Címke: beállítás

Beküldve:

A fékezés és gyorsulás beállításaim a digitális vasútmodelleimnél

#vasútmodell #digitális #dcc

Ebben a videóban megpróbálom elmondani a tapasztalataimat arról, hogy digitális rendszerek esetén milyen szempontok alapján érdemes beállítani a vontatójárműveinkben a gyorsulási és lassulási paramétereket.

A közzététel óta érkezett egy észrevétel a videó alá, amiben a modellezőtárs azt írta, hogy az általam tapasztalt jelenség oka az, hogy nincs jól beállítva valami, és hogy a Train Controller folyamatosan, ugrás nélkül vezérli a járműveket, tévesen állítom azt hogy nem, és nem szükséges 0-nál nagyobb értéket beállítani a CV3 és CV4-re. A kommentelő szerint a dekóderben kell beállítani rendesen a sebességet, és azt, hogy 128 lépcsős legyen a sebességfokozat. Lentebb egy kép a videóban használt V43-as sebességprofiljáról.

Nem tudom lehet-e ennél pontosabban beállítani, a mozdony teljes sebességen 130km/h körül alakul, ami megfelel a méretarányos sebességnek, és a dekóder 128 lépésre van állítva (alapból 10+ éve minden járművet 128 lépésen használok). A középsebesség picit lejjebb van, hogy alacsonyabb sebességnél finomabban lehessen szabályozni a mozdony mozgását. A videón okkal tettem a kép sarkába a RailCom monitoron az aktuális a pályába kimenő sebességparancsot, mert pont az látszik rajta, hogy gyorsításnál még csak 12-15 értékeket ugrál, de lassításnál sokkal durvábban veszi vissza a sebességet, mint ahogy azt elvárnánk, ezen igény szerint lehet finomítani, ha nem elégedett az ember az eredménnyel.

Vasárnap este kíváncsiságból kipróbáltam, és mivelitt nálam a fékrámpa akár 2,3 méter is lehet (van ilyen hosszú szakaszom is), még úgy is 6-9 jól elkülöníthető lépésben ugrik le kúszási sebességre szinte minden jármű, ami járműtől függően 0-ra állított CV4 esetén változó eredményeket produkál. A FLIRT úgy viselkedik mint egy ideges bakkecske, a Piko Szergej viszont egész visszafogottan reagál (ebben szerepe lehet még az adott jármű hajtásának, a lendkerék méretének, és a dekódernek is).

Ez a szabályzás a program adottsága. Én személy szerint elég érzékeny vagyok arra, hogy a járművek a lehetőségekhez képest realisztikusan mozogjanak, és itt ezt arra is értem, hogy kitérőbe érkezve 40km/h-ról ne 2 méter legyen a fékútjuk (mert a valóságban sem annyi lenne), és ne csorogjanak 30-40 centiket 5-8 km/h-s kúszási sebességgel (a valóságban nagyon nem látunk ilyet szintén), mert ez számomra nem szép. Ez az a rész, amikor bizony kísérletezni kell, és olyan dolgokat is kipróbálni, amiket nem írtak a könyvekbe. Az eredményt meg láthatjátok a videóimban.

Beküldve:

TrainController + DigiSignal M4 beállítása a terepasztalomon

#DigiTools #MÁV
Ebben a videóban bemutatom nektek, hogy miként állítottam be a DigiTools DigiSignal M4-el vezérelt bejárati jelzőket a TrainController programban, hogy a MÁV szabványnak megfelelő jelzésképeket adják.

U.i.: Igen tudom, a dimmelés itt még be volt kapcsolva, azt majd leszedem, hogy még véletlenül se legyen olyan pillanat a jelzésképek váltása között, amikor egyszerre világítanak.

