Fuggerth MÁV By kocsi koszolása

#MÁV #Fuggerth

Ebben a videóban megpróbálom a korábban építőkészletből összerakott Fuggerth alapú By kocsit kicsit élethűbbé tenni különböző technikák alkalmazásával (bemosás, ködölés, szárazecsetelés, illetve visszafestés). Disclamier: nem vagyok profi tapasztalt makettező, illetve antikolóművész, ezen a járművön az általam máshonnan lesett technikákat próbálom meg alkalmazni, és nem biztos hogy ezt minden esetben szakszerűen teszem.

A referenciaképet a www.vagonweb.cz weboldalról kölcsönöztem.

Állomási tereprendezési munkálatok

A sokadik körös légecsetelés után egyenlőre befejezettnek nyilvánítottam az állomási vágányok koszolását. Összesen négy különböző árnyalatot használtam vegyesen, így nyerte el a vágányok környezete végleges formáját.

Ez a váltókörzet már kezd úgy kinézni, mint a nagyvasúton, legalábbis ami a rozsdapor mennyiségét illeti
Inkább többször végigmegyek ugyanazokon a részleteken a légecsettel, így lassabb, de jobban látom hogy hol, és mit kellene még alakítani
A peronok szélei is ki lettek húzva fehérrel újra

Így, hogy most egy jó darabig nem fogok légecsetezni az állomáson, elkezdtem emberfigurákkal benépesíteni az állomás peronjait.

Egyenlőre a Vögyzugolyi utasok kerültek a peronokra, viszont kelleni fog majd még emberfigura ide bőven 🙂

A környezet kialakításánál a következő képek adták az ihletet:

Balatonfenyves még a felújítás előtt. Tömény vasporos ágyazat, és rozsdabarnás peron, a szegélyt viszont nemrégiben festették fehérrel
Déli Pályaudvar: az a peronvég, valami ilyesmi volt a cél
Szintén Déli Pályaudvar, itt az tetszett meg, hogy a peron szélét vékony csíkban fehér aszfalttal felújították, bent meg maradt a régi szürke. Fenyvesváradon is hasonló volt a koncepcióm.

A terepasztalom – „Fenyvesvárad” antikolva

Összedobtam egy rövid videót a hétvégén történt antikolási munkákról. Az állomás környéke így nagyjából elnyerte végleges állapotát (legalábbis ami az antikolást illeti), most jöhetnek majd a kis kiegészítők a peronokra, az utasok és a végén a madzag a felsővezeték-tartókra: 

Vasoxid hadművelet

Elkezdtem a pálya öregbítését, hogy kevésbé legyen steril a vágányok környezete. A műveletet a már bevált módszerrel kezdtem el, Valejjo akril festéket fújtam a vágányokra és a környezetükre légecset segítségével. A festéket 2:1 arányban higítottam, így értem el a megfelelő hatást. Úgy vagyok vele, hogy inkább két három alkalommal átfújom, mintsem hogy elsőre túlságosan erős legyen a szín.

A váltóállító torony is megkapta az első adagot, itt még majd lesz dolgom, mert egy kis szárazecset, és átmosás kell majd még, hogy elnyerje a végső formáját.

A gázolajkút és környéke is finomodott a korábbi szárazecsetelt után most kapott némi ködölést a terep itt is.

A peronoknak is jobban néznek ki. A cél az, hogy az első két vágány majd jobb állapotú lesz (kevesebb rozsdát kaptak), míg a többi jobban meg lesz antikolva, ezzel próbálom modellezni azt az állapotot amit sok állomáson látni, hogy csak a 1-2 vágányt rostálnak, vagy kap friss ágyazatot, a többi ilyen lepusztultabb formában vegetálgat.

BDh koszolás

Ugye volt nekem egy már némileg összegraffitizett BDh kocsim, amit még élethűbbé akartam tenni, így egy kis antikolást kapott. Első körben szárazecseteléssel némi rozsdát vittem fel az aljára, illetve a tetőre, majd kapott egy kis átmosást feketével. Az ablakoknál szintén átmosással, illetve festéssel készítettem el a koszlefolyásokat, és így jártam el a tetőszellőzőnél is. A végére még egy adag szárazecsetelést kapott, hogy elnyerje jelenlegi állapotát. Még egy finom ködölés tervben van, utána meg jön egy réteg matt lakk, a tökéletesség kedvéért.

koszolt BDh

V43 1341

Gondolom rajtam kívül senkinek nem tűnt fel, hogy merre kódorog a 1341-es szilim az utóbbi hónapokban. Sejtettem 🙂 Egy kis átalakuláson ment keresztül, így már jobban hasonlít egy mindennapi használatban levő mozdonyra.




