Címke: TRAXX

Ahogy ígértem, jelentkezek is egy rövidke ismertetővel a TT-s startszettről.

Miért? Mert megtetszett. Ennyit tudnék felelni, arra a kérdésre, hogy miért kezdtem el a H0 mellett a TT-vel foglalkozni. Nézegettem már korábban is a kezdőkészleteket, és az IH-ban is olvasgattam egy-pár TT-s modell tesztjét, és megfogott. 1:120 ez a méretarány. Nagyon el van találva. Az N nekem már túl kicsi, de a TT még benne van abban a háromszögben, aminek a csúcsai: élethűség, helyigény, választék. Számomra egyébként mindig is furcsa volt, hogy például nálunk, ahol az átlagos modellezőnek folyton küzdenie kell a rendelkezésre álló hellyel, miért a H0 lett a fő csapásirány. Tudom megvannak az okai, de tény, hogy a TT sokkal helytakarékosabb.
A rövid előszó után akkor jöjjön a készlet mustra. A célnak legmegfelelőbbet választottam, ez pedig a 01424-es szett, ami tartalmaz egy oválpályát, egy fehér Dízel TRAXX-ot, és két teherkocsit (Res, és Habbils), valamint egy tápot, és egy PWM-es kézivezérlőt. Ráadásként megvettem még a kiegészítő színszettet, ami lehetővé teszi egy kétvágányos állomás létesítését.
A dobozt kinyitva egy szivacsréteg után találjuk a gondosan becsomagolt járműveket. Itt volt az első meglepi: egy kis konténer, és egy TT-s wartburgal is gazdagodtam. Oldalt a tápegység, és a kéziszabályzó. Egy kis karton kerettel ki lehet venni a járműveket tartó szivacsot, és alatta vannak a sínek. BR11-es kör, és a két egyenes, amiből az egyik betáplálós.


A kiegészítő síncsomag tartalmaz két váltót, a hozzájuk szükséges elleníveket, és kiegészítő síndarabokat, valamint egyenes síneket. Ezen kívül találunk benne még négy szegetelőpapucsot, és két árambevezetőpapucsot, arra az esetre, ha szeretnénk szakaszolni a vágányokat.

Még a járművek bemutatása előtt néhány szó a sínrendszerről. A csomagokban a Tillig ágyazatos vágányait találjuk. A sínkorona 2.1mm-es Code83-as, vasbeton keresztaljakon (a váltók esetében is). A töltés megfelelően széles, a felülete egész szépen utánozza a kavicságyat. A szélessége, és a kitérők 15 fokos volta miatt a váltóknál szükséges kiegészítő egyenesek, használata, aminknek a töltése a megfelelő szögben, és mértékben be van vágva, hogy a másik elem beférjen alá. A megoldás előnye, hogy nem kell vagdosni, és szélesebb (élethűbb) a töltéskorona, a hátránya viszont pont az ilyen kiegészítő elemek használatának szükségessége. A váltók pontosan és szépen működnek, a sínek szépen illeszkednek egymáshoz. Jó pont a cserélhető összekötőelem, amit egy csavarhúzó segítségével el tudunk távolítani így könnyen lehet variálni a szigetelős, és árambevezetős egységek helyét. Ezt a megoldást a gyártó a Japán Kato rendszeréből vette át (a pontosításért köszönet masTTertape fórumtársnak ). Maga az összeépített pálya nagyon jól néz ki, más gyártók is elkezdhetnének végre betonaljas ágyazatos síneket is gyártani. Egyetlen rossz pontot tudok adni, mert a váltók szívdarabja nem polarizálható.



A mozdony egy TRAXX2 F140 DE. Kildogozása nagyon szép, minden részlet a helyén van, jók az arányok, szép a festés, és a feliratozás is rendben van. Egy-két részlete azonban egyszerüsített. Ilyen például a tetőn levő szellőzőrács, illetve annak a hiánya, valamint a kerékpárok sem féktárcsásak, továbbá az ablaktörlők is tamponozottak (ez csak nagyon közelről nézv tűnik fel). A kapaszkodókat (és esetlegesen a légtömlőket) saját kezüleg kell felszerelni (ez nekem kifejezetten tetszett). A forgóváz meseszép. Filigrán, apró részletek, és még a vonóerőbekötőrúd is ténylegesen összeköttetésben van vele egy kis flexibilis csatlakozáson keresztül. Érdekes, hogy TT-ben meg tudták oldani, hogy a forgóváz akadályozása nélkül elférjenek a feljárólépcsők az ajtók alá (ugye a H0-s ACME TRAXX esetében ezek a lépcsők egybe vannak öntve a forgóvázzal).


A belbecs is első osztályú. Digitális előkészítés, és szép rend, sehol egy fölös vezeték, mindent kitölt nyomtatott áramkör. A motor dupla lendkerekes, nagyon finoman jár, szinte hang nélkül. Világítás előre három fehér, hátra két piros, amik már egészen alacsony sebességnél is megfelelő fénnyel világítanak.


A két teherkocsi is szépen kidolgozott, és kurz kinematikás, akár a mozdony. Különösen jól mutatnak a forgóvázak, a vékony karimás kerekekkel.




A kis pályát egyszerű variálni, nekem is könnyen sikerült összehozni a gyári megoldásnál jobbat, a váltók ívbe helyezésével. Gondolkodtam rajta, és valószínüleg szerzek egy asztallapot, amire majd fixen rárakom, és lesz egy 150×77-es asztalka, amit ha nem használok majd az ágyam alá tudok majd tenni, így nem foglal majd helyet. Még betoldok majd egy egyenest, és két csonkavágányt, hogy ne legyen ilyen unalmas a dilikör.

Készítettem egy kis videót a szerzeményemről, ezt alant meg lehet tekinteni (vállalkozó kedvűek akár 3D-ben is nézhetik piros-kék szemüveg segítségével).
Összegzésként bátran ajánlom a TT-t azoknak is akik eddig vonakodtak, mert nagyon ott van, és helytakarékosságban verhetetlen. Sok magyar modell is kapható, így a hazai témák gyüjtőinek sem kell lemondaniuk kedvenc MÁV-os járműveikről. Az általam választott startkészlet árban verhetetlen, még a kiegészítő sínek vásárlása után is belül marad az ember az 50 ezer forinton, és a helyproblémái sem lesznek.