Egy GOSA kocsi megmentése

Még évekkel ezelőtt vettem két alváz nélküli roncsként árult MÁV GOSA kocsit, amik eddig a fiókban hevertek, és várták sorsuk jobbra fordulását. Mostanra lett időm velük foglalkozni, a két járműnek két külön sorsot szántam. A rosszabb állapotú kocsiból új színterves GOSA kocsi lesz majd később, a jobb állapotú kocsit pedig most helyreállítottam.

Egy AC kerekekkel ellátott DB IC kocsi volt a donor, amit a jófogáson találtam. Direkt lepusztult állapotú kocsit kerestem, csak az alváz kellett nekem belőle ehhez a kocsihoz (és a tető a másikhoz). A Roco elég modulárisan készítette el a kocsicsaládot, sok alkatrész így teljesen csereszabatos.

A donornak használt DB kocsi maradéka

A DB kocsi alvázát légecsettel feketére fújtam, hogy passzoljon a MÁV jármű alá.

A GOSA kocsi alapvetően picit viseltes állapotban volt, ami nagyon látványos volt, azok az erősen kopott ablakkeretek voltak.

Az ablakkeretek meglehetősen kopottak voltak

Az volt az ötletem, hogy ezt a kocsit az érkezéskori állapot szerintire csinálom meg, így az ablaksorok kiszedése után a kasztnin található ablakkeretet fekete alkoholos filccel kihúztam.

Egyszerű a javítás, fekete alkoholos filcet használtam.
A javított fekete ablakkeretek, a gyártáskori állapotnak megfelelően.

Egy kb. 15 perces munka volt az egész, utána letörölgettem a járművet, visszaraktam az ablakokat, és a belsőt a DB kocsi alvázára helyeztem, majd összepattintottam, végül kicseréltem az AC kerekeket DC-re.

Ennyi, kész is a megmentett jármű. A tetőn itt ott van némi kopás, de tervezek egy enyhe koszolást, az majd elrejti a maradék hibát.

A végeredmény így néz ki, egyedül az ütközőket kell már csak pótolni

Kb 16 ezer forint volt mindennel együtt a projekt, és így lett egy + GOSA kocsim, jól jön a Bartók EC-be majd 🙂

Terepasztal REV1.1

Már 4 éve, hogy elkezdtem építeni jelenlegi asztalomat, és hát eljött az ideje egy komolyabb átfogó revíziónak.
Első körben beszereztem a hiányzó eszközdekódert (természetesen DigiTools-t), amivel végre kiválthatom a rejtett tároló jelenlegi nyomógombos vezérlését, valamint működésre lettek bírva a bejárati jelzők is (ideiglenesen V/Z üzemmódban). A dekóder beszerelése már rutinból ment, az egész művelettel fél óra alatt megvoltam.

Egy négyáramkörös Viessmann relé végre megoldotta a fénysorompó vezérlését. Érdekesség, hogy a relét is eszközdekóderről kapcsolom. Sokat gondolkodtam, hogy miként lehet megoldani a fénysorompó automata vezérlését, de sajnos a sínérintkezős dolog nem megoldható digit üzemben mivel a pályán nem történik polaritásváltás, a reed relé meg nem jött be nekem.

A javítási munkák nem kerülték el a vágányokat sem. Teljesen random módon ugyanis keletkezett némi szintbeni különbség, főként az asztal közepe táján található vágányoknál, a két asztalrész illesztése körül. Vágánybontással, és újraszintezéssel megoldottam a problémát, valamint az alagútban is újra lettek fektetve a sínek egy szakaszon.
Összekötöttem a kellemeset a hasznossal, és megerősítettem a két asztalrész csatlakozását is, így már bombabiztosan csatlakoznak egymáshoz. Két fölös asztallábat is kiszereltem, hogy stabilabban álljon a szerkezet.


Mindig problémát okoztak az ívesváltók állítóművei, mert a Gigant, és a Traxx pályakotrója néha súrolta őket, ezért a csere mellett döntöttem. Beszereztem két asztalalatti Peco állítóművet (nagyon baráti áron vesztegetik őket), és némi fúrás-farigcsálás után be is üzemeltem őket. A trükk az, hogy nem a váltó alatt fúrtam lyukat, hanem egy talpfaközbe előtte, ahonnan szépen ráhajlítottam a csúcssíneket összekötő elem lyukára a fémszálat. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag minden váltót át lehet építeni utólag rejtett állítóművesre (már tervben van).

Főjavítás

Fuggerth mozdonyaim számára már rég érett egy alaposabb szerviz, és mivel valami komolyabb rendbetételt akartam, felkerestem a gyártó oldalán megadott elérhetőségen üzemelő Fuggerth szervizt. A kapcsolatfelvétel után szép sorba meg is érkeztek a rendkívül segítőkész sráchoz a mozdonyok, a két V43-as, és a 2104-es csörgő. Amint visszakaptam a gépeket, nem hittem a szememnek, és a fülemnek sem. A csörgő-morgó, kerepelő hangok eltűntek. A járművek futása sima, és rángatásmentes lett, és üzembiztonságuk is jelentősen javult. Mindenképpen megéri a régebbi gépeket elvinni, és kicsit rendbe tenni, mert gyakorlatilag Roco-t megszégyenítő hajtást készít a mester, csupán a gyári alkatrészek felhasználásával (nincs berhelés, buherálás).
Az alábbi kis videót hoztam össze a héten, ezen megtekinthető a mozdonyok menettulajdonságai mind lassú-menetben, mind szerelvénnyel.