Címke: ROCO

Beküldve:

RailJet világítás szerelés

A RailJet-em alapból a Basic edition kiadású, ezért nem található benne sem áramvezető kapcsoló, sem világítás. Mit tehet ilyenkor a leleményes modellező? Hát beleszereli, ami hiányzik!
Mivel szeretném, hogy a vezérlőkocsiban található funkciódekóderről lehessen vezérelni a világítást, és nem csak a vezérlőkocsiban, körülnéztem, hogy milyen áramvezető kapcsolók vannak a piacon. Ami nekem kell, ahhoz elég a két pólusú csatlakozó, így esett a választásom a Viessmann termékére. Ez egy Fleischmann profi kapcsoló, ami úgy van kialakítva, hogy két réz csatlakozó segítségével átviszi a nekem szükséges két elektromos pólust (+, és -), a világytás üzemeltetéséhez.

Gondolkoztam azon, hogy a kocsikba is szerelek érintkezőket, az áramfelvételhez, de ekkor már a Roco 4 pólusú kapcsolóját kellene használnom, ami lényegesen drágább, és mivel a vezérlőkocsi áramszedése nagyon jó, erre nincs szükségem.

Először a dekóderről felvittem az AUX3-as kimenetet, hogy aztán erre ráköthessem a sima ZZemoki féle világításpanelt. A felvitel nem volt egyszerű, a vezérlőkocsi kapcsolási rajza hiányban a dekóderfoglalatra forrasztottam rá a kábeleket (a kevés hely miatt ez eléggé nagy odafigyelést igényelt). A világításpanelről ezután eltávolítottam a kondenzátort (mivel a dekóderben is van, ezért szükségtelen, és amúgyis csak levágja a funkciókimenetet a hirtelen nagy terhelés miatt), majd a polarításra ügyelve felforrasztottam a vezetékeket. A Viessmann kapcsoló vezetékeit szintén ráforrasztottam a panelre, majd szépen sorra megismételtem a műveletet a maradék két betétkocsinál is. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük a polarítást, mert sok bosszúságtól megkíméljük így magunkat (kocsi újra szétszedése, és összerakása).




Végül jött a próba, F3-as gombra szépen működik a világítás 🙂 Így lett a Basic Edition-ból Middle End Edition 🙂 A vezérlőkocsinak a mozdonytól eltérő címet kell adni (különben az F3 aktiválja a mozdonyban a tolató üzemmódot, és felezi a sebességét), és felvenni a mozdony, a consist címben, hogy működjenek a vezérlőkocsi irányváltó fényei.

Beküldve:

Temofeszt / Roco MÁV Rils

Idén is ellátogattam a Temofeszt-re. Egy kicsit csalódott voltam, mert ugyan a négyzetméterszám nőtt, de a hosszú modulokon mind a forgalom, mind a kidolgozottság elkezdett egy kicsit lemaradni az elvárható színvonalhoz képest. Sok helyen padlógáz/satufék üzemmódban közlekedtek a szerelvények, ezalól kivétel volt a DigiTools modulasztala (itt a kidolgozottság is pazar volt), és a Fremo-s modulok. Egy kicsit hiányoltam a minőségien kidolgozott magyar magánasztalokat is (pl.: Szűcs Miki remekművét). A Lego ahogy észrevettem egyre nagyobb helyet foglal el, ami nekem tetszik, lévén gyerekkoromban én is nagy építkező voltam, és jó látni, hogy az ügyes kezek milyen nagy magyar járműállományt prezentáltak. A vitrinekben jó volt élőben is szemügyre venni a 3D nyomtatott V46-osokat, a kertivasúti méretarányú M62-est, és társait, valamint a Quabla Posta Bhv szettet, de sok más szép egyedi modell is helyet kapott a polcokon.



A kiállításon nem maradhatott el a vásárfia sem, egy Roco Rils vagonnal gyarapítottam az állományomat a VMC standján. A modell nekem nagyon tetszik, a ponyva gyűrődései jól hozzák azt az érzést, mintha tényleg egy vékony valami lenne ott. Szépen kidolgozott a forgóváz, és az alváz is, teljesen megéri az árát. Mivel költözködés előtt vagyok (az asztal megmarad 😉 ), és a járművek nagy része már el van csomagolva, csak egy laptopon fotózott képet tudok prezentálni róla.

Beküldve:

Asztalbővítés vol.1

Elérkezik mindenkinél az idő, amikor a régi kedvelt asztala már nem tudja befogadni az egyre gyarapodó gördülőállományát. Ekkor két lehetőség kínálkozik a modellezző számára: vagy új, nagyobb asztalt kezd el építeni, vagy a már meglévőt bővíti, már amennyiben rendelkezésre áll hozzá a megfelelő hely. Én ez utóbbit választottam, lévén a szobában bőven van helyem, és az asztalom kialakítása lehetővé tesz némi bővítést (no, meg mert nem lenne szivem elbontani a kis asztalomat).
A pályatervben még annó hagytam egy lehetőséget a tárolóállomás utáni ívben egy íves váltó beépítésére, amivel ki lehet hozni a síneket az asztal széléig. Némi bontás után be is építettem a Piko-A ívesváltót, majd folytatásként egy Peco Settrack egyenes váltót. Azért esett erre a választásom, mert a bővátést Roco Geoline sínekből terveztem elkészíteni, ahol a váltók 22,5 fokosak, és a Peco váltó is pont ekkora szögű (meg mert kevés a hely). A váltó egyik végén Piko-A, a másikon némi emelkedés után pedig Geoline sínek vannak. Melegragasztóval rögzítettem szépen a vágányokat a megfelelő pozícióba, majd elektromosan is bekötöttem őket. Előre fúrtam egy lyukat a padló alatti Peco állítóműnek, amit a sínek rögzítése után be is szereltem.


A bővítés egy 40×185 cm-es helyen nyugvó öt vágány + egy kihúzó csonka felépítésű fejállomás lett. Három vágány mozdony + 3 Z1-es kocsi hosszúságú, a maradék pedig mozdony + 2 kocsi hosszú vonatokat tud befogadni. Nem kellett szerencsére sokat bajlódni a vágányok fektetésésvel, a kiszigetelés, és az elektromos bekötés után már használhatják is a vonatok, habár egyenlőre csak kézi váltóállítással, és foglaltságérzékelés nélkül. Tervben van a terep kiépítése, sínek festése, peronépítés is, majd ahogy lesz rá időm, haladok velük.

Az állomás beüzemelésével pedig végre elköltöztek a szerelvényeim a polcokról, és dobozokból a pályára. Már látom, hogy a váltóállítóművek, és a foglaltságérzékelés beszerelése után nagyon jó kis menetrendeket lehet majd irogatni 🙂

Beküldve:

Modellbemutató – Roco MÁV Bc

Az idei év újdonságai közül az első, amit már régóta vártam, és be akartam szerezni, az a Roco MÁV-os Bc kocsi volt. Korábban volt Sachsen-féle IV. korszakos kocsim, de benne nem tetszett a szürke csík elrontott vastagsága, és a győri kocsikhoz hasonló lekerekített vagonvég sem (a forgóvázat nem is említem).
A Roco kocsi elsőre lényegesen jobbnak tűnt, és ugyan vannak pontatlanságai, de mindenképpen jobban visszaadja az eredetit. A MÁV-nál szolgált járművek ugye német importból származtak (59-41-es sorozat), így mind a Görlitz forgóváz, mind a kocsivégek passzolnak.  A csomagolás már az új akrildobozos, ebben találjuk a kiegészítőket, ami egy garnitúra lépcsőt, és két fűtési kábelcsatlakozót takar.
Ami egy kicsit fura, az a világosabb tető, és az achát-szürke csíkon a megszokott kék helyett fehér feliratok (ezek a IV korszakra jellemzőbbek inkább), holott a jármű V. korszakos lenne a REV dátum, és a Szegedi honállomás alapján.
Hogy mibe sorozhatjuk a járművet? Tökéletesen passzol RoLa vonatba kísérőkocsinak, de megállja a helyét nemzetközi gyorsokban is (pl. a 2000-es évek elején nyáron rendszeresen közlekedett ilyen liege a Maestral-ban).
Beküldve:

GySEV 470 502

Volt egy nagyon jó kis akció egy német modellboltnál, aminek keretében szállítással együtt 90 pénzért sikerült hozzájutnom egy hangos Roco GySEV Teknőhöz + 3 NMJ CAF kocsihoz. Mivel ez utóbbiakra nem tartottam igényt (megvoltak ACME-ból), gyorsan felkerültek a börzére, majd elkerültek tőlem, így gyakorlatilag a nem hangos verzió árában jutottam a mozdonyhoz.
Gondolkodtam, hogy nem kell nekem a hangdekóder sem, de amikor kipróbáltam, minden ilyen jellegű gondolatom tovaillant 😀

Annyit kell tudni, a gépről, hogy ebben már a Zimo hangdekódere van, és mint a videón hallható nagyon jól sikerült a hanganyag. Egy valami hiányzik belőle, az a lassításkor visszafele szolmizálás, bár ez csak abban az esetben hallható ha villanyfékkel áll meg a mozdony.

Külsőleg azt hiszem hozza a kötelezőt a mozdony, alapos átnézés után sem találtam kivetnivalót, az összhatás remek. Belsőleg ugyanaz, mint a Trackiós 003-as. Új panel, LED világítás, külön zárfények, távolsági fények, szép futás jellemzi a mozdonyt.

Beküldve:

Roco 1014 videó

Nézegettem a videóimat, és mivel a Roco 1014-esről még nem készítettem mozgóképet, csináltam egy videót a „királynőről”:

Beküldve:

TRAXX teszt

Ugyan kicsit régi téma, de most egy kicsit előtérbe került például a fórumon történt Roco vs. Heljan NoHAB összehasonlítgatás okán, hogy mégis melyik TRAXX az igazi. Az Indóházban ugyan már volt külön teszt az A.C.M.E. mozdonyról, valamint később egy összehasonlítás a Roco, és a Piko gépről, de a nagy csata kimaradt. Nekem ugyebár csak az A.C.M.E. van meg, viszont egy kedves modellezőtársamtól kölcsönkaptam egy Roco mozdonyt is, direkt a teszt kedvéért.

Kezdjük az alapokkal. Ugyebár 25 Bombardier mozdony érkezett hazánkba a P160 AC2-es verzióból, mindkét modell a flotta első tagját, a 001-es pályaszámú gépet mintázza (a pályszámválasztás a Roco részéről a mai napig kérdéseket vet fel bennem). Ez a mozdony nagyjából megegyezik a németeknél használt 146-os sorozattal (mínusz az utastájékoztató mátrixtábla). Modell lévén nekünk az a lényeges, hogy kívülről hogy sikerült az igazi mozdony leképzése. Gondolom túl nagy titkot nem árulok el, azzal, hogy mindkét mozdony átfestés, de mivel a Trakciónak szállított mozdonyok külsőleg javarészt megegyeznek a más vasutaknál szolgáló gépekkel, nem is volt szükség új szerszám készítésére. Amire kíváncsi vagyok, az az, hogy a két ismert modellgyártó esetében hogyan sikerült egyazon forma megvalósítása, és az országspecifikus kiegészítők helyes elhelyezése (pl.: antennák).

Külcsín:






A két modellt egymás mellé rakva először nem tűnik fel semmi, de néhány perc nézegetés után azért előjönnek a különbségek. Először nem akartam elhinni, de a Roco mozdonya magasabb. Az eltérés körülbelül 0,7 mm. Ez már elég ahhoz, hogy észre lehessen venni. Megnéztem a mozdony paramétereit, a gyártó sajtóanyagában, ahol 4283mm-t ad meg, mint magasság, a Roco mozdonynál ez átszámolva 4350mm, az A.C.M.E. gépnél 4289mm, így ez utóbbi lehet a helyes méret. Szemet szúrt az is, hogy a két mozdony homlokfalainak hajlása nagyon picit, de eltér. Ezt, mivel erre vonatkozólag az ember csak a szémére támaszkodhat, nem vettem figyelembe


Kisebb eltérések tapasztalhatóak a szellőzők kidolgozottságában, itt a Roco megoldása szemre közelebb áll az igazihoz, illetve érdekes az ACME mozdony tetején a két áramszedő közötti borításon a vízszintes csík, ilyen az eredeti gépen nincs.

