#MÁV #intercity #M62
Az inspirációt @Becsky András 1995-ös videói adták, amiben a Dráva IC Balatonszentgyörgyön gépet cserél, és onnan M62-es vontatással, és egy rezsó társaságában folytatja az útját Venezia Santa Lucia felé. Mivel DWA kocsi modellben nem létezik, két CAF másodosztályt (információim alapján ilyen kocsi is előfordulhatott benne DWA helyett/mellett), illetve a Bautzeni WRm-et soroztam be a szerelvénybe. Ha jól sikerült kivennem András videójából, akkor a másodikban pont a 010-es rezsó szerepel, ami nálam is a szerelvényben volt.
V63-as vontatással 1995 nyarán (GOSA és DWA 2 osztályokkal): https://youtu.be/yadevpxnwEc?t=21
V63-as vontatással 1995 őszén (CAF és DWA 2. osztályokkal a szerelvényben): https://youtu.be/JK6frWJGVOs
V43-as vontatással 1995 telén: https://youtu.be/sXdnUq1CMic
H0 terepasztal 17: “Fenyvesvárad” – Vonatforgalom (4K UHD)
#terepasztal #vasútmodell #vonat
Körülbelül 20 percnyi folyamatos üzem a terepasztalon 8 percbe sűrítve.
H0 terepasztal 16 – „Fenyvesvárad”
Egy kis 2000-es évek vége hangulat abból az átmeneti korszakból, amikor még vegyesen voltak már Trakciós és még MÁV feliratos gépek a vonatok elején. Ez a videó most kicsit tehervonat központú lett, de a végére becsempésztem egy IC-t ráadásul egy nem mindennapi WSPz kocsival.
MÁV vonatok Fenyvesváradon
#terepasztal #modelleisenbahn #vasútmodell #anlage
Ebben a videóban a MÁV szerelvények parádéznak a terepasztalon.
Narancs MÁV dízelek Fenyvesváradon
#terepasztal #modelleisenbahn #vasútmodell
Ebben a videóban a klasszikus MÁV narancs nagy dízelek parádéznak a terepasztalon.
Modellbemuató: ROCO M62 129
Sztenderd narancs MÁV Szergej, ennek rutingyakorlatnak kell lennie, és most sikerült komolyabb baki nélkül kiadni a ROCO-nak a modellt. Sürgető volt ez most nekik, hiszen a PIKO belengette hogy idén tőlük is várhatunk egy M62-est, ami teljesen új fejlesztésű lesz, és az eddig látottak alapján bizony lehet félnivalója a ROCO-nak.
A gyártó most biztosra ment, a gép Ep.V-ös klasszikus MÁV festésű, és a mozdony 1995-ös állapotát modellezi (ebben az évben kerek ütközőtányérok voltak rajta). A festése jól eltalált, a szín passzol (a fellelhető fotók alapján az igazi mozdony is ilyen árnyalatúra volt festve), egyedül az oldalsó feljáróajtók kapaszkodója nem stimmel, a modellen ezek az alkatrészek festetlenek, holott narancssárgának kellene lenniük. A feliratok helyesek, élesek, korhűek.
A forgóvázmaszk és az alváz anyagában színezett, ennek egy kicsit műanyag hatása van (szvsz. annyira nem zavaró), viszont plusz pont, hogy a csavarfejek pirosra vannak festve, és hogy a homokolócsövek is felkerültek, még ha nem is pontosan a magyar gépre jellemző kialakításban. A kis zacskóban találunk még teli pályakotrókat, teljes féktömlőket, csavarkapcsot, és maratott táblákat (ezeket oldalra kell felhelyezni ragasztóval). Az ablaktörlő sajnos még mindig nem különálló elem, és a visszapillantó is hiányzik, ezeket szerintem minimális költséggel orvosolhatta volna a gyártó, amennyiben fotomaratott elemekből készíti el ezeket a kiegészítőket.
A gép belül átesett némi ráncfelvarráson, új elektronikai panelt kapott, PLUX22-es csatlakozóval, és a korábbi izzók LED-es világításra lettek cserélve. Ez utóbbi szép melegfehér fényű, átszűrődésnek nyoma sincs, a zárfények külön kapcsolhatóak (már a PLUX12-es dekóderrel is).
A hajtás rendben van, hangtalanul suhan a mozdony, nyoma sincs a korábbi kiadásoknál tapasztalt zörgő, és kerepelő zajnak. Az összeszerelési minőségnél sem találkoztam komolyabb kivetnivalóval, minden a helyén van, és a dobozban végre ott figyelt a meós cetlije (ilyet legutóbb még a Made in Austria modellek dobozában láttam).
Ez az a mozdony, ami egy magyar témájú gyűjteményben kötelező darab. Legyen az teher vagy ablakos vonat, ez a mozdony minden szerelvény elején megállja a helyét szinte bármit vontathat. Ugyan nagy változtatások nem történtek vele, és az ára is lehetne egy 10-essel kevesebb, mégis jó vétel szerintem (főleg az utóbbi ínséges évek után).
