A videóban a PIKO 2022-es újdonságát a MÁV Zakks tartályvagon H0 építési nagyságú modelljét mutatom be nektek. A modell megjelenése előtt tesztelési céllal kaptam kölcsön a videóban szereplő gyártói bemutató példányt.
Gyártó: PIKO Vasúttársaság: MÁV Korszak: V Pályaszám: 31 55 790 9 001-2 Honállomás: – Cikkszám: 58458
Az újév első videójában a PIKO 2022-es H0-s újdonságkatalógusából szemezgetek a számomra érdekes hazai vonatkozású modellekből, a teljesség igénye nélkül.
Mivel már volt egy Albert féle Zakks kocsim, nem éreztem túl nagy szükségét, hogy a Piko féle kocsit is beszerezzem, de aztán egy impulzusvásárlás során mégis kikötött nálam egy darab.
Elöljáróban annyit, hogy ugyan nagyon rendben van a jármű, lényegesen szebb és jobban kidolgozott az Albert féle kocsi. A Piko kocsi színe sokkal világosabb (hasonló a Roco MÁV-os teherkocsikhoz), maga az egész jármű anyagában színezett műanyag hatását kelti, és sajnos az öntési sorják eltűntetése sem mindenhol sikerült. A feliratozás viszont szép, pontos, az eredetivel összehasonlítva nem találtam különösebb eltérést. Ami fura, és amit többen is szóvá tettek, hogy a fékbódé teteje a modellen íves, míg a valóságban sátortetős. Ebben nem tudok dönteni, de gyanítom, hogy létezhetett íves fékbódé-tetővel is ilyen kocsi.
Vonatba sorozva szépen belesimul a többi tartálykocsi közé, még az Albert féle kocsitól kicsit elütő szín sem annyira zavaró, lévén a valóságban sem nagyon találni két pontosan egyforma színű tartálykocsit.
Összegzésként, a modell nagyon jól sikerült, de talán az ára lehetne egy kicsivel 10 ezer alatt, a fenti szempontokat figyelembevéve. Magyar vonatkozású járműveket gyülytőknek kötelező darab.
Ismét az év modellekben leggazdagabb időszaka volt a karácsonyi. A 2014-es év elég jó magyar vonatkozású választékot biztosított, így volt miből szemezgetni.
Valószinüleg a legnagyobb és legjobb vétel a JC RailJet volt, egy teljes szerelvénykészlet, Taurussal (1116 238), egy vezérlőkocsival, és két betétkocsival.
Ez egy Basic Edition szett, ami azt jelenti, hogy nem a speciális áramvezető kapcsolókkal van szerelve, hanem rendes cserélhetőkkel. Ennek számomra nagy jelentőssége van, lévén a szerelvényt így bármilyen vontatójárművel lehet mozgatni, és a kocsik is tetszőleges kapcsolóval láthatóak el, továbbá viszonylag olcsón beépíthető lesz az utólagos belső világítás is. Én a dobozban adott kengyeles kapcsolókat sima Roco rövidkapcsolóra cseréltem, de tervben van Viessmann 5048-as áramvezetős kapcsolók használata, a belső világítás miatt. Maga a szerelvény példás kidolgozottságú, nagyon szép a festése, és a feliratozásra sem lehet panasz.
A vontatójármű hang nélkül, és valami hihetetlen egyenletes járással fut (JC minőség). Én a sima 8 pólusú dekódert tettem a mozdonyba, ennél a verziónál nincs sok értelme a 21 pólusú dekódernek. A vezérlőkocsiba is kell dekóder, ide egyszerű funkciódekódert kell szerelni (vigyázat! a sima mozdonydekóder motorkimenete károsíthatja az elektronikát, ha valaki ilyet szeretne használni, a motorkimeneteket le kell vágni a csatlakozóról). Én a mozdonnyal egy címre programoztam a vezérlőkocsit, de lehet használni a szerelvénycímzést is. Hogy ne világítsanak a mozdony szerelvény felőli lámpái, én az elektronikai kötögetés helyett egyszerűen egy fekete ragasztócsíkkal leragasztottam a panelen LED-eket (annó a Miniversumban is így oldottam neg a dolgot az ottani szerelvényeken), így nem kellett semmit sem szétvágni/leforrasztani.
