Már régóta gondolkodtam rajta, hogy le kellene cserélni a MultiMaus vezérlést valami komolyabbra. Túl sok gond nem volt vele, megbízható, és jól kitalált szerkezet ez, de azért vannak korlátai (pl.: nem tud CV-t olvasni, nem állítható a sínfeszültség, stb.). Nézegettem többféle központot de mindig ugyanarra a végkövetkeztetésre jutottam, mégpedig hogy a z21 a legoptimálisabb megoldás, és hozzá lehet a legkedvezőbb áron hozzájutni egy startszett társaságában.
Idei újdonság a Rocotól hogy teljesen száműzte a hagyományos központ + MultiMaus-os startszetteket, és helyette egy fehér z21 start-ot ad minden digitális készlethez, egy kézi vezérlő társaságában. Annyit kell tudni ezekről a z21-ekről, hogy náluk alapból le van tiltva a Wi-Fi opció, csak a MultiMaus-ról irányíthatóak, azonban egy 12 ezer forintos aktiváló készlet segítségével teljes értékű z21 lesz belőlük (a készlet tartalmaz egy aktiválókódot, és egy routert). Mivel a H0-s kezdőkészletek nem fogtak meg, ezért N-es méretben néztem szét, ahol meg is találtam a nekem legmegfelelőbb készletet, egy BR218-assal, 3 teherkocsival, és egy csonkavágánnyal kiegeszített oválpályával. Ez a készlet még jól fog jönni, mert tervezek a későbbiekben egy kis N-es asztalt építeni.
De térjünk vissza a z21-re. A Wi-Fi-s aktiválást pár perc alatt elvégeztem, majd először az N-es készlettel, majd a H0-s terepasztalon is kipróbáltam. Új helyet kellett keresni a vezérlőnek, mert mivel nagyobb, mint a korábbi fekete Roco központ, már nem fért el felül az asztal sarkában. Jó hír, hogy a sínjel csatlakozója egy szabványos zöld sorkapocs lett, a korábbi villásdugós megoldás helyett, így könnyebben tudjuk a pályánkat csatlakoztatni.
Már a z21 aktiválását végző z21 maintenance tool is rengeteg beállítási lehetőséget kínál (pl.: szoftverfrissítés, kimenetek beállításai, sínjel beállítások, MultiMaus szoftverfrissítés, zárlatérzékenység), de sok mindent be lehet állítani a tabletes alkalmazásban is. Itt a lényeg a sínfeszültség volt számomra, én ezt 17V-ra állítottam. Apropó alkalmazás. A letölthető tabletes és telefonos app nagyon könnyen kezelhető, és egészen új dimenzióba helyezi a terepasztal irányítását.
A tabletes applikáció képes egyszerre akár két külön mozdonyt vezérelni, és van mozdonyvezető funkció, amihez le tudunk tölteni vezetőállásokat (magyar vonatkozásúként csak a Taurus elérhető), és utána úgy tudjuk irányatani az adott mozdonyt, mintha a vezetőálláson ülnénk.
Nagyon hasznos, és jól átlátható a mozdonyokat tartalmazó könyvtár. Itt nem csak a képüket állíthatjuk be, hanem egyéb adatok is megadhatóak, úgy, mint a hossz, tömeg, vasúttársaság, funkciók, maximális sebesség. Én a TrainController-es kalibrációnál meghatározott maximális sebességeket állítottam be, hogy minél pontosabban tudjam szabályozni a járművek sebességét.
Összességében nagyon jó benyomásom van így, több mint egy hét távlatából a z21-ről. Könnyen kezelhető, sok hasznos funkcióval rendelkezik, és a tabletes alkalmazás nagyon jól használható.
Modellbemutató – VMC/Fuggerth H-START By
Az utóbbi időben szép számmal jelentek meg új pályaszámú/festésű Fuggerth modellek, és lettek újra elérhetőek régebbiek is. A Vasútmodell-Centrum is készített korábban egyedileg festett kisebb szériákat Fuggerth alapon, így nem merészkedtek idegen területre most sem, amikor megjelent tőlük két-két külön pályaszámú By, Bhv, és egy BDbh, a legújabb, VI korszakos START-os gúnyában.
Mivel Bhv-ból (és Bdt-ből) nemrég szereztem be, ezért most a By-t választottam. Nagy meglepetésre nem kell számítani, a jól megszokott forma köszön vissza a kocsiról. Itt megjegyzem, hogy hiányosságai ellenére a Fuggerth személyvagonok közül véleményem szerint a By formája, és arányai lettek a legjobban eltalálva, ő hozza leginkább az eredetit.
