A 017-es NOHAB-ról készült nagyfelbontású kényképek
PIKO MÁV M61 017 – nagyfelbontású képek
ACME V63 034 nagyfelbontású fotógaléria
Ebbe a galériába gyűjtöttem össze az ACME V63 034-es mozdonyról készített nagyfelbontású fotóimat.
Modellbemuató: ROCO M62 129
Sztenderd narancs MÁV Szergej, ennek rutingyakorlatnak kell lennie, és most sikerült komolyabb baki nélkül kiadni a ROCO-nak a modellt. Sürgető volt ez most nekik, hiszen a PIKO belengette hogy idén tőlük is várhatunk egy M62-est, ami teljesen új fejlesztésű lesz, és az eddig látottak alapján bizony lehet félnivalója a ROCO-nak.
A gyártó most biztosra ment, a gép Ep.V-ös klasszikus MÁV festésű, és a mozdony 1995-ös állapotát modellezi (ebben az évben kerek ütközőtányérok voltak rajta). A festése jól eltalált, a szín passzol (a fellelhető fotók alapján az igazi mozdony is ilyen árnyalatúra volt festve), egyedül az oldalsó feljáróajtók kapaszkodója nem stimmel, a modellen ezek az alkatrészek festetlenek, holott narancssárgának kellene lenniük. A feliratok helyesek, élesek, korhűek.
A forgóvázmaszk és az alváz anyagában színezett, ennek egy kicsit műanyag hatása van (szvsz. annyira nem zavaró), viszont plusz pont, hogy a csavarfejek pirosra vannak festve, és hogy a homokolócsövek is felkerültek, még ha nem is pontosan a magyar gépre jellemző kialakításban. A kis zacskóban találunk még teli pályakotrókat, teljes féktömlőket, csavarkapcsot, és maratott táblákat (ezeket oldalra kell felhelyezni ragasztóval). Az ablaktörlő sajnos még mindig nem különálló elem, és a visszapillantó is hiányzik, ezeket szerintem minimális költséggel orvosolhatta volna a gyártó, amennyiben fotomaratott elemekből készíti el ezeket a kiegészítőket.
A gép belül átesett némi ráncfelvarráson, új elektronikai panelt kapott, PLUX22-es csatlakozóval, és a korábbi izzók LED-es világításra lettek cserélve. Ez utóbbi szép melegfehér fényű, átszűrődésnek nyoma sincs, a zárfények külön kapcsolhatóak (már a PLUX12-es dekóderrel is).
A hajtás rendben van, hangtalanul suhan a mozdony, nyoma sincs a korábbi kiadásoknál tapasztalt zörgő, és kerepelő zajnak. Az összeszerelési minőségnél sem találkoztam komolyabb kivetnivalóval, minden a helyén van, és a dobozban végre ott figyelt a meós cetlije (ilyet legutóbb még a Made in Austria modellek dobozában láttam).
Ez az a mozdony, ami egy magyar témájú gyűjteményben kötelező darab. Legyen az teher vagy ablakos vonat, ez a mozdony minden szerelvény elején megállja a helyét szinte bármit vontathat. Ugyan nagy változtatások nem történtek vele, és az ára is lehetne egy 10-essel kevesebb, mégis jó vétel szerintem (főleg az utóbbi ínséges évek után).
GÜTZOLD vs. ROCO
Már régóta szerettem volna egy ilyen összehasonlítást amiben a két gyártó mozdonyát veszem górcső alá. Fontos megemlíteni, hogy Gützoldból nem gyári mozdonyom van, az itt bemutatott 265-ös gép egyedi átalakítás, ezért rengeteg plusz dolog is ki van dolgozva rajta ami a szériagépeken nincs. Ezektől most eltekintek az összehasonlításban.
Először kezdjük a külsővel. Mindkét mozdony jól idézi az eredetit, azonban a ROCO formailag jobban eltalált, ez főleg az íves felületeknél és az ablakoknál mutatkozik meg.
A Güztold a vezetőállása környékén szögletesebb, ez főleg felülről vehető észre jobban. A vezetőállás ablakok is a Roco mozdonyon állnak közelebb a valósághoz, a Gützoldnál a keret vastagabb a kelleténél. A pályaszámtábla sajnos a Gützold gépen rá van öntve a kasztnira, ezt eltávolítani körülményes, mindenképp újrafényezést igényel, és például az én mozdonyomon is látszik az eltávolítás nyoma. A felső fényszóró szintén a Roco-n lett megfelelően kialakítva, ott mind méretileg, mind formailag stimmel.