Pályára helyezés után TrainController-ben bekalibráltam a mozdonyt (sebesség, fékút), beállítottam a különböző paramétereit (súly, hossz, teljesítmény), majd a szerelvény kocsijait is hasonlóképpen felparamétereztem. Erre azért van szükség, mert ha meg vannak adva ezek a paraméterek, akkor a TC szimulálja a szerelvény súlyát, és sokkal élethűbb mozgás érhető el ezáltal.
A következő modell a Quabla által kiadott Simotra bérlemény tartálykocsi. Minőségre itt sem lehet panasz, pazarul feliratozott jármű, mindent kihoztak belőle, amit a Piko amúgy is szép alapmodellje engedett. Vele együtt négyre nőtt a tartálykocsi állományom, így már egy teljes szerelvény kiállítható belőlük.
Nagy várakozás övezte az AlbertModell Slmpss kocsijait. Albert nagyon jól időzítette a megjelenést, így még a karácsony előtti héten a boltokba került a jármű. Hát, le a kalappal, hogy ezt sikerült összehoznia.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a külföldi gyártók felköthetik a gatyájukat, mert pazar modell érkezett a piacra. A kidolgozás, a minőség, és az apró részletek nagyon el lettek találva, és az ára is baráti. Rögtön két-két pályaszámmal került a boltokba, a két variáns (sima, és lemeztekercs szállítós), ami nagyon bölcs döntés. Én a sima verziót szereztem be, a 019-es NoHAB-os üzemi szerelvény mögötti használat céljából. Ezt a modellt azt hiszem senki nem fogja megköpködni a fórumokon, lévén nincs rajta mit.
Ismét eljött október 21-e, a születésnapom, így két kis kocsival leptem meg magam. Az egyik a Piko zöld színű, kéttengelyes üzemi kocsija, a másik a Tillig GySEV MOL tartálykocsija.
Kezdjük a Piko-val. Mint a fórumon kiderült a Sonnebergi cégnek sikerült egy teljesen autentikus modellt elkészítenie MÁV-os színekben. A kocsi eredetije üzemi jármű, egy vízszállító kocsi, Kőbánya Hízlaló állomáshellyel. A modell még a MÁV-os (nem a MÁVGÉP-es) állapot szerint van feliartozva. Az egyetlen különbség a kocsi oldalán található lefolyásgátló hiánya, de ez elhanyagolható, ha valakinek nagyon szúrja a szemét, egy zöld sztirolcsíkkal könnyen orvosolható a probléma.
Egyébként ez a modell került a MÁV-os startszettbe is, amiről aztán írtak hideget, meleget, én csak annyit mondanék a dologról, hogy gyerekkoromban biztosan mindent odaadtam volna egy ilyen magyar vonatkozású kezdőkészletért (akkoriban még csak a Piko gőzmozdonyos, eresztés volt, dehát rég volt az 1990-es esztendő), még akkor is, ha két korszakidegen német kocsi is helyet foglal benne (az ember hajlamos elfelejteni, hogy egyszer ő is volt gyerek, és ők másképp’ látják a világot, mint a felnőtt modellezők).
Rátérve a Tillig tartályra, itt már egy komoly négytengelyes kocsit kapunk. A kidologzás remek, apró részletek, filigrán kapaszkodók, szép feliratok. Külön kiemelném a kocsi tetején levő fotomaratott járdát, és a szépen kidolgozott forgóvázat. Összehasonlítva a Roco gáztartállyal, szerintem egy kicsit szebben van megmunkálva a Tillig.
Nyár van, és nem sok minden történik ilyenkor. Az utóbbi post-óta nálam sem történt semmi komoly, egyszer-kétszer megjárattam a járműveket és ennyi.
A modellgyártók azért nem voltak rest, és megjelent pár újdonság. Amire én lecsaptam, az a Roco MOL gázszállítókocsi volt. Még nem volt ilyenem, így logikusnak tűnt beszerezni egyet. Már páran megírták hogy milyen is a modell, így én most nem tenném, beszéljenek a képek…
Lassan a munka mellet lesz időm modellezgetni is, és akkor szépen folytatom majd a félbemaradt projektjeimet (van egy pár).