A VMC gondozásában megjelent kocsik festése nagyon rendben van, színhelyesek, nincsenek maszkolási hibák (a tetőszellőzők is gyárilag fel vannak szerelve és a tetővel azonos színre festettek). A kocsi színe nem üt el más gyártók magyar modelleitől, így nyugodtan besorozható Tillig vagy Roco gyorsvonati kocsik közé, esetleg több By-ból, és egy TRAXX-ból kiállítható a klasszikus nyári Balatoni sebesvonatok egyike. A feliratozásra sem lehet panasz, szép filigrán, pontos feliratok kerültek a kocsira. A jármű pályaszáma 50 55 20-17 494-5. A mostanság elmaradhatatlan START-os logo is sokat dob a modellen. A kocsi fém kerekekkel van szerelve, ablakai víztiszták, így belső berendezés beépítése esetén (én Vulcan modell belsőt raktam bele) még belső világítás nélkül is beláthatunk az utastérbe.
A kocsi, és társai elérhetőek a VMC-ben: http://www.vasutmodell-centrum.hu/vasutmodellek/szemelykocsi-modellek-cs-72-6.html . Magyar téma iránt fogékonyaknak kötelező darabok.
Modellbemutató – ACME InterCity szett
Az olaszok ezt sem kapkodták el, mondjuk itt közbeszólt az egyik kínai bérgyártó, a Modell Gala csődje is a késlekedésbe. Lényeg, a lényeg, végre elkészült, és megvásárolható a MÁV 2. generációs InterCity kocsijaiból álló szett.
Vegyük egy kicsit szemügyre a modellt.
Külső
A kocsi kasztnija szépen kidolgozott, hűen visszaadja az eredeti Dunakeszis InterCity vagonét. A távolról egyszerűnek tűnő forma valójában sok buktatót rejt. Ablakok mérete, kocsivégek, tetőív rendben van, a lengőajtók tövében is pontos a kasztni lekerekítése, minden apró részlet pontosan ki van dolgozva.
A festés szép, a színek passzolnak. A tamponozás is megfelelő, élesek, pontosak a feliratok, minden apró piktogram a helyén van.
Az alváznál már vannak turpisságok, de ezek szerintem nem vonnak le semmit a modell értékéből. A teljes alváz a cseh kocsié, és ahogy észrevettem, hiányzik róla 1 doboz (klíma?), az interneten fellelhető képek alapján ez a doboz már 95-ben a kocsikon volt (rev. 13.12.95). A forgóvázak sem stimmelnek, a Cseh verzió felújított tárcsafékes Görlitz forgóvázát kapták a MÁV-os kocsik is. Plusz pont jár a gyárilag felszerelt áramszedő lemezekért, mínusz azért mert a tárcsafékek miatt nem lehet kereket cserélni (illetve lehet csak nagyon körülményes).
Belső
A beltér kidolgozott, azonban csak részlegesen színezett, gyakorlatilag teljesen szürke, csak a fejtámlák vannak fehérrel kihúzva, és az első osztály padlója bordóval festve. A kocsit a CAF-okhoz képest egyszerűbb szétszedni, ez a világítás beépítésnél nagy előny.
Terepasztalon
A jármű futása megfelelő, az áramszedő lemezek ellenére könnyen gurul. Problémát egyedül a kapcsolószerkezetnél véltem felfedezni, mégpedig amennyiben a Roco (vagy bármelyik másik gyártó) rövidkapcsolóját használjuk, túl közel kapcsolódik össze a két vagon, szorulnak, és ívekben ennek bizony siklás a vége. Ezt viszonylag könnyen orvosolhatjuk, a Roco magasságban állítható kapcsolójával. Ezt bőven elég az egyes kocsik egyik végére tenni, mert így már eltart annyit, hogy R421-es íveken is könnyedén fussanak a kocsik.
Vonatba sorozva jól mutatnak a kocsik, akár csak a két kocsiból álló szett elé teszünk egy vontatójárművet, akár besorozunk egy InterCity WRm-et, vagy hibrid IC-ként pár Tillig/Roco Y kocsi társaságában járatjuk őket. Mozdonynak bátran tehetünk eléjük M41-et, V43-at, V63-at, vagy 1047-est, ügyelve, hogy korszakban hozzájuk illő, még MÁV-os mozdony legyen, és ne MÁVTR vagy START (én szerelvényen belül ügyelni szoktam, hogy korszakban egymáshoz illő járművek legyenek csak).
