Ebben a videóban azt teszteltem le, hogy milyen eredményre számíthatunk, ha a gyári méretű hangvödörbe való 1W-os helyett egy 2W-os V.I.P. Modell gyártmányú hangszórót és a hozzá való hangvödröt használunk a Piko NOHAB mozdonyunkban.
Az új Digitools NOHAB hang és Piko NOHAB hang összehasonlítása
Ebben a videóban a DigiTools új NOHAB hangját mutatom be nektek, és hasonlítom össze a PIKO NOHAB hangjával.
A régebbi 5-ös hangdekóderekre egyenlőre csak a gyártónál lehet feltölteni a hangot. A DigiProgrammer még nem támogatja a fájl mérete miatt az otthoni feltöltést.
Amit érdemes figyelembe venni, hogy az NMJ mozdonyoknál célszerű cserélni a gyári hangszórót, akár egy sima kis kocka + hangvödörre (ahogy én tettem), de hamarosan kapható lesz megfelelő hangvödör hozzájuk.
A DigiTools bemutatója a hanganyagukról: https://youtu.be/3krt7HqgU4o
Modellbemutató: Roco ÖBB 1116 088 (gyári hangos mozdony)
#vasútmodell #bemutató #roco Ebben a videóban Roco 2023-as egyik újdonságát, az ÖBB 1116 088-as pályaszámú Taurus mozdonyának H0 építési nagyságú gyári hangos modelljét mutatom be nektek.
Gyártó: Roco
Vasúttársaság: ÖBB
Korszak: VI.
Pályaszám: 1116 088
REV: Lz. 05.02.21
Cikkszám: 70527
A modell-t a HappyModell-től kaptam kölcsön a bemutatóhoz: www.happymodell.com
A fékezés és gyorsulás beállításaim a digitális vasútmodelleimnél
#vasútmodell #digitális #dcc
Ebben a videóban megpróbálom elmondani a tapasztalataimat arról, hogy digitális rendszerek esetén milyen szempontok alapján érdemes beállítani a vontatójárműveinkben a gyorsulási és lassulási paramétereket.
A közzététel óta érkezett egy észrevétel a videó alá, amiben a modellezőtárs azt írta, hogy az általam tapasztalt jelenség oka az, hogy nincs jól beállítva valami, és hogy a Train Controller folyamatosan, ugrás nélkül vezérli a járműveket, tévesen állítom azt hogy nem, és nem szükséges 0-nál nagyobb értéket beállítani a CV3 és CV4-re. A kommentelő szerint a dekóderben kell beállítani rendesen a sebességet, és azt, hogy 128 lépcsős legyen a sebességfokozat. Lentebb egy kép a videóban használt V43-as sebességprofiljáról.
Nem tudom lehet-e ennél pontosabban beállítani, a mozdony teljes sebességen 130km/h körül alakul, ami megfelel a méretarányos sebességnek, és a dekóder 128 lépésre van állítva (alapból 10+ éve minden járművet 128 lépésen használok). A középsebesség picit lejjebb van, hogy alacsonyabb sebességnél finomabban lehessen szabályozni a mozdony mozgását. A videón okkal tettem a kép sarkába a RailCom monitoron az aktuális a pályába kimenő sebességparancsot, mert pont az látszik rajta, hogy gyorsításnál még csak 12-15 értékeket ugrál, de lassításnál sokkal durvábban veszi vissza a sebességet, mint ahogy azt elvárnánk, ezen igény szerint lehet finomítani, ha nem elégedett az ember az eredménnyel.
Vasárnap este kíváncsiságból kipróbáltam, és mivelitt nálam a fékrámpa akár 2,3 méter is lehet (van ilyen hosszú szakaszom is), még úgy is 6-9 jól elkülöníthető lépésben ugrik le kúszási sebességre szinte minden jármű, ami járműtől függően 0-ra állított CV4 esetén változó eredményeket produkál. A FLIRT úgy viselkedik mint egy ideges bakkecske, a Piko Szergej viszont egész visszafogottan reagál (ebben szerepe lehet még az adott jármű hajtásának, a lendkerék méretének, és a dekódernek is).
Ez a szabályzás a program adottsága. Én személy szerint elég érzékeny vagyok arra, hogy a járművek a lehetőségekhez képest realisztikusan mozogjanak, és itt ezt arra is értem, hogy kitérőbe érkezve 40km/h-ról ne 2 méter legyen a fékútjuk (mert a valóságban sem annyi lenne), és ne csorogjanak 30-40 centiket 5-8 km/h-s kúszási sebességgel (a valóságban nagyon nem látunk ilyet szintén), mert ez számomra nem szép. Ez az a rész, amikor bizony kísérletezni kell, és olyan dolgokat is kipróbálni, amiket nem írtak a könyvekbe. Az eredményt meg láthatjátok a videóimban.
PIKO V43 DigiTools hangdekóder és hangszóró beépítése
#vasútmodell #piko #digitools A PIKO V43-as mozdonyába építettem be egy DigiTools DigiSound 5.5-ös hangdekódert és a hozzá tartozó hangszórót.
A gyártó honlapja részletes információkkal a dekóderről és a hanganyagról: https://digitools.hu/termek/piko-v43-szili/
A hangdekóder megvásárolható: https://shop.modell.hu/digisound4-5-v43-hangdekoder-hangszoroval-v43-szili-villanymozdonyhoz-plux22
Modellbemutató: MTB MÁV M41 2182 „Csörgő”
#MÁV #M41 #Csörgő
Hozzám is megérkezett a frissen megjelent MTB MÁV M41-es mozdonya, V. korszakos kivitelben. Ebben a videóban megpróbálom nektek a teljesség igénye nélkül bemutatni a modellt, és megosztani róla a gondolataimat, és eddigi tapasztalataimat.
A forgalmazó honlapja hasznos információkkal: http://www.digitools.hu/modellek/hgd-modellek#M41
Előrendelhető itt is: https://shop.modell.hu/dizelmozdony-m41-2182-mav-hangdekoderrel-elorendelheto-
Néhány kép a mozdonyról nagyobb felbontásban:
Modellbemutató: ACME 630 034
Ebben a videóban az ACME frissen megjelent Modell&Hobby különkiadású MÁV-START 630 034-es mozdonyát csomagolom ki a dobozából, és mutatom be nektek.
Szervó beépítések
Mivel az állomásomon található kitérőkből 4-et már átépítettem padló alatti állítóművesre, adta magát a dolog, hogy a maradék kettőt is ilyenre alakítsam. A gond azzal volt, hogy eddig a peco mágneses állítóművét használtam, ami könnyen illeszthető volt, és a régi eszközdekódert sem kellett hozzá lecserélni, viszont ezt az állítóművet közvetlen a váltó alá kell beépíteni. Sajnos a megmaradt két váltónál erre nem volt lehetőség, mivel az asztal merevítése húzódik alattuk. Ide szervó kell. Szervót akár az asztal másik oldalára is lehet tenni (lásd: Paksinuti – Ferencvárad), mert egy vékony fémszál is elég a mozgatáshoz. Itt is ez volt a tervem.
Először beszereztem egy DigiTools szervódekódert, és hozzá 4 darab Futaba állítóművet. Úgy terveztem, hogy a két felszíni állítómű csere után a két angolváltóm forgalom szempontjából fontos oldalát is beüzemelem.
A Piko-A váltó állítóművét leszereltem, és a csúcssíneket mozgató kis pöcök mellé fúrtam egy ovális lyukat.
Az asztal aljára felszereltem a szervót. A szervó rögzítését egy kis távtartó fadarabbal oldaottam meg, amit melegragasztóval rögzítettem, és a szervót is ilymódon helyeztem fel a fadarabra.
Maradék Viessmann felsővezetékből készítettem egy megfelelő hosszúságú, és alakú szálat, ami pont beleillett a kis pöckök közti mélyedésbe.
A távolabbi váltóhoz meg kellett toldani a szervó vezetékét, ehhez a Busch 3 eres kábelét használtam. A szervókat könnyen be lehet kötni, a gyári csatlakozójukkal. A szervódekóder programozása is nagyon egyszerű, a cím megadása után csak a két végkitérési pozíciót kell megadni, és már üzemkész is a váltó.
Az első három szervó beépítése után nagyon pozitív tapasztalataim vannak a technikáról, ajánlom mindenkinek, aki padló alatti állítóművekben gondolkodik. A dekóder, és hozzá a 4 szervó kb. 20 ezerből jön ki, ami lényegesen olcsóbb, mint a gyári állítóművek + mágnesfekóder kombó.
DigiTools NoHAB hang
Sokáig eléggé hidegen hagyott a hangdekóderek világa, de aztán pár éve a GySEV-es 470-essel megtört a jég. Amig az ember nem próbál ki egy ilyen mozdonyt, addig nem is gondolja, hogy milyen jópofa dolog ez. Valami olyat ad vissza egy hangdekóder a vasútüzemből, ami nagyon is a része. Ha az ember kimegy a pályaudvarra, azt tapasztalja, hogy rengeteg jellegzetes hang hallatszik egy vonat indulása előtt, és közben. Felmegy az áramszedő, bekapcsol a főmegszakító, elindulnak a hűtőventillátorok, szolmizál az inverter, és még megannyi apró nesz, amiket a hangdekóder megpróbál visszacsempészni a terepasztalunkra.
Mivel már villanymozdony hangom volt, gondoltam hogy beszerzek egy dízelt is. Jellegzetes hangra vágytam, ezért kedvenc dízelmozdonyomra a NoHAB-ra esett a választásom. A Miniversumban már volt tapasztalatom a DigiTools hangdekóderekkel, így természetes volt hogy ezt választom. Nem bántam meg. Sőt!
Pont a verzióváltás után jött meg az általam rendelt dekóder, így már a 2.1 es verziójút kaptam. Ez a dekóder sokkal fejlettebb az elődjénél, újra lett írva a motorvezérlése, nagyobb a belső memóriája, jobb minőségű hanganyagot tud kezelni, és még sok-sok minden. Elsőre ami feltűnik, az a dekóder mérete. Kicsi. Épp’ hogy nagyobb mint egy sima dekóder. Ezt bármilyen olyan mozdonyba be lehet rakni, ahova elfér egy mozdonydekóder. A hangszóróból sem a kerek, hanem a kocka Zimo jár hozzá, egy kis vödörrel, amivel nagyon könnyen be lehet rakni a mozdonyban kialakított helyre.
A beszereléshez nem kell semmi extra szerszám, faragás. Gyorsan felprogramoztam, és Train Controllerben újrakalibráltam a sebességgörbét, majd egy kicsit megjárattam:
Ami nagyon jó a dekóderben, hogy nem csak a sebességet figyeli, hanem a terhelésszabályzót is, így a játszott motorhang ennek függvényében is dinamikusan válzozik. Egy példa: állandó sebességgel halad a mozdony, és egy emelkedőhöz ér. Ekkor, ahogy a terhelésszabályzó feljebb kapcsol, hogy tartsa a sebességet, a hangdekóder is magasabb fordulatszámú motorhangot játszik. A fenti videóban is érvényesül a dolog, az ívben jobban befeszülő kocsik miatt eggyel feljebb kapcsol a mozdony.
Összességében nagyon meg vagyok elégedve mind a hanganyaggal, mind a dekóderrel. Árazásilag is nagyon el lett találva, a 20 ezer forintos ár miatt megkockáztatom, hogy a legjobb ár-érték arányú dekóder ma a piacon.
RailJet világítás szerelés
A RailJet-em alapból a Basic edition kiadású, ezért nem található benne sem áramvezető kapcsoló, sem világítás. Mit tehet ilyenkor a leleményes modellező? Hát beleszereli, ami hiányzik!
Mivel szeretném, hogy a vezérlőkocsiban található funkciódekóderről lehessen vezérelni a világítást, és nem csak a vezérlőkocsiban, körülnéztem, hogy milyen áramvezető kapcsolók vannak a piacon. Ami nekem kell, ahhoz elég a két pólusú csatlakozó, így esett a választásom a Viessmann termékére. Ez egy Fleischmann profi kapcsoló, ami úgy van kialakítva, hogy két réz csatlakozó segítségével átviszi a nekem szükséges két elektromos pólust (+, és -), a világytás üzemeltetéséhez.
Gondolkoztam azon, hogy a kocsikba is szerelek érintkezőket, az áramfelvételhez, de ekkor már a Roco 4 pólusú kapcsolóját kellene használnom, ami lényegesen drágább, és mivel a vezérlőkocsi áramszedése nagyon jó, erre nincs szükségem.
Először a dekóderről felvittem az AUX3-as kimenetet, hogy aztán erre ráköthessem a sima ZZemoki féle világításpanelt. A felvitel nem volt egyszerű, a vezérlőkocsi kapcsolási rajza hiányban a dekóderfoglalatra forrasztottam rá a kábeleket (a kevés hely miatt ez eléggé nagy odafigyelést igényelt). A világításpanelről ezután eltávolítottam a kondenzátort (mivel a dekóderben is van, ezért szükségtelen, és amúgyis csak levágja a funkciókimenetet a hirtelen nagy terhelés miatt), majd a polarításra ügyelve felforrasztottam a vezetékeket. A Viessmann kapcsoló vezetékeit szintén ráforrasztottam a panelre, majd szépen sorra megismételtem a műveletet a maradék két betétkocsinál is. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük a polarítást, mert sok bosszúságtól megkíméljük így magunkat (kocsi újra szétszedése, és összerakása).
Végül jött a próba, F3-as gombra szépen működik a világítás 🙂 Így lett a Basic Edition-ból Middle End Edition 🙂 A vezérlőkocsinak a mozdonytól eltérő címet kell adni (különben az F3 aktiválja a mozdonyban a tolató üzemmódot, és felezi a sebességét), és felvenni a mozdony, a consist címben, hogy működjenek a vezérlőkocsi irányváltó fényei.
Vmax
Az utóbbi napokban állítgattam egy kicsit a mozdonyaim dekódereinek beállításait. A problémám az volt, hogy ugyan már korábban csökkentettem a maximális sebességüket, de még így is nagyon gyorsan ment egyik-másik gép.
Első körben lemértem a mozdonyok maximális sebességét. Meglepő számokat kaptam az értékek átváltása után. A valósághoz legközelebb a két Teknő állt, náluk 170Km/h sebességet mértem, ami nagyjából meg is felel a valós 160-as engedélyezett sebességüknek (jó, tudom, a GySEV gép LZB-vel tud 230-at is, de most az EVM-160-as sebességet vettem alapul), hozzáteszem, ez a tempó elég ijesztően hatott az asztalon (hál’ istennek nem történt siklás). LokProgrammer-el orvosoltam a problémát, és az eredeti sebességnek az 54%-ra visszavettem a maximumot, így megkaptam a 160-as végsebességet.
A többi mozdonynál még rosszabb eredményt kaptam. A Szergej például szintén 170-et ment, a Fuggerth mozdonyok végsebességét alig bírtam lemérni, mert azt hittem, hogy lerepülnek a pályáról (kb. 250-körül volt a sebességük). A NoHAB hasonlóan teljesített, mint a Szergej, 190-et mértem nála. Gyors számolgatások után mindegyik mozdonyra feltöltöttem az általam kiszámított értékekre alapuló sebességgörbét, és módosítgattam még a mozdonyok gyorsulás- lassulás értékén is.
A végeredmény megérte. A leglátványosabbat a Fuggerth gépek menetdinamikája javult, immáron teljes sebességnél nem akarnak Guinness rekordot dönteni, és az alacsonyabb tartományokban is finomabban gyorsulnak, mozgásuk kezd hasonlítani az eredetiekre, de szinte mindegyik mozdonyom szebben fut az új beállításokkal.
Aki digitális rendszerrel rendelkezik, annak érdemes megmérnie járműveinek sebességét, és az igazihoz állítani azt, mert a valósághűbb futás mellett biztonságosabb lesz a menet. Egyébként a „nagy” könyv szerint (Gerhard Trost – Vasútmodellezés), érdemes a sebességet az eredeti 70%-ra állítani, hogy valósághűbb látszatot kapjunk (ugyebár a terepasztalon a távolságok torzítottak, így jobban néz ki, ha lassabban megy a vonat).