Beküldve:

MÁV jelzések a terepasztalon

Beüzemeltem a DigiTools DigiSignal M4-es jelződekódereket, és beállítottam őket TrainControllerben, így már helyesen meg tudom jeleníteni a terepasztalon a MÁV szabványos jelzésképeket. Készítettem egy rövidke videót is:

Beküldve:

Flirt beállítás

Egy biztos, a delfin eléggé rakoncátlan egy jószág. Valószínüleg analógban egyszerűbb dolgom lett volna, ott csak szimplán magasabb feszültségen indul a jármű, viszont digitálisban megannyi paramétert kell állítani a szép futás érdekében. Az elmúlt hetekben szenvedtem elég sokat, hogy kitapasztaljam, milyen beállításokat érdemes alkalmazni.
Első körben megpróbálkoztam az egyik hajtott forgóváz futóvá alakításán. Ez sajnos nem hozott olyan eredményt, amiért érdemes lenne meglépni az ilyen átalakítást (egyébként a jármű szerelése meglepően egyszerű). Aztán túrtam a külföldi fórumokat, míg végül egy német nyelvű fórumon találtam némi instrukciót a helyes CV-kre vonatkozóan. A lényeg, hogy mind a CV54-et, mind az 55-öt meg kell növelni, hogy viszonlagosan szép indulást, és rángatásmentes futást kapjunk. A paraméterek a következők:
CV 2 = 4
CV 5 = 64 / 255
CV 53 = 18
CV 54 = 74
CV 55 = 61
Az beállításokat innen bányásztam: http://www.stummiforum.de/viewtopic.php?f=33&t=32162
Ezekkel sem tökéletes a futás főleg indításkor marad még egy kis rángatás, de lényegesen jobb, mint a korábbi próbálkozásaimmal.

Beküldve:

Bütykölés

A hétvégén meglátogattam a börzét, és beszereztem egy-két olyan alkatrészt, amire már régóta várt néhány járművem. Az egyik ilyen dolog egy Digitools dekóder volt, amit a 2139-es csörgőmnek szántam. Sok jót olvastam már róla, de igazán csak akkor esett le az állam, amikor beüzemeltem. Gyári beállításon tökéletesen működik, semmihez nem kellett nyúlni, csak a címet adtam meg neki, és kész. Hang nélkül indul, finoman megy, fénytompítás, mozdonyvezető üzem, ez a kettő utóbbi tetszett nekem a legjobban. Megjegyezném, hogy a ez utóbbi üzemet még a Lokpilot4 sem tudja! Lényeg a lényeg jó vétel volt, baráti áron, magyar gyártótól.

A járműveim világítását is fejlesztgettem, beszereztem két digitális világításpanelt, a vasutmodellelektonika standján, így már öt kocsiban kapcsolható a fény, miután a két fugi By is megkapta a paneleket. Jól működik, és nagyon hasznos, mert nem szeretem a nappal is fényárban úszó szerelvényeket, így csak egy kapcsolás, és elalszik a pilács.

Szintén az előbbi helyen szeretzem be egy digit előkészítőpanellel egybeépített dekódert, a még névtelen, de hamarosan 2194-esként debütáló TR-es csörgőm számára. Ideje volt, mert a kasztnit még a Púpossal együtt festettem, és már egy hónapja megjött hozzá az új alváz is, úgyhogy most végre ismét összeraktam, így laza másfél év után ismét egyben van a gép. Teszteltem, járattam, már csak a pályaszámok, és a világítás beszerelése van hátra, és újra állagba vehetem a járművet.

Beküldve:

Vmax

Az utóbbi napokban állítgattam egy kicsit a mozdonyaim dekódereinek beállításait. A problémám az volt, hogy ugyan már korábban csökkentettem a maximális sebességüket, de még így is nagyon gyorsan ment egyik-másik gép.
Első körben lemértem a mozdonyok maximális sebességét. Meglepő számokat kaptam az értékek átváltása után. A valósághoz legközelebb a két Teknő állt, náluk 170Km/h sebességet mértem, ami nagyjából meg is felel a valós 160-as engedélyezett sebességüknek (jó, tudom, a GySEV gép LZB-vel tud 230-at is, de most az EVM-160-as sebességet vettem alapul), hozzáteszem, ez a tempó elég ijesztően hatott az asztalon (hál’ istennek nem történt siklás). LokProgrammer-el orvosoltam a problémát, és az eredeti sebességnek az 54%-ra visszavettem a maximumot, így megkaptam a 160-as végsebességet.
A többi mozdonynál még rosszabb eredményt kaptam. A Szergej például szintén 170-et ment, a Fuggerth mozdonyok végsebességét alig bírtam lemérni, mert azt hittem, hogy lerepülnek a pályáról (kb. 250-körül volt a sebességük). A NoHAB hasonlóan teljesített, mint a Szergej, 190-et mértem nála. Gyors számolgatások után mindegyik mozdonyra feltöltöttem az általam kiszámított értékekre alapuló sebességgörbét, és módosítgattam még a mozdonyok gyorsulás- lassulás értékén is.
A végeredmény megérte. A leglátványosabbat a Fuggerth gépek menetdinamikája javult, immáron teljes sebességnél nem akarnak Guinness rekordot dönteni, és az alacsonyabb tartományokban is finomabban gyorsulnak, mozgásuk kezd hasonlítani az eredetiekre, de szinte mindegyik mozdonyom szebben fut az új beállításokkal.
Aki digitális rendszerrel rendelkezik, annak érdemes megmérnie járműveinek sebességét, és az igazihoz állítani azt, mert a valósághűbb futás mellett biztonságosabb lesz a menet. Egyébként a „nagy” könyv szerint (Gerhard Trost – Vasútmodellezés), érdemes a sebességet az eredeti 70%-ra állítani, hogy valósághűbb látszatot kapjunk (ugyebár a terepasztalon a távolságok torzítottak, így jobban néz ki, ha lassabban megy a vonat).