Pro:
+ nagyon jól eltalált forma
+ gyári áramszedés
+ rendkívül részletes kidolgozás/tamponozás
Kontra:
– nem az eredetinek megfelelő alváz/forgóváz
– problémás kinematika
– szerelhetetlen forgóváz
Modellbemutató: NMJ CAF liege
Nem újdonság nálam az NMJ CAF kocsi, korábban már volt egy étkezőm, de aztán megváltam tőle, most azonban egy másodosztályú fekvőhelyes kocsira tettem szert, ami a Modell & Hobby-nál akciósan volt kapható.
Kinézetre a jármű hozza az eredetit, az ördög azonban itt is a részletekben rejlik. Az NMJ kocsi formára egy picit jobban el lett találva, mint az ACME, és itt a forgóvázak is stimmelnek, azonban az apró különbségek csak közelről láthatóak igazán.
Terepasztalon vonatba sorozva talán csak a belső berendezés hiánya, és a nyitott állapotban felszerelt alsó lépcsők szúrhatnak szemet az embernek.
A modell alja nincs kidolgozva, itt hiába keresnénk a fotomaratott klímarácsot, mert teljesen sík az alváz. Ez annyira nem zavaró, mert általában nem alulról nézegeti az ember a terepasztalon álló járműveket.
Amit nagyon jól eltalált a gyártó, az a tetőívek, és behúzások. Az ACME kocsi mellé helyezve egyből látsznanak az apró, de lényeges különbségek.
Sajnos az ACME-val ellentétben az NMJ-nél nagyobb a minőségbeli szórás, főleg a tamponozás terén, ezért érdemes még a boltban alaposan átnézni a járművet.
Összességében ár érték arányban egy nagyon jó kompromisszum az NMJ kocsi az ACME-val szemben, amennyiben a belső hiányával meg tudunk békülni.
Pro:
+ nagyon jól eltalált forma
+ az eredetinek megfelelő forgóváz
+ ár/érték arány
Kontra:
– belső berendezés hiánya
– nyitva felejtett lépcsők
– gyakori tamponozási hibák / nagyobb minőségbeli szórás
Modellbemutató: Piko – Metrans Hercules
Szintén karácsonyi ajándékként kaptam ezt a járművet is, most pedig megosztanám a tapasztalataimat.
A modell a Piko Hobby kategóriájába tartozik, azonban meglepően szépen kidolgozott, ellentétben a Hobby Taurusokkal. A mozdony a 761 007-es mozdonyt mintázza, a jellegzetes kék Metrans festésben. Tudni kell, hogy ez a pályaszámú mozdony jelenleg nem jár be is bejár magyarországra (csak a 002 és a 003-asnak van hazai futásengedélye), így szépen beleillik a magyar témájú gyűjteményembe.
Külső:
A mozdony egzakt hosszúságú (a Trix Hercules hossztorzított), maga a kasztni szép kidolgozottságú, a forgóvázak is jól visszaadják az eredetit. Egyedül a kasztnira öntött kapaszkodókba és a tamponozott kerekekbe lehetne beleközni, de 50-60 cm-ről fel sem tűnnek, sokkal szebben vannak kidolgozva, mint mondjuk a Hobby kategóriás Taurusokon. A festés szép, és pontos, a feliratok is tűélesek, ahogy ez ma már szinte alapelvárás. A vezetőfülke sajnos nincs kifestve, hanem sima szürke, az egyik oldalon egy mozdonyvezetőt találunk benne. Az alvázon lévő dobozok is a helyükön vannak, de itt fölösleges rézmaratott alkatrészeket keresni, egybe van öntve minden, és néhány vezeték, és egyéb alkatrész fel lett áldozva az egyszerűbb gyártás oltárán. Érdekes, hogy a tetőn lévő ventillátor rácsozata áttört, ami nem csak jól néz ki, de egy hangosításnál is nagyon jól jöhet, szebben fog szólni.
Belbecs:
Itt nem kell csodát várni, a Hobby kategóriában sztenderd belső van a mozdonyban. 8 pólusú dekóderfoglalat, lendítőkerék nélküli kínai motor, és egyszerű izzós világítás. A vezetékek elrendezése is kicsit kesze-kusza belül, de ennyi pénzért ne várjunk többet.