A vezetőfülkeajtó-kapaszkodók szintén a Roco gépen lettek eltalálva, ugyanis a másik mozdonnyal ellentétben nem az oldalfal síkjába vannak süllyesztve, hanem egy kicsit kijjebb vannak.
Az ACME mozdony elejét a fotomaratott fellépők, és a filigrán ablaktörlők azok, amik megkülönböztetik a Roco-tól, ahol ezek a részletek műanyagból készültek. Ezen a téren mindeknéppen az olasz gép sikerült jobban, mert a Roco egy kicsit elnagyoltnak hat (főleg az ablaktörlők).

Már megírták máshol is, hogy a Roco mozdony vezetőállása, illetve annak színe nem jó, mivel ez az igazi mozdonyon nem kék, hanem világosszürke. Ezt leszámítva a kabin mindkét mozdonyon rendben volt.

A Roco mozdony tetején véltem felfedezni némi markáns hiányosságot (illetve többletet), mégpedig a kis négyszög alakú domború paneleket, amik a TRAXX 1-esre voltak oly’ jellemzőek (gyanítom, hogy itt a TRAXX 1-es tetőpanelje lett felhasználva). Az ACME mozdony teteje ezzel szemben az eredetihez hasonlóan mentes ezektől. Az antennák terén is az olasz mozdony van előnyben, nála a helyén van minden, míg a Roco-nál a GPS antenna ismeretlen okból a tető közepére került.
Az áramszedők tekintetében toronymagasan vezet a Roco, könnyen járó masszív szedője van, míg az ACME csápja nehezen pattintható ki, és túlságosan sérülékeny (valamint a szín sem lett eltalálva). Felsővezetékes üzemben ugyan mindkettő megbirkózott a pályámmal, de a Roco sokkal biztosabbnak tűnt számomra.
A forgóvázaknál mindkét gyártó szép munkát végzett. Különbség, hogy a Roco a lógó kábeleket egybeöntötte a forgóvázzal, míg az ACME ezeket külön felszerelt alkatrésszel oldotta meg, továbbá ránézésre egy kicsit markánsabb ez utóbbi forgóváz, minden egy kicsit filigránabb rajta. Rossz pont az utóbbi gyártónak viszont jár, a PZB antenna felszerelése miatt. A probléma az, hogy a kiegészítős zacskóban található alkatrészt nekem üzembiztosan rögzíteni nem sikerült.
Az alváznál ismét felfedezni véltem némi különbséget, amit valószínüleg szintén annak tudható be, hogy a Roco igyekezett minnél több alkatrészt felhasználni a TRAXX1-ből, ugyanis a trafó körüli vezetékek nem stimmelnek.



Feliratok terén nagyjából sikerült azonosat alkotniuk, két különbséget találtam, az egyik, az, hogy mintha a Roco-n egy kicsit vaskosabb betűkkel írtak volna mindent (ez főként az oldalt elhelyezett MÁV-TRAKCIÓ feliratnál látszik), a másik pedig hogy a mozdony közepén van egy felirat a szürke sávban, aminek nem kellene ott lennie.

