Metropol EN vagonvilágítások

Volt egy kis időm, így elkezdtem beépíteni a Metropol EN kocsijaiba a világításokat. ACME vagonok, szóval nem egyszerű téma. A PKP 2. osztályba viszonylag könnyen bement egy HTech panel, csak két helyen kellett lecsípni az elválasztó-falakból (az ACME legendásan magasra készíti ezeket). A forgóvázból el lett távolítva a tárcsafék imitáció, és a gyári áramszedőlemezt is rendesen beállítottam, majd kétoldalú ragasztóval rögzítettem.

A PKP 2. osztályú ülőhelyes okozta a legkevesebb fejfájást

A fekvőhelyes kocsiba egy ESU panelt raktam, ez a kocsi is könnyen szétjött, itt nem kellett faragni sem.

A fekvőhelyes kocsiba viszonylag simán bele lehetett rakni a digitális világítást.
Tetszetős látvány a kidolgozott belső

Az igazi mumus a bautzeni háló volt. Itt volt minden is. A kocsi kasztnija több ponton pillanatragasztóval volt az alvázhoz rögzítve (gondolom, hogy ne álljon el annyira), a pengével történt kipattintás után sem akart engedni, összesen három helyre kellett gitárpengetőt tenni, mire nagynehezen lejött a kocsiszekrény.

A belső szépen meg van csinálva, még a zuhanyzóban lévő zuhanyfej is a helyén van (bár csak ennyi energiát fordítottak volna arra, hogy szépen fusson a kocsi). Mindenhol feliratok, tamponozott kilincsek, ágyak, festett függönyök. Pazar látvány.

Ott a zuhanyfej!
WC felirat, tamponozott kilincsek és apró feliratok mindenhol.
Ezt sem spórolta le a gyártó.
A belsőre nem lehet panasz. A futásra már annál inkább…

Egy ESU panel ment ide is, két helyen kétoldalú ragaccsal megfogatva szépen elfért.

A forgóváznál jött az újabb meglepi, a féktárcsa-imitációkat csak csípőfogóval lehetett eltávolítani, és egy tengely közben réz csapágyastól kipotyogott. Miután összelapátoltam, és visszaragasztottam a csapágyakat, ide is beraktam az áramszedőlemezeket, majd még kaptak a tengelyek némi kenőanyagot a nyikorgás elkerülésére.

Ezek csak csípőfogóval jöttek le, be volt mind ragasztva…

A végeredmény egész jó lett szerintem, de kb. 2x annyi idő egy ilyen ACME kocsit ellátni világítással mint egy bármilyen másikat.

A bautzeni háló kivilágítva.
Ez a három kocsi készült el most.

LokProgrammer

Elérkezettnek láttam végre az időt, hogy beruházzak egy olyan eszközre, amivel végre be tudom állítani a mozdonyaim dekóderét (a Piko Digitális cuccal – amim van – ugyanis csak a mozdonycímet lehet állítani 🙁  ).
A választásom az ESU LokProgrammer2-re esett. Sokat olvastam már róla különféle oldalakon, és nagyon megtetszett nekem. A probléma csak az volt vele, hogy gyakorlatilag beszerezhetetlen. Több boltban voltam, néztem webshopokat is, de szinte sehol nem volt. Meglepetésemre a Váci úti M&H-ban volt belőle egy darab, (a webshopban nem találtam) amire gyorsan le is csaptam.
Szerencsére pont volt egy méteres próbapályám itthon, úgyhogy a telepítést követően hozzá is fogtam a mozdonyaim beállításának. Az installálás, és az összeszerelés egyébként nagyon egyszerű (minden gond nélkül fut a program Vista, és Win7 alatt is), az ember csak összedugja a pályát, a központi egységet, és a számítógépet, és kész is.

A legproblémásabb járműveimmel kezdtem, mégpedig a Piko 1047-sekkel. Ezeknél a mozdonyoknál a dekóder gyári beállításain a negyedik fokozatban már ezerrel száguld a mozdony, és az ötödik és hatodik fokozat között ugrik egyet. Fél óra babrálás után sikerült majdhogynem tökéletesre beállítanom a sebességgörbét (28 lépésest használtam), így a mozdony gyorsulása szép egyenletes lett, és valahol a tizedik- tizenegyedik fokozatnál éri el a 70Km/h körüli modellsebességet. A végsebességet 151-es CV értékre állítottam, kb. ez felel meg a 160-nak. Fontos volt még, hogy a K paramétert érintetlenül hagyjam, bár több helyen olvastam, hogy ezt érdemes csökkenteni, de 10-15-ös értéknél nekem nagyon ugrálós volt a járása. Az I paramétert 40-re növeltem, valamint 11-re dimmeltem a fényszórókat. A végeredmény jó lett, ugyan nem hasonlítható egy Roco teknő járásához, de azért jó lett.
A Fuggerth mozdonyok sem maradtak ki a sorból, nekik is elsősorban a végsebességüket csökkentettem 70 (M41), illetve 80 (V43) százalékra, de náluk nem volt szükség 28 lépéses görbére. A K paramétert viszont ezeknél a mozdonyoknál érdemes 10-körüli értékre levenni, és az I-t akár 70-80-ra állítani, mert ezzel még a régi hajtású mozdonyoknak (nálam ezt a 1299-es szili képviselte) is jelentősen javul a futásuk (nem rángatnak).
Még a 20-as NoHAB-on végeztem komolyabb beavatkozást, ahol szintén a végsebesség értékét csökkentettem jelentősen, így sokkal finomabb gyorsulást- lassulást kaptam cserébe (hasonlót, mint amit a 100-as Szergejem alapból tudott).
A többi járművel is bíbelődtem, de korántsem annyit, mint a fentiekkel. Összességében nem bántam meg a dolgot, mert a LokProgrammer nagyon hasznos tud lenni ha az embernek digitális terepasztala van.
További részletes leírást Vika honlapján lehet az eszközről találni, ahol minden részletesen le van írva (én is onnan lestem el a dolgokat).