Futás:
Mind analógban, mind digitálisban szépen jár a mozdony, ahhoz képest, hogy milyen egyszerű a hajtása. A lassúmenet analógban sajnos nem a legszebb, viszont digitálisban némi állítgatás után nagyon kultúráltan jár a mozdony kis sebességgel is. Nagyobb tempónál sem zajos, egyenletes a futása. A súlya megfelelő, sík pályán 8 világítós Z1-es kocsit vígan elhúzott (ez a szerelvény félig közbeért az asztalomon), viszont tapadógyűrű nincs, így az extrémebb hegyi viszonyokkal és szűk ívekkel tűzdelt pályákon lehetnek gondjai a hoszabb vonatokkal.
Összegzés:
A modell jó kompromisszum, ha többre vágyik az ember mint a Trix, és ugyan a Roco minőségét természetesen nem éri el, de ugye az több mint kétszer ennyibe kerül. Magyar vonatkozású terepasztalon is megállja a helyét, amennyiben eltekintünk a pályaszámtól. Vontatmányként elsősorban irányvonatok, és konténeres szerelvények jöhetnek szóba, mai modern kocsikkal.
Posta Bhv – a bemutató
Már egy ideje lehetett tudni modellező körökben, hogy készülődik egy posta Bhv szett. Az egész sztori még az M40-essel kezdődött, ezen felbuzdulva készítette el a modell készítője az MD-t, majd vágott bele a posta Bhv-be, munkája gyümölcse pedig mostanra ért be.
Megjelenés
A kocsit a dobozból kivéve először az eltéveszthetetlen lengőajtók szúrnak szemet, majd a tető bordázata. A festés szépen sikerült, a tamponozás is megfelelő. A tető íve el van találva, ahogy a kocsivégek is hozzák a típus jellegzetességeit. Az oldalablakok mérete stimmel, egyedül a keret vastagabb egy hajszálnyival, de ez távolabbról nézve nem annyira feltűnő.
Használatban
Én roco rövidkapcsolóval láttam el a szerelvényemet, ezzel gond nélkül fut mind húzott mind tolt üzemmódban. Nem siklik még az r=421mm-es ívekben sem és a rettegett Piko-A íves és angol váltón is gond nélkül elmegy.
A hibákról
Jobban megvizsgálva a vezérlőkocsit, ami feltűnik az a szépen kidolgozott homlokfal. Majdnem sikerült az oldalfal és a homlokfal találkozásánál az íves részt is elatalálni. A homlokfal ívelése oldalról nézve jó, de egy kicsit szögletes lett a sárga rész. Ha az eredeti járművet megnézzük, szembetűnik a különbség. A modell alatt gyártási problémák miatt sajnos nem az eredetileg tervezett al- és forgóváz van, hanem a Fuggerth kocsiké. Emiatt az alvázszerelvények teljesen hiányoznak, és így a forgóváz sem pontos. A modellbe nem került belső berendezés, de ennek pótlására ígéretet adott a gyártó.
Szerelvényben
Alapból a kocsikhoz passzoló mozdony a papagáj szili (mivel a szerelvény E.p.V-ös, a fecske festésű mozdony korszakidegen). Szerencsére nem csak ingavonatként lehet használni a kocsikat, hiszen számos esetben olyan mozdony is a Posta Bhv-k elé kerül, ami nem tudja a szükséges távvezérlést. Ha kicsit körülnézünk, találkozunk ilyen szerelvénnyel klasszik csörgő mögött is, sőt nyáron még a Balatonra is volt egy ilyen forda klasszik V43-al is, tehát nem kell ragaszkodni az ingavonati üzemeltetéshez, ha nincs megfelelő mozdonyunk.
Összességében azt kell hogy mondjam, szerény véleményem szerint a kocsi megéri még így is az árát, hiszen egy olyan típust kapunk a terepasztalunkra, amit ilyen minőségben soha senki nem készített el, és tekintve hogy a kocsitípus nem rendelkezik külföldi vonatkozással, valószinűleg nem várható hogy bármilyen külföldi gyártó foglalkozna vele valaha (az eddig általam látott, házilag Fuggerth-ből készített posta Bhv-k pedig minőségileg messze elmaradnak a bemutatott modelltől). A hiányosságok egy része egy ügyes modellező által pótolható, de én úgy gondolom a terepasztalra helyezve a legkeményebb vasútőrülteken kívül nem sok embernek tűnnek fel a hibái.