GÜTZOLD vs. ROCO
Már régóta szerettem volna egy ilyen összehasonlítást amiben a két gyártó mozdonyát veszem górcső alá. Fontos megemlíteni, hogy Gützoldból nem gyári mozdonyom van, az itt bemutatott 265-ös gép egyedi átalakítás, ezért rengeteg plusz dolog is ki van dolgozva rajta ami a szériagépeken nincs. Ezektől most eltekintek az összehasonlításban.
Először kezdjük a külsővel. Mindkét mozdony jól idézi az eredetit, azonban a ROCO formailag jobban eltalált, ez főleg az íves felületeknél és az ablakoknál mutatkozik meg.
A Güztold a vezetőállása környékén szögletesebb, ez főleg felülről vehető észre jobban. A vezetőállás ablakok is a Roco mozdonyon állnak közelebb a valósághoz, a Gützoldnál a keret vastagabb a kelleténél. A pályaszámtábla sajnos a Gützold gépen rá van öntve a kasztnira, ezt eltávolítani körülményes, mindenképp újrafényezést igényel, és például az én mozdonyomon is látszik az eltávolítás nyoma. A felső fényszóró szintén a Roco-n lett megfelelően kialakítva, ott mind méretileg, mind formailag stimmel.
A pályakotró a Roco-n fixen rögzített, de cserélhető, míg a Gützoldon a kinematikával együtt mozog, ezért a rés jóval nagyobb, ennek okán ívben nem túl élethű az elforduló pályakotró, és ha csak egyoldalasan használjuk a mozdonyt akkor az üres kupplung foglalat is ront az élethűségen.
A Gützold forgóváza némileg elnagyolt, kevésbé részletes, a Roco-é sokkal finomabban kidolgozott, érezhetően nagyobb a mélysége, és a homokolóvezetékek is megtalálhatóak rajta külön elemként. Az alváz a Roco mozdonyán tartalmazza a különböző vezetékeket, ezek a Gützoldnál hiányoznak.
Minkét gép oldalfala kidolgozott, és részletes, a Gützold mozdonyon viszont az ablakok némileg nagyobbak, és eredetben a pályaszámtábla a mozdonyszekrényre van öntve (az itt bemutatott mozdonyról ezt utólag eltávolították az átalakítás alkalmával).
A tető kialakítása is alapvetően megfelel az eredetinek, azonban mindkét modellről hiányoznak a hazai mozdonyokra jellemző apróbb kiegészítők (a késantenna a Güztold gépre utólag került fel az átalakítás alkalmával).
Mindkét mozdony középmotoros, nagy lendkerekekkel. A hajtás levitelét a kerekekhez kardántengelyekkel oldották meg mindkét esetben. A Roco mind a hat tengelyén hajtott (2 tapadógyűrűs), míg a Gützold csak négy tengelyen, a középső két tengely csak áramszedésre szolgál, míg a belső két tengely tapadógyűrűvel van ellátva. A ROCO mozdonyon szabadon variálhatjuk a tapadógyűrűs tengelyeket, és ha megrendeljük akár tapadógyűrű nélkülire is cserélhetjük. A Gützold nehezebb, ugyanakkor a ROCO is bőven elégséges tapadósúllyal rendelkezik, hogy gond nélkül elbirkózzon a jellemzően terepasztalon előforduló szerelvényekkel. A régebbi Gützold mozdonyok 8 pólusú NEM csatlakozóval voltak ellátva, az újabbak már PLUX22-esek, ahogy a ROCO mozdonya is, íg ebben nincs különbség a két gép között.
Összegzésben szerintem a Roco mindenképpen jobban eltalált mind formára, mind részleteiben, azonban a Güztold mozdonynak sincs szégyelkeznivalója, távolabbról nehezen állapítható meg, hogy melyik gyártó gépéról van szó.
Dízelek
Egy kicsit el lettek hanyagolva a dízelmozdonyok az utóbbi időben, ezért készítettem egy rövidke videót a 19-es NoHAB, és a 265-ös Szergej főszereplésével:
Csere-bere
Nem nagyon szoktam modelleket cserélgetni, de most egy olyan lehetőség kínálkozott, amit nem hagyhattam ki. A sajátfestésű Roco M62 265-öst egy EVM által készített Gützold 265-ösre sikerült némi értékegyeztetéssel cserélnem.
Az „új” gép gyönyörű, minden apró részlet egyedileg ki van dologzva rajta, teljesen megegyezik az eredetivel (legjobban a zászlótartók tetszenek). A modell enyhén koszolva is van, az összkép tökéletes. A gyári sárga LED-eket meleg-fehérre cserélték, így a fél szobát bevilágítja sötétben. Futása szép, egyenletes. Röviden ennyit.
És most jöjjön egy pár kép a mozdonyról: