A 106-os BDt-m is kapott végre egy digitális világításpanelt. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen művelet csak abból áll, hogy berakjuk a nyáklapot, és kész, azonban itt is minden az apró részletekben rejlik.
Mint eddig, most is a korábban már jól bevált DigiTools panelt választottam. Ennek az előnye az, hogy van benne direkt vezérlőkocsis üzemmód, külön kapcsolható vezetőfülke világítással, külön kapcsolható homlokfényszórókkal, beállítható világításmintával, és sebességfüggő világítással (a Bhv családba tartozó kocsik egyik jellegzetessége a világítás fényerejének megváltozása, amikor az egy bizonyos sebesség fölött akkumulátorrol a tengelyvéggenerátorra váltanak).
Első lépésben méretre kell szabni a panelt, ehhez én miniflexet használtam. Itt óvatosnak kell lenni, nehogy átvágjunk valamit, amit nem kellene.
Miután belepróbáltam a kasztniba, filctollal megjelöltem a kocsi szakaszait, a két termet, a poggyászteret, az előtereket és a vezetőfülkét. Erre azért van szükség, hogy a megfelelő helyre ültessem be a LED-eket. Ez egy szereld magad panel, így ezt a műveletet nekünk kell elvégezni, saját igényeink, és az adott kocsi paraméterei szerint. Miután megfelelően elhelyeztem a LED-eket, és beforrasztottam őket, beépítettem a kondenzátort is a poggyásztér nem látható részére (én a készlethez kapott 2 darab 470-es helyett egy 1000-es kondenzátort használtam).
A homlokvilágítást is kialakítottam, ehhez a készlethez kapott, eredetileg a végzárfényekhez készült panelt használtam, csak a vörös helyett sárga LED-et építettem bele, így a két alsó fényszóróval meg is voltam. A felső fényszóróhoz pont kapóra jött a világításpanel gyári forrpontja, ami éppen középen van, így az ide beültetett LED szépen a helyére kerül, amint berakjuk a panelt a helyére. Miután minden kész volt, beigazítottam, és két apró melegragasztó pöttyel rögzítettem a nyáklapot.
A forgóvázakba beépítettem az áramszedő lemezeket, és jöhetett a felprogramozás. Beállítottam a vezérlőkocsi üzemmódot, a fényerőt, a kocsi címét, és a szerelvénycímet. Kiaknáztam a szabadon állítható világításmintában levő lehetőséget is, így külön kapcsolható lett az előtérvilágítás, és a termek világítása is.
Kocsivilágítás
Igazándiból ugyan már régóta van világítás a legtöbb kocsiban, azonban ennek használatát idáig mellőzni kényszerültem, ugyanis rendkívül villogtak. A probléma az áramszedésben volt keresendő, ugyanis az összes belső világítás „szett” forgóvázanként csak egyik oldalon veszi az áramot, így a kisebb egyenetlenségek, váltó-szívdarabok, kisebb kosz, stb… is megszakítja az áramkört, és villan egyet a lámpa. Mivel nekem még a régebbi időkből való ZZemoki LED-es paneljeim vannak, ezekben alapból nincs puffer kondenzátor (az újakba már egy ideje raknak ilyet), ami megszüntetné a villogást, így nekem kellett ezt a problémát orvosolni.
Az első gond a kondenzátor méretével volt. Ami nekem itthon van, az ugyan nagy kapacitású (100nanoFarád), de a mérete is ehhez mérhető, így sehogy sem sikerült beleerőszakolnom a belső berendezéses kocsikba (kivéve a vezérlő, és a poggyászkocsit, mert ezekben van elég hely). Szerencsére jártam a Conrad-ban, és találtam a célnak megfelelő méretű, és elfogadható kapacitású (47uF-es) kondit. Első körben kevesebbet vettem, hátha nem válik be, de szerencsére ez nem következett be.
Méreténél fogva ebből a fajtából hármat is fel tudtam használni panelenként, ami gyakorlatilag teljesen megszüntette a villódzást, és teljesen egyenletes, folyamatos fénnyel világítanak az átalakított vagonok. Két kondenzátort a panel végére, egyet pedig a közepére forrasztottam, ahova a meglévő áthidaló elem miatt tökéletesen passzol. A későbbiekben majd a többi járművön is elvégzem a megfelelő átalakítást, így végre fényárban úszhatnak majd a szerelvények 😉 Egyébként főleg a Fuggerth kocsikon dob nagyot a dolog, így sokkal jobban látszik a belső berendezésük.
