Lassan készülget az MD-m. Még április elején sikerült egy Lacus117-féle „építőkészletet” vennem, ami mostanra lett menetkész.
Maga a kasztni nagyon szép, még festetlen állapotában is látszik rajta, hogy profi minőségű darabról van szó. A forgóvázmaszkok rézből készültek, festés után tökéletesen visszaadják az eredetit, és pontosan passzolnak a Fuggerth forgóvázakra.
A festés már-már rutinból ment, először a piros alapszín, majd maszkolás, és a szürke tető, és főkeret, majd a sárga rész elöl. Ez utóbbival volt probléma rendesen, mivel nagyon kis helyre kell a lámpák alatt feltenni a maszkolószalagot, de sikeresen megoldottam a feladatot.
A másik fejtörő feladat a vezérlőkocsi volt. Ugye a készletben csak a vezérlő feje volt benne, amit nekem kellett ráépítenem egy fugi kocsira. Vettem egy festetlen By kocsit, majd a hetedik ablak után elvágtam, és egy rézdarab, és két rézlap, valamint némi ragasztó használatával egymáshoz rögzítettem a két részt. Tömítőpasztával kitöltöttem a rést, majd hosszú órák alatt vizes csiszolópapír segítségével összecsiszoltam a két részt. Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a két rész tetőprofilja nem teljesen egyezik, így óhatatlanul lett egy kis átmenet a kettő közt, ami látszik is, de egy ilyen kompromisszum még belefér. A vezérlőt is lefújtam a megfelelő színre, továbbá, hogy minél egységesebb legyen a szerelvény, a betétkocsik tetejét is egyszínüre fújtam (a Bx 1993-as, az Ax 1997-es beszerzés volt!).
A motorkocsi hajtása egy az egyben a Fuggerth M41-esé. Mivel volt egy régi súlyom, és alvázam, csak a motort, és a forgóvázakat kellett beszerezni. A súlyal volt némi probléma. Túl magas volt, és nem lehetett rendesen rátenni a kasztnit az alvára, így a súly magasságából le kellett vágnom nagyjából 2mm-t, továbbá az elejéből is le kellett vágnom, hogy beleférjen a kasztniba. Az összeszerelésel nem volt különösebb gond, megkapta a 2139-es csörgőm régi paneljét, így mehetett is próbázni.
A jármű matricázása, és csinosítása még hátravan, de már tejesen működőképes.