A pályakotró a Roco-n fixen rögzített, de cserélhető, míg a Gützoldon a kinematikával együtt mozog, ezért a rés jóval nagyobb, ennek okán ívben nem túl élethű az elforduló pályakotró, és ha csak egyoldalasan használjuk a mozdonyt akkor az üres kupplung foglalat is ront az élethűségen.
A Gützold forgóváza némileg elnagyolt, kevésbé részletes, a Roco-é sokkal finomabban kidolgozott, érezhetően nagyobb a mélysége, és a homokolóvezetékek is megtalálhatóak rajta külön elemként. Az alváz a Roco mozdonyán tartalmazza a különböző vezetékeket, ezek a Gützoldnál hiányoznak.
Minkét gép oldalfala kidolgozott, és részletes, a Gützold mozdonyon viszont az ablakok némileg nagyobbak, és eredetben a pályaszámtábla a mozdonyszekrényre van öntve (az itt bemutatott mozdonyról ezt utólag eltávolították az átalakítás alkalmával).
A tető kialakítása is alapvetően megfelel az eredetinek, azonban mindkét modellről hiányoznak a hazai mozdonyokra jellemző apróbb kiegészítők (a késantenna a Güztold gépre utólag került fel az átalakítás alkalmával).
Mindkét mozdony középmotoros, nagy lendkerekekkel. A hajtás levitelét a kerekekhez kardántengelyekkel oldották meg mindkét esetben. A Roco mind a hat tengelyén hajtott (2 tapadógyűrűs), míg a Gützold csak négy tengelyen, a középső két tengely csak áramszedésre szolgál, míg a belső két tengely tapadógyűrűvel van ellátva. A ROCO mozdonyon szabadon variálhatjuk a tapadógyűrűs tengelyeket, és ha megrendeljük akár tapadógyűrű nélkülire is cserélhetjük. A Gützold nehezebb, ugyanakkor a ROCO is bőven elégséges tapadósúllyal rendelkezik, hogy gond nélkül elbirkózzon a jellemzően terepasztalon előforduló szerelvényekkel. A régebbi Gützold mozdonyok 8 pólusú NEM csatlakozóval voltak ellátva, az újabbak már PLUX22-esek, ahogy a ROCO mozdonya is, íg ebben nincs különbség a két gép között.
Összegzésben szerintem a Roco mindenképpen jobban eltalált mind formára, mind részleteiben, azonban a Güztold mozdonynak sincs szégyelkeznivalója, távolabbról nehezen állapítható meg, hogy melyik gyártó gépéról van szó.
Gödöllő – 2017
Ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon bizony van igény minőségi vasútmodell-kiállításra, és vannak modellezők, akik komolyan veszik a terepasztal- és modellépítést. Gödöllő a tökéletes példa erre. Itt nincsenek száz méter hosszú toldozott-foltozott, modulasztalok, amiken mint a mérgezett egér szaladgálnak a különféle lehetetlen összeállítású szerelvények, nincsenek különféle házibarkács megoldások, gányolt modellek, drót nélkül közlekedő villanymozdonyok. Itt az van, amit vasútmodellezésnek lehet nevezni. Meg merem kockáztatni hogy európai szinten is bőven az élvonalban van ez a kiállítás.
A felhozatal idén is nagyon nívós volt: Martrain új asztala, Lezlinilzen pazar TT-s világa, Soós András moduljai (köztük az anno Paksinuti által készített Ó-Paks), és asztalai, Kisfaludy két varázslatos terepasztala, és Szűcs Miklós moduljai, és egy hatalmas Lego világ. Ugyan nagy volt a nyüzsgés, de mindenhova oda lehetett férni, és a jó fényviszonyoknak köszönhetően nagyon jó képek készülhettek.
A terepasztalokon kívül a vitrinekben számos pazarul kidolgozott jármű is megtekinthető volt. A Viessmann jóvoltából volt „Bütykölde” a gyerekeknek, lehetett vásárolni a Modell&Hobby, valamint a Posch Modell standján, továbbá meg lehetett tekinteni váltógyártót, és Battkát is munka közben, referenciáikkal.
A képek nagy részét a Facebook oldalamra töltöttem fel, mivel itt már fogytán van a hely: https://www.facebook.com/stmodell/
Modellbemutató: Piko – Metrans Hercules
Szintén karácsonyi ajándékként kaptam ezt a járművet is, most pedig megosztanám a tapasztalataimat.
A modell a Piko Hobby kategóriájába tartozik, azonban meglepően szépen kidolgozott, ellentétben a Hobby Taurusokkal. A mozdony a 761 007-es mozdonyt mintázza, a jellegzetes kék Metrans festésben. Tudni kell, hogy ez a pályaszámú mozdony jelenleg nem jár be is bejár magyarországra (csak a 002 és a 003-asnak van hazai futásengedélye), így szépen beleillik a magyar témájú gyűjteményembe.
Külső:
A mozdony egzakt hosszúságú (a Trix Hercules hossztorzított), maga a kasztni szép kidolgozottságú, a forgóvázak is jól visszaadják az eredetit. Egyedül a kasztnira öntött kapaszkodókba és a tamponozott kerekekbe lehetne beleközni, de 50-60 cm-ről fel sem tűnnek, sokkal szebben vannak kidolgozva, mint mondjuk a Hobby kategóriás Taurusokon. A festés szép, és pontos, a feliratok is tűélesek, ahogy ez ma már szinte alapelvárás. A vezetőfülke sajnos nincs kifestve, hanem sima szürke, az egyik oldalon egy mozdonyvezetőt találunk benne. Az alvázon lévő dobozok is a helyükön vannak, de itt fölösleges rézmaratott alkatrészeket keresni, egybe van öntve minden, és néhány vezeték, és egyéb alkatrész fel lett áldozva az egyszerűbb gyártás oltárán. Érdekes, hogy a tetőn lévő ventillátor rácsozata áttört, ami nem csak jól néz ki, de egy hangosításnál is nagyon jól jöhet, szebben fog szólni.
Belbecs:
Itt nem kell csodát várni, a Hobby kategóriában sztenderd belső van a mozdonyban. 8 pólusú dekóderfoglalat, lendítőkerék nélküli kínai motor, és egyszerű izzós világítás. A vezetékek elrendezése is kicsit kesze-kusza belül, de ennyi pénzért ne várjunk többet.
Futás:
Mind analógban, mind digitálisban szépen jár a mozdony, ahhoz képest, hogy milyen egyszerű a hajtása. A lassúmenet analógban sajnos nem a legszebb, viszont digitálisban némi állítgatás után nagyon kultúráltan jár a mozdony kis sebességgel is. Nagyobb tempónál sem zajos, egyenletes a futása. A súlya megfelelő, sík pályán 8 világítós Z1-es kocsit vígan elhúzott (ez a szerelvény félig közbeért az asztalomon), viszont tapadógyűrű nincs, így az extrémebb hegyi viszonyokkal és szűk ívekkel tűzdelt pályákon lehetnek gondjai a hoszabb vonatokkal.
Összegzés:
A modell jó kompromisszum, ha többre vágyik az ember mint a Trix, és ugyan a Roco minőségét természetesen nem éri el, de ugye az több mint kétszer ennyibe kerül. Magyar vonatkozású terepasztalon is megállja a helyét, amennyiben eltekintünk a pályaszámtól. Vontatmányként elsősorban irányvonatok, és konténeres szerelvények jöhetnek szóba, mai modern kocsikkal.
Temofeszt 2015
Idén is kilátogattam a Temofesztre, és nem voltam rest fényképezni (galéria lent). Az eddigiekhez képest nagy örömömre sikerült látványosabban minőségibb kiállítást összehozni, végre eltűntek a félkész modulok, és szedett-vedett szerelvények. Sok nagyon szépen kidolgozott magánterepasztalt is meg lehetett tekinteni, aminek nagyon örültem. Sajnos a csehek nagy H0-s FREMO modulrendszere most nem volt kiállítva, és Szűcs Miklós munkáit is hiányoltam (sebaj, majd Gödöllőn) viszont a TT-s modulokból egy pazarul kodolgozott magyar asztal volt megtekinthető.
Van azonban még hova fejlődni, főleg a szerelvényösszeállítások terén, de alapvetően egy nagyon jól megszervezett kiállítás volt az idei is, és látszik a törekvés az egyre minőségibb irányvonal felé.
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.924774147592579.1073741831.743148022421860&type=3
Idén is meglátogattam a Temofesztet, ez a kis galéria a legjobban sikerült képekből lett összeválogatva. Jó nézelődést 🙂
Posted by STModell on 2015. október 13.
Modellbemutató – Roco H-START GOSA
Az idei évben jelent meg a Roco VI. korszakos, MÁV-START felségjelzéssel ellátott GOSA kocsija. A modell ára sajnos nem volt pénztárcabarátnak mondható, egy ACME CAF kocsitól csak egy lehelletnyivel került kevesebbe, ami egy kicsit sok, ha hozzávesszük, hogy egy több mint 25 éves szerszámmal készült modellről van szó, amit már százas nagyságrendű festési variánsban elsütöttek. Szeptemberben viszont leárazták a terméket (gondolom látták, hogy nem nagyon akar fogyni), így 9.490 forintos áron hozzá lehetett jutni a kocsihoz. Én egy 2. osztályú kocsit szereztem be, a 011-es pályaszámút.
A Roco-tól már megszokott átlátszó akril csomagolásban érkezik a jármű, mellékelve a külön felszerelhető kiegészítőkkel (fűtési vezeték, kapaszkodók, rögzítőfék, sínfék). Maga a modell teljesen rendben van, szép a feliratozása, és a festése is, de ez manapság már alapvető követelmény, mint kiemelendő extra. A Start-os logót is eltalálták, mind méretben, mind elhelyezkedésben jó helyre került. Kicsit üröm az örömben, hogy a légbeszívó rostélyai csak tamponozottak, mint ahogy az iránytábla tartója is. Sajnos az alvázfeliratokat nem sierült tamponozni, holott 2015-ben ez már elvárt lenne.
A jármű bármelyik VI. korszakos szerelvénybe illik, legyen az EC, IC, vagy egy balatonparti gyorsvonat.
Akinek még nincs a gyűjteményében ilyen kocsi, annak a beszerzés, ilyen áron erősen javallott, hiszen ha kifut a termék, nem tudni, hogy mikor lesz belőle újabb széria.
Trix Hercules – bemutató
A börzén csaptam le rá, egy régi ismerősöm árulta. Tudom, hogy nem tökéletes, de nekem bejön. Na, mi ez? Trix ÖBB 2016. Régóta szemezgettem már a Piko mozdonyával, mert hát GySEV-es területre bejárogatott ilyen gép rendszeresen, meg jól néz ki, de valahogy mindig elnapoltam a dolgot. Most lecsaptam a lehetőségre és ugyan nem Piko gyártmányút, de beszereztem egyet.
Már korábban volt egy Trix gépem, egy Traxx, így nem volt nagy meglepetés, hogy azzal közel azonos alapokon nyugszik ez a mozdony is. Egy masszív fém kasztni alatt rejtőzik a nem túl nagy tudású SX dekóder, és a hajtás. A motor a Piko gépekhez hasonló, viszont lendkerekes. A hajtás többi eleme LifeLike alapokon nyugszik, ehhez méltóan elég precíz, egyenletes a járása, nem imbolyog. A dekódernek van egy jellegzetes hangja, sajnos nem egy DigiTools, de legalább gyárilag benne van, és a célnak megfelel. A TC-s kalibráció alkalmával valami borzasztó sebességgörbe jött ki, de nem foglalkozok vele túlságosan, mert úgyis a számítógép vezérli, ami szépen el tudja tüntetni az ilyen csúfságokat is.
Külsőre ami feltűnő, az a sarokfellépők hiánya, és a forgóvázak. Ez utóbbiak nem a Siemens mozdonyhoz passzolóak, hanem a Traxx forgóvázai. Ez van, ilyen áron ne várjunk JC szintű kidolgozottságot. Maga a kasztni viszont szép, a korlátok/kapaszkodók nem egybeöntöttek, mindegyik külön elem. A festés és feliratozás is szép, jól hozza az eredetit. Állítólag a kaszni arányai nem stimmelnek, ez nekem nem tűnt fel, nincs másik ilyen gépem összehasonlítás céljából.
Szerelvényként kapott két GySEV-es halbit, járt így az igazi mozdony is jó sokat a Nyugati végeken.
Piko Zaekk – modellbemutató
Mivel már volt egy Albert féle Zakks kocsim, nem éreztem túl nagy szükségét, hogy a Piko féle kocsit is beszerezzem, de aztán egy impulzusvásárlás során mégis kikötött nálam egy darab.
Elöljáróban annyit, hogy ugyan nagyon rendben van a jármű, lényegesen szebb és jobban kidolgozott az Albert féle kocsi. A Piko kocsi színe sokkal világosabb (hasonló a Roco MÁV-os teherkocsikhoz), maga az egész jármű anyagában színezett műanyag hatását kelti, és sajnos az öntési sorják eltűntetése sem mindenhol sikerült. A feliratozás viszont szép, pontos, az eredetivel összehasonlítva nem találtam különösebb eltérést. Ami fura, és amit többen is szóvá tettek, hogy a fékbódé teteje a modellen íves, míg a valóságban sátortetős. Ebben nem tudok dönteni, de gyanítom, hogy létezhetett íves fékbódé-tetővel is ilyen kocsi.
Vonatba sorozva szépen belesimul a többi tartálykocsi közé, még az Albert féle kocsitól kicsit elütő szín sem annyira zavaró, lévén a valóságban sem nagyon találni két pontosan egyforma színű tartálykocsit.
Összegzésként, a modell nagyon jól sikerült, de talán az ára lehetne egy kicsivel 10 ezer alatt, a fenti szempontokat figyelembevéve. Magyar vonatkozású járműveket gyülytőknek kötelező darab.
Miniversum
Sokan fényképezték már az ország legújabb óriásterepasztalát, így úgy gondoltam, hogy én is csatlakozom, és ezzel a pár képpel bővítem erről a remekműről készült képek sorát:
Modellbemutató – Roco MÁV Bc
Az idei év újdonságai közül az első, amit már régóta vártam, és be akartam szerezni, az a Roco MÁV-os Bc kocsi volt. Korábban volt Sachsen-féle IV. korszakos kocsim, de benne nem tetszett a szürke csík elrontott vastagsága, és a győri kocsikhoz hasonló lekerekített vagonvég sem (a forgóvázat nem is említem).
A Roco kocsi elsőre lényegesen jobbnak tűnt, és ugyan vannak pontatlanságai, de mindenképpen jobban visszaadja az eredetit. A MÁV-nál szolgált járművek ugye német importból származtak (59-41-es sorozat), így mind a Görlitz forgóváz, mind a kocsivégek passzolnak. A csomagolás már az új akrildobozos, ebben találjuk a kiegészítőket, ami egy garnitúra lépcsőt, és két fűtési kábelcsatlakozót takar.
Ami egy kicsit fura, az a világosabb tető, és az achát-szürke csíkon a megszokott kék helyett fehér feliratok (ezek a IV korszakra jellemzőbbek inkább), holott a jármű V. korszakos lenne a REV dátum, és a Szegedi honállomás alapján.
Hogy mibe sorozhatjuk a járművet? Tökéletesen passzol RoLa vonatba kísérőkocsinak, de megállja a helyét nemzetközi gyorsokban is (pl. a 2000-es évek elején nyáron rendszeresen közlekedett ilyen liege a Maestral-ban).
Modellbemutató – PIKO Desiro
Egy modellezőtársam jóvoltából nálam vendégeskedett egy PIKO MÁV-START-os desiro, így alkalmam nyílt közelről is szemügyre venni, és körbefotózni a szépséget.
A modell egy szép hosszú dobozban érkezik, amiből egyben lehet kivenni a kétrészes motorvonatot. Egy kis zacskóban találunk hozzá még kiegészítőket, mint például a tetőszellőzőket, valamint kapcsolószerkezetet. Gyárilag jár hozzá egy olyan kapcsoló is, amivel lehetőség van két motorvonatot szinkronban üzemeltetni.
A dekóder behelyezése rendkívül egyszerű, a középső forgóváz mellett a motorvonat alján egy kis ajtót kell eltolni, és a vakdugó eltávolítása után behelyezni a 8 pólusú dekódert. Mivel elég kevés hely van lent, a dekóder helye a WC-ben van kialakítva, így kívülről teljesen láthatatlan, mégis kényelmesen elfér. Itt a panelen egy vezeték átdugásával lehetőség van digitális módban függetleníteni a belső világítást a menetvilágítástól.
Egy alaphelyzetbe állított ESU LP3-as dekóderrel hibátlanul működik, szép lassú-menetet produkál, és a sebessége is teljesen rendben van. Egy kicsit hangosak a motorok a terhelésszabályzás miatt, de még a tűrhető szinten belül van a hangerő. Analógban teljesen némán suhan a jármű.
A motorvonat festése nagyon szép lett. Én mindent a helyén találtam. Élesek a pályaszámok, és a különböző apró feliratok is olvashatóak.
A jármű rendelkezik belső utastéri világítással, amit a dekóder F1 funkciógombjával tudunk aktiválni. A világítás nagyon jól eltalált, az eredeti járműhöz hűen kékes árnyalatú. A beépített kondenzátoroknak hála teljesen villogás-mentesen működik. Analóg üzemben már 5 volt körül tisztességesen világít. A motorvonat menetirány szerinti világítással is rendelkezik, neki szép sárgás a fénye, előre 3 fehér, hátra 2 vörös fény világít.
Maga a kasztni elsőosztályú, minden apró részlet kivehető. A forgóvázak kidolgozására sem lehet panasz, de Jaegerrndorfer részletességet nem érdemes tőle várni, azonban a Flirt-nél szebb, részletesebb.
A modell ára kicsit magasnak mondható, főleg annak a tükrében, hogy ha megnézzük, a Flirt tízezer forinttal olcsóbban kapható, hasonló műszaki tartalommal, viszont ezért a pénzért egy remek járművet kapunk, ami minden magyar témájú terepasztalon megállja a helyét.
Karácsonyi történések
Kezdem azzal, hogy Kellemes Ünnepeket kívánok minden kedves modellezőtársamnak!
Végre a karácsonyi szünet környékén volt egy kis időm a terepasztal csinosítgatására is. Első körben felszereltem a 4 darab MaxTrain-től rendelt fényjelzőt. Egy kicsit filigránabbak, és szebbek, mint Fuggerth társaik, ezért már meg is rendeltem a maradék négyet az állomás másik két vágányához.
új jelzők
A jelzők bekötésénél használtam először zsugorfóliát az elektromos csatlakozásoknál. Sokkal jobb, mint a korábbi szigszalagos módszer. Esztétikus, és jobban is tart, ezen felbuzdulva még néhány kritikus ponton bevetettem őket.
Szintén beszereztem egy törpe tolatásjelzőt is, hogy fedezve legyen az állomás hátsó traktusa is. Kötelező darab minden magyar asztalra, nagyon jól mutat.
törpe tolatásjelző
Még a gödöllői kiállításon vásároltam két Viessmann utcai lámpát, amiket szintén bekötöttem. Az állomásépület világítását is beüzemeltem, így már mind belül, mind kívül ki van világítva az épület.
fényár a parkolóban
új lámpa a mozdonytároló vágányok mellett
Állomásépület kivilágítva
Végeztem némi füvesítést, és tereprendezést az olyan helyeken, amik eddig kimaradtak.
szép lassan eltűnik az utolsó foghíj is
fűcsomók a peron szélén
Modellek:
Karácsonyra érkezett még egy Albert Sgnss, tartályos rakománnyal, illetve egy koszolatlan Habis is.
AlbertModell Sgnss
már ketten vannak
szép kis konténervonatot tudok kiállítani a kocsikból
AlbertModell Habis
kissé leharcolt társával pózol a frissen mosott kocsi
"Elő" Karácsony
Mondhatnám azt is hogy a Mikulás hozta, de igazándiból nem. A lényeg, hogy a szombati börzén sikerült beszereznem egy Albert féle MÁV Sgnss konténerszállítót.
Maga az alapmodell is nagyon szép, de a hozzáadott néhány apróság teszi igazán élethűvé. A kocsi oldalán levő bordák a MÁV járműnél nem egyforma kiosztásúak mindkét oldalon, az Albert-féle kocsin ezek a bordák megfelelően vannak elrendezve. A kocsi pályaszáma 31 55 457 5 167-1.
A feliratozás éles, és pontos, minden kis részlet a helyén van. Beszereztem hozzá két 20 lábas konténert is, hogy ne üresen fusson. Alapból három pályaszámon került kiadásra a kocsi, így a megfelelő méretű asztallal rendelkezők össze tudnak belőle rakni egy jó kis konténervonatot.
Temofeszt 2013
Ismét eljött az október, és ismét megrendezték a Temofeszt vasútmodell kiállítást a Vasúttörténeti Parkban. Egy rossz szót nem lehet szólni, hiszen a rendezvénynek sikerült felülmúlnia a tavalyi méreteit is, és a színvonalra sem lehetett panasz.
Remek idő volt az egész hétvégén, úgyhogy a benti terepasztalnézegetés mellett a park kinti programjait is maradéktalanul lehetett élvezni. Volt Trumann, lóvasút, hajtányozás, és a Csajka is üzemelt, hogy csak párat emeljek ki. Sajnos a hátsó traktusban rohadó kocsikkal nem sok minden történt, de jó volt látni, hogy az MDa milyen jó egészségnek örvend.
Jöjjenek a képek, mert többet mondanak 1000 szónál is:
És akkor néhány kép kintről is:
