-os BDt-m is kapott végre egy digitális világításpanelt. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen művelet csak abból áll, hogy berakjuk a nyáklapot, és kész, azonban itt is minden az apró részletekben rejlik.
Mint eddig, most is a korábban már jól bevált DigiTools panelt választottam. Ennek az előnye az, hogy van benne direkt vezérlőkocsis üzemmód, külön kapcsolható vezetőfülke világítással, külön kapcsolható homlokfényszórókkal, beállítható világításmintával, és sebességfüggő világítással (a Bhv családba tartozó kocsik egyik jellegzetessége a világítás fényerejének megváltozása, amikor az egy bizonyos sebesség fölött akkumulátorrol a tengelyvéggenerátorra váltanak).
Első lépésben méretre kell szabni a panelt, ehhez én miniflexet használtam. Itt óvatosnak kell lenni, nehogy átvágjunk valamit, amit nem kellene.
Miután belepróbáltam a kasztniba, filctollal megjelöltem a kocsi szakaszait, a két termet, a poggyászteret, az előtereket és a vezetőfülkét. Erre azért van szükség, hogy a megfelelő helyre ültessem be a LED-eket. Ez egy szereld magad panel, így ezt a műveletet nekünk kell elvégezni, saját igényeink, és az adott kocsi paraméterei szerint. Miután megfelelően elhelyeztem a LED-eket, és beforrasztottam őket, beépítettem a kondenzátort is a poggyásztér nem látható részére (én a készlethez kapott 2 darab 470-es helyett egy 1000-es kondenzátort használtam).
A homlokvilágítást is kialakítottam, ehhez a készlethez kapott, eredetileg a végzárfényekhez készült panelt használtam, csak a vörös helyett sárga LED-et építettem bele, így a két alsó fényszóróval meg is voltam. A felső fényszóróhoz pont kapóra jött a világításpanel gyári forrpontja, ami éppen középen van, így az ide beültetett LED szépen a helyére kerül, amint berakjuk a panelt a helyére. Miután minden kész volt, beigazítottam, és két apró melegragasztó pöttyel rögzítettem a nyáklapot.
A forgóvázakba beépítettem az áramszedő lemezeket, és jöhetett a felprogramozás. Beállítottam a vezérlőkocsi üzemmódot, a fényerőt, a kocsi címét, és a szerelvénycímet. Kiaknáztam a szabadon állítható világításmintában levő lehetőséget is, így külön kapcsolható lett az előtérvilágítás, és a termek világítása is.
Modellbemutató – VMC/Fuggerth H-START By
Az utóbbi időben szép számmal jelentek meg új pályaszámú/festésű Fuggerth modellek, és lettek újra elérhetőek régebbiek is. A Vasútmodell-Centrum is készített korábban egyedileg festett kisebb szériákat Fuggerth alapon, így nem merészkedtek idegen területre most sem, amikor megjelent tőlük két-két külön pályaszámú By, Bhv, és egy BDbh, a legújabb, VI korszakos START-os gúnyában.
Mivel Bhv-ból (és Bdt-ből) nemrég szereztem be, ezért most a By-t választottam. Nagy meglepetésre nem kell számítani, a jól megszokott forma köszön vissza a kocsiról. Itt megjegyzem, hogy hiányosságai ellenére a Fuggerth személyvagonok közül véleményem szerint a By formája, és arányai lettek a legjobban eltalálva, ő hozza leginkább az eredetit.
A VMC gondozásában megjelent kocsik festése nagyon rendben van, színhelyesek, nincsenek maszkolási hibák (a tetőszellőzők is gyárilag fel vannak szerelve és a tetővel azonos színre festettek). A kocsi színe nem üt el más gyártók magyar modelleitől, így nyugodtan besorozható Tillig vagy Roco gyorsvonati kocsik közé, esetleg több By-ból, és egy TRAXX-ból kiállítható a klasszikus nyári Balatoni sebesvonatok egyike. A feliratozásra sem lehet panasz, szép filigrán, pontos feliratok kerültek a kocsira. A jármű pályaszáma 50 55 20-17 494-5. A mostanság elmaradhatatlan START-os logo is sokat dob a modellen. A kocsi fém kerekekkel van szerelve, ablakai víztiszták, így belső berendezés beépítése esetén (én Vulcan modell belsőt raktam bele) még belső világítás nélkül is beláthatunk az utastérbe.
A kocsi, és társai elérhetőek a VMC-ben: http://www.vasutmodell-centrum.hu/vasutmodellek/szemelykocsi-modellek-cs-72-6.html . Magyar téma iránt fogékonyaknak kötelező darabok.
Modellbemutató – ACME InterCity szett
Az olaszok ezt sem kapkodták el, mondjuk itt közbeszólt az egyik kínai bérgyártó, a Modell Gala csődje is a késlekedésbe. Lényeg, a lényeg, végre elkészült, és megvásárolható a MÁV 2. generációs InterCity kocsijaiból álló szett.
Vegyük egy kicsit szemügyre a modellt.
Külső
A kocsi kasztnija szépen kidolgozott, hűen visszaadja az eredeti Dunakeszis InterCity vagonét. A távolról egyszerűnek tűnő forma valójában sok buktatót rejt. Ablakok mérete, kocsivégek, tetőív rendben van, a lengőajtók tövében is pontos a kasztni lekerekítése, minden apró részlet pontosan ki van dolgozva.
A festés szép, a színek passzolnak. A tamponozás is megfelelő, élesek, pontosak a feliratok, minden apró piktogram a helyén van.
Az alváznál már vannak turpisságok, de ezek szerintem nem vonnak le semmit a modell értékéből. A teljes alváz a cseh kocsié, és ahogy észrevettem, hiányzik róla 1 doboz (klíma?), az interneten fellelhető képek alapján ez a doboz már 95-ben a kocsikon volt (rev. 13.12.95). A forgóvázak sem stimmelnek, a Cseh verzió felújított tárcsafékes Görlitz forgóvázát kapták a MÁV-os kocsik is. Plusz pont jár a gyárilag felszerelt áramszedő lemezekért, mínusz azért mert a tárcsafékek miatt nem lehet kereket cserélni (illetve lehet csak nagyon körülményes).
Belső
A beltér kidolgozott, azonban csak részlegesen színezett, gyakorlatilag teljesen szürke, csak a fejtámlák vannak fehérrel kihúzva, és az első osztály padlója bordóval festve. A kocsit a CAF-okhoz képest egyszerűbb szétszedni, ez a világítás beépítésnél nagy előny.
Terepasztalon
A jármű futása megfelelő, az áramszedő lemezek ellenére könnyen gurul. Problémát egyedül a kapcsolószerkezetnél véltem felfedezni, mégpedig amennyiben a Roco (vagy bármelyik másik gyártó) rövidkapcsolóját használjuk, túl közel kapcsolódik össze a két vagon, szorulnak, és ívekben ennek bizony siklás a vége. Ezt viszonylag könnyen orvosolhatjuk, a Roco magasságban állítható kapcsolójával. Ezt bőven elég az egyes kocsik egyik végére tenni, mert így már eltart annyit, hogy R421-es íveken is könnyedén fussanak a kocsik.
Vonatba sorozva jól mutatnak a kocsik, akár csak a két kocsiból álló szett elé teszünk egy vontatójárművet, akár besorozunk egy InterCity WRm-et, vagy hibrid IC-ként pár Tillig/Roco Y kocsi társaságában járatjuk őket. Mozdonynak bátran tehetünk eléjük M41-et, V43-at, V63-at, vagy 1047-est, ügyelve, hogy korszakban hozzájuk illő, még MÁV-os mozdony legyen, és ne MÁVTR vagy START (én szerelvényen belül ügyelni szoktam, hogy korszakban egymáshoz illő járművek legyenek csak).
Pro:
+ nagyon jól eltalált forma
+ gyári áramszedés
+ rendkívül részletes kidolgozás/tamponozás
Kontra:
– nem az eredetinek megfelelő alváz/forgóváz
– problémás kinematika
– szerelhetetlen forgóváz
Modellbemutató: NMJ CAF liege
Nem újdonság nálam az NMJ CAF kocsi, korábban már volt egy étkezőm, de aztán megváltam tőle, most azonban egy másodosztályú fekvőhelyes kocsira tettem szert, ami a Modell & Hobby-nál akciósan volt kapható.
Kinézetre a jármű hozza az eredetit, az ördög azonban itt is a részletekben rejlik. Az NMJ kocsi formára egy picit jobban el lett találva, mint az ACME, és itt a forgóvázak is stimmelnek, azonban az apró különbségek csak közelről láthatóak igazán.
Terepasztalon vonatba sorozva talán csak a belső berendezés hiánya, és a nyitott állapotban felszerelt alsó lépcsők szúrhatnak szemet az embernek.
A modell alja nincs kidolgozva, itt hiába keresnénk a fotomaratott klímarácsot, mert teljesen sík az alváz. Ez annyira nem zavaró, mert általában nem alulról nézegeti az ember a terepasztalon álló járműveket.
Amit nagyon jól eltalált a gyártó, az a tetőívek, és behúzások. Az ACME kocsi mellé helyezve egyből látsznanak az apró, de lényeges különbségek.
Sajnos az ACME-val ellentétben az NMJ-nél nagyobb a minőségbeli szórás, főleg a tamponozás terén, ezért érdemes még a boltban alaposan átnézni a járművet.
Összességében ár érték arányban egy nagyon jó kompromisszum az NMJ kocsi az ACME-val szemben, amennyiben a belső hiányával meg tudunk békülni.
Pro:
+ nagyon jól eltalált forma
+ az eredetinek megfelelő forgóváz
+ ár/érték arány
Kontra:
– belső berendezés hiánya
– nyitva felejtett lépcsők
– gyakori tamponozási hibák / nagyobb minőségbeli szórás
Posta Bhv – a bemutató
Már egy ideje lehetett tudni modellező körökben, hogy készülődik egy posta Bhv szett. Az egész sztori még az M40-essel kezdődött, ezen felbuzdulva készítette el a modell készítője az MD-t, majd vágott bele a posta Bhv-be, munkája gyümölcse pedig mostanra ért be.
Megjelenés
A kocsit a dobozból kivéve először az eltéveszthetetlen lengőajtók szúrnak szemet, majd a tető bordázata. A festés szépen sikerült, a tamponozás is megfelelő. A tető íve el van találva, ahogy a kocsivégek is hozzák a típus jellegzetességeit. Az oldalablakok mérete stimmel, egyedül a keret vastagabb egy hajszálnyival, de ez távolabbról nézve nem annyira feltűnő.
Használatban
Én roco rövidkapcsolóval láttam el a szerelvényemet, ezzel gond nélkül fut mind húzott mind tolt üzemmódban. Nem siklik még az r=421mm-es ívekben sem és a rettegett Piko-A íves és angol váltón is gond nélkül elmegy.
A hibákról
Jobban megvizsgálva a vezérlőkocsit, ami feltűnik az a szépen kidolgozott homlokfal. Majdnem sikerült az oldalfal és a homlokfal találkozásánál az íves részt is elatalálni. A homlokfal ívelése oldalról nézve jó, de egy kicsit szögletes lett a sárga rész. Ha az eredeti járművet megnézzük, szembetűnik a különbség. A modell alatt gyártási problémák miatt sajnos nem az eredetileg tervezett al- és forgóváz van, hanem a Fuggerth kocsiké. Emiatt az alvázszerelvények teljesen hiányoznak, és így a forgóváz sem pontos. A modellbe nem került belső berendezés, de ennek pótlására ígéretet adott a gyártó.
Szerelvényben
Alapból a kocsikhoz passzoló mozdony a papagáj szili (mivel a szerelvény E.p.V-ös, a fecske festésű mozdony korszakidegen). Szerencsére nem csak ingavonatként lehet használni a kocsikat, hiszen számos esetben olyan mozdony is a Posta Bhv-k elé kerül, ami nem tudja a szükséges távvezérlést. Ha kicsit körülnézünk, találkozunk ilyen szerelvénnyel klasszik csörgő mögött is, sőt nyáron még a Balatonra is volt egy ilyen forda klasszik V43-al is, tehát nem kell ragaszkodni az ingavonati üzemeltetéshez, ha nincs megfelelő mozdonyunk.
Összességében azt kell hogy mondjam, szerény véleményem szerint a kocsi megéri még így is az árát, hiszen egy olyan típust kapunk a terepasztalunkra, amit ilyen minőségben soha senki nem készített el, és tekintve hogy a kocsitípus nem rendelkezik külföldi vonatkozással, valószinűleg nem várható hogy bármilyen külföldi gyártó foglalkozna vele valaha (az eddig általam látott, házilag Fuggerth-ből készített posta Bhv-k pedig minőségileg messze elmaradnak a bemutatott modelltől). A hiányosságok egy része egy ügyes modellező által pótolható, de én úgy gondolom a terepasztalra helyezve a legkeményebb vasútőrülteken kívül nem sok embernek tűnnek fel a hibái.
Aki sokat olvasgat fórumot, biztos találkozott ott a megjelenéskor elkezdődött kommentcunamival, azzal, hogy milyen hiányosságok, és pontatlanságok vannak a modellen, és természetesen az árát ért kritikákkal. Nos azt kell hogy mondjam, hogy valamilyen szinten mindkét oldalnak igaza van, a modell nem lett hibátlan, viszont amit kapunk, az szerintem teljesen hozza a posta Bhv feelinget, és nekem ez többet számít, minthogy hány hibát találok rajta. Ezzel lehet vitatkozni, lehet szög, és tolómérővel felszerelkezve nekiesni, viszont amikor felrakjuk a terepasztalra a szerelvényt, meglágyul az ember szive (már akinek van).
Modellbemutató: VMC/Fuggerth BDbhv
Egy régi ziccert pótolt most a VMC, a frissen kiadott Fuggerth alapra készült kocsikkal. Nem is egy, hanem rögtön négy különböző kocsit készített el a modellbolt (Apv, WRy, BDh, és BDBhv). A gödöllői kiállításra időzítették a debütálást, és a kiállításon meg is lehetett vásárolni a friss modelleket. Ezek közül én a BDbhv-ra csaptam le, lévén a másik háromból már van a gyűjteményemben.
Ami elsőre feltűnik az, a festett, gyárilag felszerelt tetőszellőzők, és a már első látásra színhelyes festét. A kocsi alapja a mezei Bhv, és ugyan igazándiból csak a feliratozásban, és a belső térben tér , mégis egy másik kocsitípus.
A feliratok szépek, élesek, és részletesek. Elsőre furcsának tűnik a betűtípus, de mivel a jármű a 90′-es éveket modellezi, az akkori MÁV szabvány szerinti betűk kerültek a modellre (a jelenlegi Helvetica szerű betűtípust az ezredforduló után kezdte használni a MÁV).
A kocsiba én a Vulcan modell belső berendezését szereltem, a BDh-ba valót választottam, azzal a különbséggel, hogy az igazinak megfelelően a biciklis szakaszba nem ragasztottam be a székeket (ide majd tervezek még 1:87-es bicikliket rakni). A gyári kapaszkodókat csak középre raktam fel, a szélső ajtókon a MaxTrain-től rendelteket használtam, mivel azok sokkal filigránabbak.
Összességében egy szépen festett, hibáktól ugyan nem mentes (forgóváz, ablakok mérete), de mindenképpen klasszikus MÁV-os hangulatot idéző járművet kapunk, ami mind személy, mind gyorsvonatban járatható.
Modellbemutató – Roco H-START GOSA
Az idei évben jelent meg a Roco VI. korszakos, MÁV-START felségjelzéssel ellátott GOSA kocsija. A modell ára sajnos nem volt pénztárcabarátnak mondható, egy ACME CAF kocsitól csak egy lehelletnyivel került kevesebbe, ami egy kicsit sok, ha hozzávesszük, hogy egy több mint 25 éves szerszámmal készült modellről van szó, amit már százas nagyságrendű festési variánsban elsütöttek. Szeptemberben viszont leárazták a terméket (gondolom látták, hogy nem nagyon akar fogyni), így 9.490 forintos áron hozzá lehetett jutni a kocsihoz. Én egy 2. osztályú kocsit szereztem be, a 011-es pályaszámút.
A Roco-tól már megszokott átlátszó akril csomagolásban érkezik a jármű, mellékelve a külön felszerelhető kiegészítőkkel (fűtési vezeték, kapaszkodók, rögzítőfék, sínfék). Maga a modell teljesen rendben van, szép a feliratozása, és a festése is, de ez manapság már alapvető követelmény, mint kiemelendő extra. A Start-os logót is eltalálták, mind méretben, mind elhelyezkedésben jó helyre került. Kicsit üröm az örömben, hogy a légbeszívó rostélyai csak tamponozottak, mint ahogy az iránytábla tartója is. Sajnos az alvázfeliratokat nem sierült tamponozni, holott 2015-ben ez már elvárt lenne.
A jármű bármelyik VI. korszakos szerelvénybe illik, legyen az EC, IC, vagy egy balatonparti gyorsvonat.
Akinek még nincs a gyűjteményében ilyen kocsi, annak a beszerzés, ilyen áron erősen javallott, hiszen ha kifut a termék, nem tudni, hogy mikor lesz belőle újabb széria.
BDh koszolás
Ugye volt nekem egy már némileg összegraffitizett BDh kocsim, amit még élethűbbé akartam tenni, így egy kis antikolást kapott. Első körben szárazecseteléssel némi rozsdát vittem fel az aljára, illetve a tetőre, majd kapott egy kis átmosást feketével. Az ablakoknál szintén átmosással, illetve festéssel készítettem el a koszlefolyásokat, és így jártam el a tetőszellőzőnél is. A végére még egy adag szárazecsetelést kapott, hogy elnyerje jelenlegi állapotát. Még egy finom ködölés tervben van, utána meg jön egy réteg matt lakk, a tökéletesség kedvéért.
Modellbemutató – Roco MÁV Bc
Az idei év újdonságai közül az első, amit már régóta vártam, és be akartam szerezni, az a Roco MÁV-os Bc kocsi volt. Korábban volt Sachsen-féle IV. korszakos kocsim, de benne nem tetszett a szürke csík elrontott vastagsága, és a győri kocsikhoz hasonló lekerekített vagonvég sem (a forgóvázat nem is említem).
A Roco kocsi elsőre lényegesen jobbnak tűnt, és ugyan vannak pontatlanságai, de mindenképpen jobban visszaadja az eredetit. A MÁV-nál szolgált járművek ugye német importból származtak (59-41-es sorozat), így mind a Görlitz forgóváz, mind a kocsivégek passzolnak. A csomagolás már az új akrildobozos, ebben találjuk a kiegészítőket, ami egy garnitúra lépcsőt, és két fűtési kábelcsatlakozót takar.
Ami egy kicsit fura, az a világosabb tető, és az achát-szürke csíkon a megszokott kék helyett fehér feliratok (ezek a IV korszakra jellemzőbbek inkább), holott a jármű V. korszakos lenne a REV dátum, és a Szegedi honállomás alapján.
Hogy mibe sorozhatjuk a járművet? Tökéletesen passzol RoLa vonatba kísérőkocsinak, de megállja a helyét nemzetközi gyorsokban is (pl. a 2000-es évek elején nyáron rendszeresen közlekedett ilyen liege a Maestral-ban).
"Elő" Karácsony
Mondhatnám azt is hogy a Mikulás hozta, de igazándiból nem. A lényeg, hogy a szombati börzén sikerült beszereznem egy Albert féle MÁV Sgnss konténerszállítót.
Maga az alapmodell is nagyon szép, de a hozzáadott néhány apróság teszi igazán élethűvé. A kocsi oldalán levő bordák a MÁV járműnél nem egyforma kiosztásúak mindkét oldalon, az Albert-féle kocsin ezek a bordák megfelelően vannak elrendezve. A kocsi pályaszáma 31 55 457 5 167-1.
A feliratozás éles, és pontos, minden kis részlet a helyén van. Beszereztem hozzá két 20 lábas konténert is, hogy ne üresen fusson. Alapból három pályaszámon került kiadásra a kocsi, így a megfelelő méretű asztallal rendelkezők össze tudnak belőle rakni egy jó kis konténervonatot.
PFT szerelvény
Régóta gondolkozom egy jópofa kis PFT-s szerelvény összeállításán, és mivel a kisszériás gyártóknál fel-fel bukkannak zöld vagonok, most bele is vágtam a gyűjtésükbe. Ugye volt egy zöld tartálykocsim a Piko jóvoltából, és most érkezett mellé egy műhelykocsi is Albert repertoárjából. Besoroztam egy Ks pőrét is a szerelvénybe, amit a 019-es NoHAB után akasztottam.
Még egy kicsit rövid, de hamarosan bővülni fog még a pályások vonata.
Nagyon el lett találva a kis zöld műhelykocsi
Modellbemutató: Roco WLAB
A modellboltban hosszas nézegetés, és gondolkodás után döntöttem a Roco kocsija mellett. Ugyan a Tillig is hasonlóan szépen kidolgozott, de valahogy engem mégis a Roco fogott meg, valahogy a karektere jobban visszaadja az igazit. Persze szó nincs róla, hogy hibátlan lenne a modell, de a két kompromisszum közül én inkább ezt választom, mint a Tillig lekerekített végét. Nem is értem, hogy miért tervezték a Sebnitz-iek lekerekített végűre a kocsit, amikor még a saját honlapjukon szereplő képen is tisztán látszik, hogy nem olyan a vége. Na, mindegy, a Roco meg a tetőelemek csavarozását felejtette le az övéről…
Első blikkre a Roco kocsi egész jól néz ki. A szín okés, a feliratok rendben (illetve a vízfűtés helyett fízfűtés van tamponozva, de ezt én is csak fényképező segítségével vettem észre, szabad szemmel már alig olvasható), az ablakok is szépen kidolgozottak, a belső is igényesen van kivitelezve. Aztán a tetőnél jön egy kis értetlenkedés. Nem tudom miből állt volna a tetőelemek rögzítőcsavarjainak imitációját is megcsinálni (gondolom a kedves CAD-os tervező lustult egy kicsit). Illetve még a generátor fura nekem egy kicsit, elvileg ezeken a járműveken nem kardános megoldás volt, de lehet, hogy létezik ilyen forgóvázú is (max. cserél a másodosztályú kollegával). Ezt leszámítva jól néz ki a modell, mondhatjuk rá azt, hogy „autentikus”. A kocsi 2001-es REV dátummal büszkélkedik, tehát V-ik korszakos.
Vonatba sorozva már fel sem tűnnek a hibái, tökéletesen illeszkedik 2. osztályú társa mellé. Igazándiból azt kell, hogy mondjam, az Y-kocsik versenyében, háló fronton a Roco, első- és másodosztályú kocsik terén pedig a Tillig a legjobb választás.
Egyébként kíváncsi vagyok, hogy melyik gyártó fog kijönni először a Dunakeszi IC kocsikkal. Ugyebár négy vasúttársaságnál is szolgálnak (GySEV, MÁV, CD, ZSR), és az első-, és másodosztály teljesen megegyező kivitelű, csak festésben tér el egymástól (tehát jó sok bőrt le lehet húzni egy szerszámról). Ahogy nyitnak a gyártók a közép-európai piac felé, remélem hamarosan eljön ez az idő is.