Belbecs:




Mindkét modell új tervezésnek számít, de azért a Roco mégis könnyebben szerelhető. A mozdonykasztnit az ütközők kihúzása után lehet a szokásos Roco módon leemelni. A dekóder egyszerűen behelyezhető, és a mozdony alján, a trafónál kialakított hely is bőséges. A világítás LED-es, a felületszerelt pilácsok az öntvényen vannak fixen rögzítve. Az elektronikai panel alatt helyezkedik el a ferdén hornyolt finom járású motor. A hajtás szokásos, kardán, csiga, fogas által jut le a kerekekre, amikből egy mindkét oldalon tapadógyűrűvel ellátott gondoskodik a megfelelő tapadásról. A modell már egészen kis sebességnél is finoman fut (mind analóg, mind digitális üzemben), nincs rángatás, kerregés. Nekem mind ESU, mind DigiTools dekóderrel alapbeállításon megfelelő menetet produkált, egyedül a minimális és maximási sebességbe kellett belenyúlnom. A pályahibákat, és az r=420mm-es íveket is jól veszi. Érdekesség, hogy ugyan a mozdony KK kinematikával ellátott, de a pályakotró mégis a forgóvázzal együtt fordul.
Az ACME mozdonynál némileg körülményes a szerelés. A kasztni ugyan könnyen lejön, de külön ki kell húzni a világítás vezetékeit a panelből, illetve nagyon szűkös a dekódernek szánt hely, ami azért érdekes, mert ennél a mozdonynál is a trafó lett erre kijelölve. Az ESU LokPilot 3-as éppen hogy befért, és a vezetékekkel is kellett ezután még bajlódni, hogy minden passzoljon. Maga a hajtás itt is szépen teljesít, átgondolt, jól bevált konstrukció ez is. Egyetlen negatívum, hogy a nem áttört pályakotró felszerelése után hajlamos a váltókon fennakadni, én ezért ezt az alkatrészt nem szereltem fel. A mozdony KK kinematikás, egyenesben szépen összezár a mögötte levő vagonokkal.

Konklúzió:
Mindent egybevetve mindkét modell megállja a helyét, és jól visszaadják az eredeti gépet. A kisebb eltérések igazán nem annyira szembetűnőek, még ha egymás mellé tesszük a két gépet, akkor is keresni kell őket. Ha most kellene választanom a két gyártó közül, akkor a Roco-ra esne a választásom, mert az akciós ára miatt nagyon jó vételnek számít.
Beküldve:

Dízelek

Egy kicsit el lettek hanyagolva a dízelmozdonyok az utóbbi időben, ezért készítettem egy rövidke videót a 19-es NoHAB, és a 265-ös Szergej főszereplésével:

Beküldve:

Új videó

Végre volt egy kis időm, és csináltam egy újabb videót az asztalról. Megmutatkozik a Roco Trakciós Teknő, a Gigant, és a Flirt is. A videót immáron NEX5-ösömmel készítettem.

Beküldve:

Temofeszt 2012

Jó időpont, jó helyszín, jó kiállítás. Röviden ennyit lehet elmondani az idei Temofeszt Nemzetközi Vasútmodell Fesztiválról.
Délelőtt fél 11-re értem ki a Tatai útra, ahol már ekkor meglehetősen nehéz volt parkolni. A bejáratnál nem volt nagy sor, de lehetett látni, hogy a látogatók folyamatosan érkeznek. A park területén is nagy volt a nyüzsgés, de a kiállítócsarnok volt csak igazán mozgalmas. Ameddig a szem ellát, véget nem érő modul, és hagyományos terepasztalok. Nagyon színvonalas volt az egész kiállítás, érezhetően a mennyiség mellett a minőségre is odafigyeltek a szervezők, és külön jópont, hogy végre a rekkenő hőség sem zavarta az embert, 20 fok körüli hőmérséklet és szikrázó napsütés volt kint, de bent is nagyon kellemes volt az idő (az októberi időpont ilyen téren sokkal szerencsésebb, mint a nyár közepe).
Igazándiból szavakban nehéz leírni egy ekkora kiállítást, úgyhogy készültem, és vittem fényképezőt, hogy a leglátványosabb részeket megörökítsem. Beszéljenek hát a képek:

Míg bent a modelleké volt a főszerep, kint a 411-es Truman parádézott. A nap nagy részében oda vissza járkált az egyik vágányon, de délután 2-kor vízszerelés céljából pihent egy kicsit, és előtte megforgatták a fordítókorongon.
Összességében nem csalódtam, csak javasolni tudom mindenkinek, aki még nem tette, hogy holnap látogasson el a Parkba, mert nem mindennapi élményben lesz része.

Beküldve:

Roco 1047-003 H-MÁVTR

Volt ugyebár a gyártónak egy akciója, amit a magyar modellboltok először nem vettek át (azért lassan, de felébredtek), és elég jó kis lehetőség kínálkozott arra, hogy végre nekem is Roco teknőm legyen.
Egy ismerősöm szólt, hogy neki is kellene egy ilyen mozdony + még egy másik is, így hárman rendeltünk egyet-egyet némethonból. A modellbahn-lippe nevű bolt internetes felületén regisztráltam, rendeltem, és fizettem vasárnap, és csütörtökön már csöngetett is a postás a csomaggal. Átszámítva még így is a jelenlegi magyar akciós árak alatt jutottunk hozzá a gépekhez, így nagy az öröm boldogság 🙂
A Piko 007-es teknőmet meghirdettem, és új honállomást talált magának.

A gépről igazándiból nem sokat lehet írni, maga a kasztni hozza a szintet, a feliratozás, színek szépek, a kis kiegészítők a helyükön vannak. Talán az alvázon vannak csak egyszerüsített részletek. A JC mozdonynál példul a kis vezetékek mind külön fröcsöntöttek, míg a Roconál ezek egybe vannak öntve a forgóvázmaszkkal. Mindegy, egyik 19…

Ami nagyon tetszik az a plux foglalat, az újratervezett elektronikai panel, és a LED-es világítás. Ugyan én egy 16-os dekóderrel (DigiTools) használom, de így is külön lehet kapcsolgatni a zárfényeket az F1 F2 gombokkal (végre!). Analóg üzemben ha valaki nem akarja a zárfényeket, egy-egy jumper eltávolításával lekapcsolhatja őket.

Végre KK kinematika is került a gépre, így már összeérnek az ütközők az egyenesben.

Összességében nagyon jó vétel, de csak ezen az áron. Ez a gép pont ennyit ér, és egy fillérrel sem többet! Az eredeti ára bőven túlárazott, ha belegondolunk, hogy a sima JC ÖBB Taurus 40 ropi. Na, mindegy, most, hogy kijött az aranycsapat, gondolom belátta a Roco, hogy valamit lépnie kell, mert annyiért nem árulhat egy nagyszériás gépet, mint egy 750 darabos limitált szériát…

Beküldve:

Nem

egy mai beszerzés, de most mutatom be: Roco M62 263. Még a Medikeres akcióban vettem, a mai árak mellett nagyon megérte az akciós árért.

Először óckodtam tőle, amikor megláttam a weboldalon, lévén hogy páram már megírták hibáját, a rossz REV dátumot, de aztán mégiscsak meggyőztem magam.
A gép hozza a szokásosat, Roco minőség, a jobbik értelemben. Szép festés, feliratozás, futás. Az egyetlen hiba a REV dátum, bár ez csak fényképezőgéppel látható, szabad szemmel nem nagyon tudom kivenni a számokat.

Jelenleg beugrós gépként szolgál, mivel számos más mozdonnyal együtt sajnos már nem férnek fel az asztalomra. Általában korszakban hozzáillő MÁV-os szerelvénnyel járatom (mint pl. a képeken látható MÁV-os Bhv-BDh kombó).

Beküldve:

ÖBB 1014

Már régóta szerettem volna magamnak egy 1014-est, azonban egészen tegnapig nem jött össze. A börze topikon rendszerint mire észrevettem, hogy van eladó mozdony, már elkelt. A héten azonban szerencsém volt, és én voltam az első.

Nem is akármilyen gépet sikerült szereznem, egy békebeli négy áramszedős 007-es pályaszámú mozdony boldog tulajdonosa lettem. A témában kevésbé jártasak számára elmondom, hogy ez egyike volt a hazánkba bejáró gépeknek. Az áramszedők száma pedig az első időkben azért volt a szokásosnál kettővel több, mert akkoriban az 1-es vonali felsővezeték kígyózása még nagyobb volt, így a Magyarországra bejáró gépekre felszereltek még két szedőt, szélesebb palettával.
Maga a modell nagyon szép, futása egyenletes, hangja gyakorlatilag nincs (leszámítva a terhelésszabályzós dekóder halk zümmögését). Igazi Roco minőség: Made in Austria. Kidolgozottságra sem lehet panasz, simán felveszi a versenyt a mai csúcsgépekkel. Egy Digitools dekóder került bele, amivel pár apróbb beállítás után nagyon szép menetet produkál.


Tökéletesen passzol a Gosa kocsikból álló szerelvényem élére, nagyon jól visszaadja a 90′-es évek EC-inek hangulatát.

Beküldve:

Nyár van

Nyár van, és nem sok minden történik ilyenkor. Az utóbbi post-óta nálam sem történt semmi komoly, egyszer-kétszer megjárattam a járműveket és ennyi.
A modellgyártók azért nem voltak rest, és megjelent pár újdonság. Amire én lecsaptam, az a Roco MOL gázszállítókocsi volt. Még nem volt ilyenem, így logikusnak tűnt beszerezni egyet. Már páran megírták hogy milyen is a modell, így én most nem tenném, beszéljenek a képek…



Lassan a munka mellet lesz időm modellezgetni is, és akkor szépen folytatom majd a félbemaradt projektjeimet (van egy pár).

Beküldve:

Modellbemutató: Roco WLAB

A modellboltban hosszas nézegetés, és gondolkodás után döntöttem a Roco kocsija mellett. Ugyan a Tillig is hasonlóan szépen kidolgozott, de valahogy engem mégis a Roco fogott meg, valahogy a karektere jobban visszaadja az igazit. Persze szó nincs róla, hogy hibátlan lenne a modell, de a két kompromisszum közül én inkább ezt választom, mint a Tillig lekerekített végét. Nem is értem, hogy miért tervezték a Sebnitz-iek lekerekített végűre a kocsit, amikor még a saját honlapjukon szereplő képen is tisztán látszik, hogy nem olyan a vége. Na, mindegy, a Roco meg a tetőelemek csavarozását felejtette le az övéről…

Első blikkre a Roco kocsi egész jól néz ki. A szín okés, a feliratok rendben (illetve a vízfűtés helyett fízfűtés van tamponozva, de ezt én is csak fényképező segítségével vettem észre, szabad szemmel már alig olvasható), az ablakok is szépen kidolgozottak, a belső is igényesen van kivitelezve. Aztán a tetőnél jön egy kis értetlenkedés. Nem tudom miből állt volna a tetőelemek rögzítőcsavarjainak imitációját is megcsinálni (gondolom a kedves CAD-os tervező lustult egy kicsit). Illetve még a generátor fura nekem egy kicsit, elvileg ezeken a járműveken nem kardános megoldás volt, de lehet, hogy létezik ilyen forgóvázú is (max. cserél a másodosztályú kollegával). Ezt leszámítva jól néz ki a modell, mondhatjuk rá azt, hogy „autentikus”. A kocsi 2001-es REV dátummal büszkélkedik, tehát V-ik korszakos.




Vonatba sorozva már fel sem tűnnek a hibái, tökéletesen illeszkedik 2. osztályú társa mellé. Igazándiból azt kell, hogy mondjam, az Y-kocsik versenyében, háló fronton a Roco, első- és másodosztályú kocsik terén pedig a Tillig a legjobb választás.

Egyébként kíváncsi vagyok, hogy melyik gyártó fog kijönni először a Dunakeszi IC kocsikkal. Ugyebár négy vasúttársaságnál is szolgálnak (GySEV, MÁV, CD, ZSR), és az első-, és másodosztály teljesen megegyező kivitelű, csak festésben tér el egymástól (tehát jó sok bőrt le lehet húzni egy szerszámról). Ahogy nyitnak a gyártók a közép-európai piac felé, remélem hamarosan eljön ez az idő is.