Aki sokat olvasgat fórumot, biztos találkozott ott a megjelenéskor elkezdődött kommentcunamival, azzal, hogy milyen hiányosságok, és pontatlanságok vannak a modellen, és természetesen az árát ért kritikákkal. Nos azt kell hogy mondjam, hogy valamilyen szinten mindkét oldalnak igaza van, a modell nem lett hibátlan, viszont amit kapunk, az szerintem teljesen hozza a posta Bhv feelinget, és nekem ez többet számít, minthogy hány hibát találok rajta. Ezzel lehet vitatkozni, lehet szög, és tolómérővel felszerelkezve nekiesni, viszont amikor felrakjuk a terepasztalra a szerelvényt, meglágyul az ember szive (már akinek van).
DigiTools NoHAB hang
Sokáig eléggé hidegen hagyott a hangdekóderek világa, de aztán pár éve a GySEV-es 470-essel megtört a jég. Amig az ember nem próbál ki egy ilyen mozdonyt, addig nem is gondolja, hogy milyen jópofa dolog ez. Valami olyat ad vissza egy hangdekóder a vasútüzemből, ami nagyon is a része. Ha az ember kimegy a pályaudvarra, azt tapasztalja, hogy rengeteg jellegzetes hang hallatszik egy vonat indulása előtt, és közben. Felmegy az áramszedő, bekapcsol a főmegszakító, elindulnak a hűtőventillátorok, szolmizál az inverter, és még megannyi apró nesz, amiket a hangdekóder megpróbál visszacsempészni a terepasztalunkra.
Mivel már villanymozdony hangom volt, gondoltam hogy beszerzek egy dízelt is. Jellegzetes hangra vágytam, ezért kedvenc dízelmozdonyomra a NoHAB-ra esett a választásom. A Miniversumban már volt tapasztalatom a DigiTools hangdekóderekkel, így természetes volt hogy ezt választom. Nem bántam meg. Sőt!
Pont a verzióváltás után jött meg az általam rendelt dekóder, így már a 2.1 es verziójút kaptam. Ez a dekóder sokkal fejlettebb az elődjénél, újra lett írva a motorvezérlése, nagyobb a belső memóriája, jobb minőségű hanganyagot tud kezelni, és még sok-sok minden. Elsőre ami feltűnik, az a dekóder mérete. Kicsi. Épp’ hogy nagyobb mint egy sima dekóder. Ezt bármilyen olyan mozdonyba be lehet rakni, ahova elfér egy mozdonydekóder. A hangszóróból sem a kerek, hanem a kocka Zimo jár hozzá, egy kis vödörrel, amivel nagyon könnyen be lehet rakni a mozdonyban kialakított helyre.
A beszereléshez nem kell semmi extra szerszám, faragás. Gyorsan felprogramoztam, és Train Controllerben újrakalibráltam a sebességgörbét, majd egy kicsit megjárattam:
Ami nagyon jó a dekóderben, hogy nem csak a sebességet figyeli, hanem a terhelésszabályzót is, így a játszott motorhang ennek függvényében is dinamikusan válzozik. Egy példa: állandó sebességgel halad a mozdony, és egy emelkedőhöz ér. Ekkor, ahogy a terhelésszabályzó feljebb kapcsol, hogy tartsa a sebességet, a hangdekóder is magasabb fordulatszámú motorhangot játszik. A fenti videóban is érvényesül a dolog, az ívben jobban befeszülő kocsik miatt eggyel feljebb kapcsol a mozdony.
Összességében nagyon meg vagyok elégedve mind a hanganyaggal, mind a dekóderrel. Árazásilag is nagyon el lett találva, a 20 ezer forintos ár miatt megkockáztatom, hogy a legjobb ár-érték arányú dekóder ma a piacon.
Modellbemutató – Roco H-START GOSA
Az idei évben jelent meg a Roco VI. korszakos, MÁV-START felségjelzéssel ellátott GOSA kocsija. A modell ára sajnos nem volt pénztárcabarátnak mondható, egy ACME CAF kocsitól csak egy lehelletnyivel került kevesebbe, ami egy kicsit sok, ha hozzávesszük, hogy egy több mint 25 éves szerszámmal készült modellről van szó, amit már százas nagyságrendű festési variánsban elsütöttek. Szeptemberben viszont leárazták a terméket (gondolom látták, hogy nem nagyon akar fogyni), így 9.490 forintos áron hozzá lehetett jutni a kocsihoz. Én egy 2. osztályú kocsit szereztem be, a 011-es pályaszámút.