Beküldve:

LokProgrammer

Elérkezettnek láttam végre az időt, hogy beruházzak egy olyan eszközre, amivel végre be tudom állítani a mozdonyaim dekóderét (a Piko Digitális cuccal – amim van – ugyanis csak a mozdonycímet lehet állítani 🙁  ).
A választásom az ESU LokProgrammer2-re esett. Sokat olvastam már róla különféle oldalakon, és nagyon megtetszett nekem. A probléma csak az volt vele, hogy gyakorlatilag beszerezhetetlen. Több boltban voltam, néztem webshopokat is, de szinte sehol nem volt. Meglepetésemre a Váci úti M&H-ban volt belőle egy darab, (a webshopban nem találtam) amire gyorsan le is csaptam.
Szerencsére pont volt egy méteres próbapályám itthon, úgyhogy a telepítést követően hozzá is fogtam a mozdonyaim beállításának. Az installálás, és az összeszerelés egyébként nagyon egyszerű (minden gond nélkül fut a program Vista, és Win7 alatt is), az ember csak összedugja a pályát, a központi egységet, és a számítógépet, és kész is.

A legproblémásabb járműveimmel kezdtem, mégpedig a Piko 1047-sekkel. Ezeknél a mozdonyoknál a dekóder gyári beállításain a negyedik fokozatban már ezerrel száguld a mozdony, és az ötödik és hatodik fokozat között ugrik egyet. Fél óra babrálás után sikerült majdhogynem tökéletesre beállítanom a sebességgörbét (28 lépésest használtam), így a mozdony gyorsulása szép egyenletes lett, és valahol a tizedik- tizenegyedik fokozatnál éri el a 70Km/h körüli modellsebességet. A végsebességet 151-es CV értékre állítottam, kb. ez felel meg a 160-nak. Fontos volt még, hogy a K paramétert érintetlenül hagyjam, bár több helyen olvastam, hogy ezt érdemes csökkenteni, de 10-15-ös értéknél nekem nagyon ugrálós volt a járása. Az I paramétert 40-re növeltem, valamint 11-re dimmeltem a fényszórókat. A végeredmény jó lett, ugyan nem hasonlítható egy Roco teknő járásához, de azért jó lett.
A Fuggerth mozdonyok sem maradtak ki a sorból, nekik is elsősorban a végsebességüket csökkentettem 70 (M41), illetve 80 (V43) százalékra, de náluk nem volt szükség 28 lépéses görbére. A K paramétert viszont ezeknél a mozdonyoknál érdemes 10-körüli értékre levenni, és az I-t akár 70-80-ra állítani, mert ezzel még a régi hajtású mozdonyoknak (nálam ezt a 1299-es szili képviselte) is jelentősen javul a futásuk (nem rángatnak).
Még a 20-as NoHAB-on végeztem komolyabb beavatkozást, ahol szintén a végsebesség értékét csökkentettem jelentősen, így sokkal finomabb gyorsulást- lassulást kaptam cserébe (hasonlót, mint amit a 100-as Szergejem alapból tudott).
A többi járművel is bíbelődtem, de korántsem annyit, mint a fentiekkel. Összességében nem bántam meg a dolgot, mert a LokProgrammer nagyon hasznos tud lenni ha az embernek digitális terepasztala van.
További részletes leírást Vika honlapján lehet az eszközről találni, ahol minden részletesen le van írva (én is onnan lestem el a dolgokat).