Az antikolás Richie kezemunkája, hasonlóan a csörgőmhöz, itt is jól eltalálta az arányokat, nagyon szép lett a végeredmény.

Vissza

az alapokhoz. Sajnos az utólag beiktatott toldás az asztalba, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így végül a szanálása mellett döntöttem, és visszaállítottam az eredeti állapotot. Így most lehet, hogy rövidebb szerelvények férnek csak be, viszont nem döccennek a toldásnál kialakult irány, és egyéb hibákon (sajnos túl nagy volt a hézag a sínszálak között, valamint a két asztalrész is jobban szereti, ha direktbe vannak összecsavarozva egymással). A szereléssel egybekötve kicseréltem a fém hevedereket, amik öszzekapcsolták a két asztalrészt, és fára cseréltem őket (ami meglepően jól rögzíti a két részt).

A peronok is meg lettek bontva, és elkezdtem a burkolatuk cseréjét valami esztétikusra, ezt most befejeztem, és az átmenő vágányokon teljes egészében Augagen térköves burkolat lett lerakva. Az illesztéseknél a hézagokat tömítőpasztával tüntettem el.

Hogy ne legyen annyira plasztikus, végeztem némi antikolást. Híg fekete festékkel átmostam az egészet, ami szépen belefolyt a mintázatba, és kiemelte azt. Ezután jött a légecset, és a rozsda, és ködöltem egy kicsit. Most kapott még egy adagot a vágányhálózat, és a felsővezetéktartó oszlopok is, így végre kezd hasonlítani egy igazi állomásra…

Rozsda

Az asztal jelenlegi állapotában nekem egy kicsit túl sterilnek tűnt, ezért eszközöltem némi változtatást rajta. Elővettem a jól bevált rozsdabarna színű festéket, és előcsalogattam segítségével az idő vasfogát.
A koncepcióm az, hogy a harmadik-negyedik vágányt hagyom jelenlegi formájában, friss ágyazattal, és „tiszta” keresztaljakkal, a többi vágányt pedig szépen bebarnítom. Több nagyvasúti állomáson látni egyébként, hogy az átmenő vágányok közül egy-kettő jobban karbantartott, a többi pedig elhanyagoltabb, ezt szándékozom én is elérni.


A tárolóvágányoknál is amortizáltam egy kicsit. A vágányok között létrehoztam egy kavicsos/részben füves csíkot, és a legbelső vágány végét némileg elfüvesítettem.


A terepigazgatáson kívül az utóbbi hetekben még bekötöttem a maradék váltót is, így a fő kitérőket immár digitálisan, a MultiMaus-ról tudom irányítani.

Konténer koszolás

Még decemberben, amikor volt némi szabadidőm, egy kicsit élethűbbé tettem két Piko konténert, és egy DB-s konténerszállító-kocsit.

A konténerek először kaptak egy kis átmosást, rozsdabarna, majd szürke színnel, majd jött némi szárazecsetelés, az élek kiemelése céljából. A Hapag-Lloyd-osnak ki lett maszkolva a száma, így olyan hatást próbáltam vele elérni, mintha az újra lett volna festve (ezt még gyakorolnom kell). A kocsi korábban már meg lett fújva egy kis rozsdabarnával, most ő is kapott némi átmosás/szárazecsetelést, hogy passzoljon a konténerekhez.

Koszolások

Szombaton meglátogattam a börzét, ahol beszereztem egy újabb Eas kocsit Alberttől, ezúttal MÁV Cargosat. A modell nagyon szép, még Klein Modellbahn alapú. A feliratok szépek, a festés pontos, és színhelyes. Vettem hozzá rakományt is, így a szénvonatom is kezd lassan alakulni.


A Railion-os 189-essel is haladtam egy kicsit, vettem festéket, és sűrített-levegőt, így légecsettel megfestettem rajta a maradék koszt. A festéshez köszönöm a hasznos tanácsokat Trainmodeller kollegának, sokat segítettek a képek. Ugyan az áramszedőkre majd még kell némi festék, maga a mozdony kész van.




Ezen felbuzdulva nekifogtam a már régóta a polcon ácsorgó, motor nélküli M41 2194-es koszolásához is. Először száraz-ecsetelés, átmosás, majd légecset. Az eredmény ugyan nem lett olyan szép, mind amit Ricsi csinált, a 2104-essel, de azért elsőre szerintem elfogadható lett.




A korábban általam festett Fuggerth Bp sem maradhatott ki a sorból, így ő is kapott némi vasoxidot alulra, és felülre egyaránt.