A Roco-tól már megszokott átlátszó akril csomagolásban érkezik a jármű, mellékelve a külön felszerelhető kiegészítőkkel (fűtési vezeték, kapaszkodók, rögzítőfék, sínfék). Maga a modell teljesen rendben van, szép a feliratozása, és a festése is, de ez manapság már alapvető követelmény, mint kiemelendő extra. A Start-os logót is eltalálták, mind méretben, mind elhelyezkedésben jó helyre került. Kicsit üröm az örömben, hogy a légbeszívó rostélyai csak tamponozottak, mint ahogy az iránytábla tartója is. Sajnos az alvázfeliratokat nem sierült tamponozni, holott 2015-ben ez már elvárt lenne.
A jármű bármelyik VI. korszakos szerelvénybe illik, legyen az EC, IC, vagy egy balatonparti gyorsvonat.
Akinek még nincs a gyűjteményében ilyen kocsi, annak a beszerzés, ilyen áron erősen javallott, hiszen ha kifut a termék, nem tudni, hogy mikor lesz belőle újabb széria.
Trix Hercules – bemutató
A börzén csaptam le rá, egy régi ismerősöm árulta. Tudom, hogy nem tökéletes, de nekem bejön. Na, mi ez? Trix ÖBB 2016. Régóta szemezgettem már a Piko mozdonyával, mert hát GySEV-es területre bejárogatott ilyen gép rendszeresen, meg jól néz ki, de valahogy mindig elnapoltam a dolgot. Most lecsaptam a lehetőségre és ugyan nem Piko gyártmányút, de beszereztem egyet.
Már korábban volt egy Trix gépem, egy Traxx, így nem volt nagy meglepetés, hogy azzal közel azonos alapokon nyugszik ez a mozdony is. Egy masszív fém kasztni alatt rejtőzik a nem túl nagy tudású SX dekóder, és a hajtás. A motor a Piko gépekhez hasonló, viszont lendkerekes. A hajtás többi eleme LifeLike alapokon nyugszik, ehhez méltóan elég precíz, egyenletes a járása, nem imbolyog. A dekódernek van egy jellegzetes hangja, sajnos nem egy DigiTools, de legalább gyárilag benne van, és a célnak megfelel. A TC-s kalibráció alkalmával valami borzasztó sebességgörbe jött ki, de nem foglalkozok vele túlságosan, mert úgyis a számítógép vezérli, ami szépen el tudja tüntetni az ilyen csúfságokat is.
Külsőre ami feltűnő, az a sarokfellépők hiánya, és a forgóvázak. Ez utóbbiak nem a Siemens mozdonyhoz passzolóak, hanem a Traxx forgóvázai. Ez van, ilyen áron ne várjunk JC szintű kidolgozottságot. Maga a kasztni viszont szép, a korlátok/kapaszkodók nem egybeöntöttek, mindegyik külön elem. A festés és feliratozás is szép, jól hozza az eredetit. Állítólag a kaszni arányai nem stimmelnek, ez nekem nem tűnt fel, nincs másik ilyen gépem összehasonlítás céljából.
Szerelvényként kapott két GySEV-es halbit, járt így az igazi mozdony is jó sokat a Nyugati végeken.
Modellbemutató – Roco MÁV Bc
Az idei év újdonságai közül az első, amit már régóta vártam, és be akartam szerezni, az a Roco MÁV-os Bc kocsi volt. Korábban volt Sachsen-féle IV. korszakos kocsim, de benne nem tetszett a szürke csík elrontott vastagsága, és a győri kocsikhoz hasonló lekerekített vagonvég sem (a forgóvázat nem is említem).
A Roco kocsi elsőre lényegesen jobbnak tűnt, és ugyan vannak pontatlanságai, de mindenképpen jobban visszaadja az eredetit. A MÁV-nál szolgált járművek ugye német importból származtak (59-41-es sorozat), így mind a Görlitz forgóváz, mind a kocsivégek passzolnak. A csomagolás már az új akrildobozos, ebben találjuk a kiegészítőket, ami egy garnitúra lépcsőt, és két fűtési kábelcsatlakozót takar.
Ami egy kicsit fura, az a világosabb tető, és az achát-szürke csíkon a megszokott kék helyett fehér feliratok (ezek a IV korszakra jellemzőbbek inkább), holott a jármű V. korszakos lenne a REV dátum, és a Szegedi honállomás alapján.
Hogy mibe sorozhatjuk a járművet? Tökéletesen passzol RoLa vonatba kísérőkocsinak, de megállja a helyét nemzetközi gyorsokban is (pl. a 2000-es évek elején nyáron rendszeresen közlekedett ilyen liege a Maestral-ban).
Modellbemutató – PIKO Desiro
Egy modellezőtársam jóvoltából nálam vendégeskedett egy PIKO MÁV-START-os desiro, így alkalmam nyílt közelről is szemügyre venni, és körbefotózni a szépséget.
A modell egy szép hosszú dobozban érkezik, amiből egyben lehet kivenni a kétrészes motorvonatot. Egy kis zacskóban találunk hozzá még kiegészítőket, mint például a tetőszellőzőket, valamint kapcsolószerkezetet. Gyárilag jár hozzá egy olyan kapcsoló is, amivel lehetőség van két motorvonatot szinkronban üzemeltetni.
A dekóder behelyezése rendkívül egyszerű, a középső forgóváz mellett a motorvonat alján egy kis ajtót kell eltolni, és a vakdugó eltávolítása után behelyezni a 8 pólusú dekódert. Mivel elég kevés hely van lent, a dekóder helye a WC-ben van kialakítva, így kívülről teljesen láthatatlan, mégis kényelmesen elfér. Itt a panelen egy vezeték átdugásával lehetőség van digitális módban függetleníteni a belső világítást a menetvilágítástól.
Egy alaphelyzetbe állított ESU LP3-as dekóderrel hibátlanul működik, szép lassú-menetet produkál, és a sebessége is teljesen rendben van. Egy kicsit hangosak a motorok a terhelésszabályzás miatt, de még a tűrhető szinten belül van a hangerő. Analógban teljesen némán suhan a jármű.
A motorvonat festése nagyon szép lett. Én mindent a helyén találtam. Élesek a pályaszámok, és a különböző apró feliratok is olvashatóak.
A jármű rendelkezik belső utastéri világítással, amit a dekóder F1 funkciógombjával tudunk aktiválni. A világítás nagyon jól eltalált, az eredeti járműhöz hűen kékes árnyalatú. A beépített kondenzátoroknak hála teljesen villogás-mentesen működik. Analóg üzemben már 5 volt körül tisztességesen világít. A motorvonat menetirány szerinti világítással is rendelkezik, neki szép sárgás a fénye, előre 3 fehér, hátra 2 vörös fény világít.
Maga a kasztni elsőosztályú, minden apró részlet kivehető. A forgóvázak kidolgozására sem lehet panasz, de Jaegerrndorfer részletességet nem érdemes tőle várni, azonban a Flirt-nél szebb, részletesebb.
A modell ára kicsit magasnak mondható, főleg annak a tükrében, hogy ha megnézzük, a Flirt tízezer forinttal olcsóbban kapható, hasonló műszaki tartalommal, viszont ezért a pénzért egy remek járművet kapunk, ami minden magyar témájú terepasztalon megállja a helyét.
Karácsonyi történések
Kezdem azzal, hogy Kellemes Ünnepeket kívánok minden kedves modellezőtársamnak!
Végre a karácsonyi szünet környékén volt egy kis időm a terepasztal csinosítgatására is. Első körben felszereltem a 4 darab MaxTrain-től rendelt fényjelzőt. Egy kicsit filigránabbak, és szebbek, mint Fuggerth társaik, ezért már meg is rendeltem a maradék négyet az állomás másik két vágányához.
új jelzők
A jelzők bekötésénél használtam először zsugorfóliát az elektromos csatlakozásoknál. Sokkal jobb, mint a korábbi szigszalagos módszer. Esztétikus, és jobban is tart, ezen felbuzdulva még néhány kritikus ponton bevetettem őket.
Szintén beszereztem egy törpe tolatásjelzőt is, hogy fedezve legyen az állomás hátsó traktusa is. Kötelező darab minden magyar asztalra, nagyon jól mutat.
törpe tolatásjelző
Még a gödöllői kiállításon vásároltam két Viessmann utcai lámpát, amiket szintén bekötöttem. Az állomásépület világítását is beüzemeltem, így már mind belül, mind kívül ki van világítva az épület.
fényár a parkolóban
új lámpa a mozdonytároló vágányok mellett
Állomásépület kivilágítva
Végeztem némi füvesítést, és tereprendezést az olyan helyeken, amik eddig kimaradtak.
szép lassan eltűnik az utolsó foghíj is
fűcsomók a peron szélén
Modellek:
Karácsonyra érkezett még egy Albert Sgnss, tartályos rakománnyal, illetve egy koszolatlan Habis is.
AlbertModell Sgnss
már ketten vannak
szép kis konténervonatot tudok kiállítani a kocsikból
AlbertModell Habis
kissé leharcolt társával pózol a frissen mosott kocsi
"Elő" Karácsony
Mondhatnám azt is hogy a Mikulás hozta, de igazándiból nem. A lényeg, hogy a szombati börzén sikerült beszereznem egy Albert féle MÁV Sgnss konténerszállítót.
Maga az alapmodell is nagyon szép, de a hozzáadott néhány apróság teszi igazán élethűvé. A kocsi oldalán levő bordák a MÁV járműnél nem egyforma kiosztásúak mindkét oldalon, az Albert-féle kocsin ezek a bordák megfelelően vannak elrendezve. A kocsi pályaszáma 31 55 457 5 167-1.
A feliratozás éles, és pontos, minden kis részlet a helyén van. Beszereztem hozzá két 20 lábas konténert is, hogy ne üresen fusson. Alapból három pályaszámon került kiadásra a kocsi, így a megfelelő méretű asztallal rendelkezők össze tudnak belőle rakni egy jó kis konténervonatot.
Modellbemutató – Albert Modell Ggs
A nyár elég unalmas szokott lenni modellezés szempontjából, de azért vannak üdítő kivételek is, mint például az Albert Modell frissen megjelent Ggs kocsija.
A modell Rivarossi gyártmányú, kissszériás megrendelésre készült Albertnek, ezt hirdeti a dobozon található „Albert Modell Exkluzív” felirat is. Panasz nem lehet, rögtön két különböző pályaszámmal került forgalomba a kocsi, nekem a 42 55 148 8777-6-os pályaszámú jutott.
A kidolgozottság nagyon meggyőző, minden kapaszkodó, alkatrész a helyén van, még az ütközők alatti kis kapaszkodók sem hiányoznak. A dobozba mellékeltek két kapcsolószerkezet imitációt is, amit akkor szerelhetünk fel, ha a modell kapcsolót kiszereljük, és végkocsiként, vagy vitrinmodellként használjuk. Megfogásnál érdemes ügyelni az apró alkatrészekre, mert némely nagyon érzékeny, de szerencsére olyan anyagból vannak, ami kellőképpen rugalmas.
A feliratozás szép, éles, mondhatnám, hogy Alberthez hűen tökéletes. A kocsi színe is nagyon el van találva, a Roco Gbs-hez hasonló, de van köztük pár árnyalatnyi eltérés.
Az embert egy narancs vöröscsillagos Szergej és néhány korabeli teherkocsi segítségével a 80-as évekbe repíti vissza ez a kis teherkocsi.
GySEV 470 502
Volt egy nagyon jó kis akció egy német modellboltnál, aminek keretében szállítással együtt 90 pénzért sikerült hozzájutnom egy hangos Roco GySEV Teknőhöz + 3 NMJ CAF kocsihoz. Mivel ez utóbbiakra nem tartottam igényt (megvoltak ACME-ból), gyorsan felkerültek a börzére, majd elkerültek tőlem, így gyakorlatilag a nem hangos verzió árában jutottam a mozdonyhoz.
Gondolkodtam, hogy nem kell nekem a hangdekóder sem, de amikor kipróbáltam, minden ilyen jellegű gondolatom tovaillant 😀
Annyit kell tudni, a gépről, hogy ebben már a Zimo hangdekódere van, és mint a videón hallható nagyon jól sikerült a hanganyag. Egy valami hiányzik belőle, az a lassításkor visszafele szolmizálás, bár ez csak abban az esetben hallható ha villanyfékkel áll meg a mozdony.
Külsőleg azt hiszem hozza a kötelezőt a mozdony, alapos átnézés után sem találtam kivetnivalót, az összhatás remek. Belsőleg ugyanaz, mint a Trackiós 003-as. Új panel, LED világítás, külön zárfények, távolsági fények, szép futás jellemzi a mozdonyt.
